Magyar Péter és a Tisza Párt színrelépésével gyors ütemben kezdtek romlani a kisebb pártok esélyei arra, hogy 2026-ban ismét parlamentbe kerüljenek. A Demokratikus Koalíciót legutóbb 1% körül mérték a közvéleménykutatók, és az MKKP sem valószínű, hogy ezúttal elérné az 5%-os határt. A szélsőjobboldali Mi Hazánk a legtöbb közvélemény-kutató intézetnél a bejutási küszöb környékén billeg, – s a párt láthatóan minden eszközt bevet, hogy ne morzsolódjanak le szavazói. Ehhez számos olyan témát is felkaroltak, ahol úgy látták, nincs politikai kihívójuk. A legutóbbi mérések szerint sikerrel vehették az akadályt, a pártot már legtöbbször 6-7% körül becsülik. De pontosan milyen eszközökkel dolgozik a Mi Hazánk, és milyen ellátórendszerbeli hiányosságokra épít a politikája? Egy szűkülő ellenzéki térben miként tud politikai tőkét kovácsolni a mindennapi megélhetést érintő problémákból? És vajon elegendők lehetnek-e ezek a kampányok ahhoz, hogy biztosítsák a párt parlamenti bejutását egy olyan mezőnyben, ahol több ellenzéki szereplő is a küszöb alatt maradhat?
A Mi Hazánk Mozgalomnak 2018-as megalakulása óta meg kell küzdenie ugyanazzal a csapdával, amibe korábban a Vona Gábor vezette Jobbikot is beszorította a Fidesz. Ahogy a kormánypárt fokozatosan a politikai spektrum jobb szélére tolódott, azzal párhuzamosan a hazai szélsőjobboldal elől is elszívta a levegőt. A Toroczkai László vezette párt így már nem is tudott a közeg korábbi módszereivel és szólamaival operálni. Új kommunikációs stratégiákat és témákat kellett találniuk, régi sablonjaikat pedig finomhangolniuk, modernizálniuk kellett. Abban, hogy a párt 2022-ben megugrotta a bejutási küszöböt és parlamenti erővé vált, nagy szerepe volt annak, hogy a Covid-járvány idején felvállalták az oltásellenes – gyakran összeesküvés-elméletekben hívő – tömegek politikai képviseletét. A 2026-os választásra azonban ez a téma aktualitását vesztette, a Mi Hazánknak meg kellett találnia azokat az ügyeket és kommunikációs felületeket, amelyek segítségével meg tudják különböztetni magukat az ideológiailag majdhogynem azonos Fidesztől.
Bűnvadászok – a csodafegyver
A 2010-es évek egyik legnépszerűbb hazai Youtube-csatornája a Tolvajkergetők volt. A csatorna alapítója és arca az előző évtizedekben már ismertté váló Polgár Tamás, közismertebb nevén Tomcat, szélsőjobboldali blogger és provokátor volt. Tomcat és társai jeladóval felszerelt bicikliket helyeztek ki Budapest több pontján, később vidéken is, majd kamerákkal felszerelkezve indultak a tolvajok után. A csatorna milliós nézettséget produkált zenitjén. Polgárék remekül ráéreztek arra, milyen könnyen konvertálható eléréssé a rendpárti gyűlölet, ami a pitiáner bűnelkövetőket övezi. Filmjeiben sokszor létszámfölényben fenyegették és alázták meg a tetten ért elkövetőket és orgazdákat, arcuk kitakarása nélkül. Miután több embert is súlyosan bántalmaztak – Tomcat egy férfit gázpisztollyal is arcon lőtt – hatósági eljárások indultak a csoport ellen, mely végül annak feloszlásához vezetett.
A közösségi médiát egyébként is nagyon hatékonyan használó Toroczkai, jó tíz évvel a Tolvajkergetők megszűnése után meglátta a lehetőséget a megüresedett térben, és felkarolta a Magyar Önvédelmi Mozgalom[1] nevű szélsőjobboldali félkatonai szervezet tagjaiból verbuválódó „bűnüldöző osztagot”. A Mi Hazánk marketinges tehetségéhez méltóan vadonatúj brandet építettek az új, Bűnvadászok névre keresztelt alakulat köré.
A forgatókönyv szinte mindig ugyanaz: egy fekete, logóval ellátott furgon, kisportolt, militáns férfiakkal, a Mi Hazánk ügyvédjével, Dabasi Tamással és egy operatőrrel járja az országot.
Olyan helyi konfliktusokba avatkoznak be, amivel az állam működésképtelenségét bizonyíthatják, és ezzel szemben magukat cselekvő, potens erőként állíthatják be.
Azokat a viszályokat keresik, ahol a kibontakozó gazdasági válság következtében éppen felőrlődő középosztálybeliek és mélyszegénységben élők állnak szemben. Eleinte főleg önkényes lakásfoglalókhoz vonultak ki, és a Betyárseregből is érkező, marcona külsejű kigyúrt férfiak – Bűnvadászok egyenruhában és jelentős túlerőben – végül távozásra bírják az ingatlant elfoglaló személyt vagy családot. A megkönnyebbült tulajdonos kamerák előtti hálákodása zárja ezeket a felvételeket.
Itt a szélsőjobboldal több, hosszú múlttal rendelkező sablonjára építkeznek: ahogy arra Tóth Csaba Tibor is rámutatott posztjában, az itthon elharapodzó lakhatási szegénységre adott illegális vagy félillegális válaszokra reagálnak erővel. A Bűnvadászok működése azokra a jogszabályi és eljárásbeli hiányosságokra mutat rá, amelyek sem a bérlőket vagy lakókat, sem az ingatlantulajdonos-kisvállalkozókat nem tudja megvédeni. Így remek érzékkel kreálnak kontrasztot az állami szervekért és jogalkotásért felelős kormánypárt és a Mi Hazánk között, a két párt egyébként megegyező, szigorú rendpárti retorikája ellenére.
Ahogy a Fidesz bizonyította az elmúlt 16 évben, a szociális problémákra kizárólag rendészeti válaszokat képes adni, legyen szó szerhasználatról, tűzifahiányról, lakhatási szegénységről vagy a mélyülő megélhetési válság következtében növekvő vagyon elleni erőszakról. A kormánypárt természetesen nem tudja az egyre erélyesebb hatósági fellépéssel érdemben kezelni ezeket a problémákat, (legszembetűnőbb kudarcuk, ahogy maximumra csavarják a kábítószer-kereskedelem utáni hajtóvadászatot a csupán rajtaütésekre szorítkozó Delta programmal). Ezzel kiválóan megágyazva a Bűnvadászoknak, akik több százezer nézőt szórakoztatva vállalják önkéntesen a megfélemlítéssel történő rendteremtést.
Természetesen a pellengérre állított társadalmi problémák etnicizálása sem maradhat el.
Bár kínosan ügyelnek, hogy filmjeikben ne utaljanak egyes elkövetők cigány származására, a „társadalomból kiilleszkedettek”, „élősködők” és „koszlidérc” panelek hajtogatásával egyértelmű utalást tesznek erre a kettős beszédre érzékeny nézőik számára. Ezzel remekül alkalmazzák a jól bevált szélsőjobboldali receptet, és a bűncselekmények áldozatait kihasználva, a gyűlölet legitim célpontjává teszik közönségük szemében a videóikban bemutatott elkövetőket – és tágabban, tovább erősítik a romák elleni rasszizmust, ami egyébként is jellemző itthon.
Ahogy a Bűnvadászok népszerűsége egyre csak dagadt, Toroczkai újabb csavarral erősített rá a csatornai vitalitására. Leigazolta a Tolvajkergetők narrátorát, a szélsőjobboldali körökben szintén ismert Sipos Zoltán, Blogint. Miután Tomcat dezertált az országból, Sipos marketing-szövegíróként építette magát újjá, és még Puzsér Róbert 2019-es főpolgármesteri kampányában is szerepet vállalt. Puzsér mozgalmából végül kihátrált – miután Gulyás Márton és a Partizán stábja Rablópártok című dokumentumfilmjében bemutatta, hogy Sipos gyanúsan közeli kapcsolatot ápol több, kampánypénzek elsikkasztására létrehozott kamupárthoz köthető személlyel.
Ahogy Sipos ismét szolgálatba állította magát, a Bűnvadászok a kerékpártolvajok ellen is szerveződni kezdett. Az új formátumnak köszönhetően tolvajok mellett más perifériára szorult csoportokat is nyilvánosan tudnak megszégyeníteni. Egy kisfilmjükben például egy prostituált lakásából került elő egy ellopott elektromos roller, akin nem felejtettek el hosszan gúnyolódni a narrációval.
A fentieken túl még egy társadalmilag érzékeny témát behoztak és kampányeszközzé silányítottak: az állatvédelmet.
Az egyenruhás önkéntes rendteremtők ugyanis állatkínzók felkutatásával és fegyelmezésével is igyekeznek kielégíteni a rendpárti bosszúszomjat. A Mi Hazánk állatvédelmi kabinetet is alapított, vezetőjük a Bűnvadászokkal tartva erősítit politikai imidzsét.
A Bűnvadászok a Tolvajkergetőkhöz képest sokkal inkább idomul a hatályos törvényekhez. Gyakran riasztják a redőrséget, és igyekeznek nem túllépni a legális kereteket, az elkövetők arcát is kitakarják, teljes nevüket nem közlik. De mind a Tolvajkergetőkről, mind a Magyar Gárda idejéből ismert létszámfölényben való megfélemlítő felvonulást – főleg romák lakta területeken – megtartották.
Mindezek ellenére a Bűnvadászok ellen idén februárban az Index információi szerint hivatalos ügyészségi eljárás is indult csoportos önbíráskodás és személyi szabadság megsértésének vádjával. Az ERRC (European Roma Rights Centre – Európai Roma Jogok Központja) roma jogvédő szervezet szerint viszont ebből az eljárásból önmagában nem következik rendszerszerű változás. Álláspontjuk szerint ezek a visszaélések
„(e)gy olyan politikai környezetből származnak, amely egyre inkább normalizálja a cigányellenességet, tolerálja az önbíráskodást, és a roma állampolgárokat kezelendő problémaként, nem pedig védendő állampolgárként kezeli.”
Toroczkaiék régóta panaszkodnak arra, hogy mind a hagyományos médiumok, mind a közösségi média diszkriminálja őket: állítása szerint nagyon nehezen jutnak felülethez, így a Bűnvadászok lett az elsődleges kampányeszközük. A Bűnvadászok alapítója, a Magyar Önvédelmi Mozgalom korábbi elnöke és Pilis polgármestere, László Attila a Pest vármegyei 13-as választókörzetben indul. A csoport vezetője, az országos ismertségre szert tett Bartal András pedig a budapesti 13-as választókerületben lesz a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje.
Emellett a Bűnvadászok, ha tehetik, állomásaikon bevonják akcióikba a Mi Hazánk helyi országgyűlési képviselőjelöltjeit, önkormányzati képviselőit, hogy a csatorna vitalitását hordozóként használva növeljék a nagyrészt ismeretlen politikusok népszerűségét.
Kisfilmjeikkel így nem csupán a párt elérését növelik, de fogyasztható formában tálalják a szélsőjobboldal etnicizált, gyűlöletkeltő, társadalmi csoportokat egymás ellen uszító ideológiáját – remélve, hogy mindez áprilisban szavazatokra is váltható.
Autós érdekvédelem
Ahogy Európa nagyvárosainak önkormányzatai klímavédelmi és urbanisztikai szempontokat előtérbe helyezve igyekeznek csillapítani az autóforgalmat, a tömegközlekedés és a kerékpározás felé terelni a közlekedőket, a populista jobboldali pártok az autósok hergelésével igyekeznek növelni támogatásukat azokon a településeken, ahol hagyományosan a leggyengébbek. Így a Fidesz fővárosi politikusai is az önkormányzati kampányban leginkább a forgalmi dugókkal támadták Karácsonyt. Lázár János pedig ugyancsaj igyekszik az autósoknak hízelegni az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia felülvizsgálatának belengetésével, vagy éppen azzal, hogy a módosított KRESZ 140 km/h-ra emelné a legnagyobb megengedett sebességet az autópályákon.
A közlekedési konfliktusok politikai dimenzióba emeléséből, és a zöldpolitikát ostorozó populista megszólalásokból természetesen a Mi Hazánk sem maradhatott ki, bár itt furcsa taktikát választottak. 2023-ban bejegyzésre került a Magyar Autós Érdekvédelem Egyesület, melynek képviselői egy gyakran frissülő honlap és Facebook-oldal fenntartása mellett, a BKK egyeztetésein is gyakori vendégek, és lakossági fórumokon is rendszeresen tiszteletüket teszik. Az egyesület üzenetei meglehetősen egyszerűek és sematikussak: parkolóhelyek megszüntetése, újabb buszsávok létrehozása és az utak rossz állapota ellen tiltakoznak, míg a fizetős parkolás eltörlését és az autósokat sújtó adók mérséklését követelik.
Érdekes módon sem az egyesület, sem annak felületei nem köthetőek a Mi Hazánk Mozgalomhoz, csupán fényképek és egy, a formáción sokat élcelődő mémoldal segítségével visszavezethető, hogy az egyesületet Drimál Tibor, önjelölt „autózseni”, a Mi Hazánk Közlekedési Kabinetjének vezetője és a legutóbbi önkormányzati választásokon a mozgalom XIII. kerületi képviselőjelöltje vezeti.
Karácsony Gergely szidalmazása és az „autósüldözésen” való szörnyülködésen túl az egyesület nem végez érdemi munkát és szakpolitikai javaslati sincsenek. Ellenben a Drimál Tibor által elnökölt egyesület határozottan kifejezi egyetértését a Drimál vezette Mi Hazánk Közlekedési Kabinet programjával.
Az egyesület létrejötte és kommunikációs stratégiája politikai kísérlet lehet Toroczkaiék részéről – ezzel tőlük látszólag független civil szervezetek erősítenek rá megosztó témákban a párt álláspontjára. Ahogy korábban a Jobbik, úgy a Mi Hazánk is választásokkor rendre a fővárosban szerepel a legrosszabbul, s olybá tűnik, az autós követelések hóna alá nyúlva próbálnak lokálisan erősödni.
Izraeli-palesztin konfliktus
Magyarország a 2023 óta tartó közel-keleti háborúban Izrael egyik legfontosabb szövetsegésévé lépett elő. Bár Trump 2025-ös beiktatása óta hazánk nemzetközi súlya jelentősen csökkent, a magyar kormány így is Netanjahu egyik legstabilabb mankója a nemzetközi porondon. Orbánék hamar egyértelművé tették, hogy nem hajlandóak az európai vezetők emberjogi aggályain osztozni, ami Izrael hadviselését illeti, és a gázai humanitárius katasztrófa súlyosbodása ellenére sem fogalmaznak meg kritikát a zsidó állammal szemben.
Magyar Péter és a Tisza Párt látványosan ódzkodik attól, hogy olyan ügyekben megnyilvánuljon, ami támadási felületet biztosít a kormánypártnak, így még említés szintjén sem reagáltak a konfliktusra. A Magyarék által óellenzékinek nevezett parlamenti pártok (DK, Jobbik, Momentum, LMP, MSZP, Párbeszéd) 2023. október 25-én megszavaztak egy országgyűlési határozatot, mely elítélte a Hamász támadását, de azóta nemigen nyilvánulnak meg a témában.
A magyar szélsőjobboldali erőktől nem idegen, hogy Izrael-kritikába csomagolva hirdessék antiszemita gondolataikat.
Már a kilencvenes években is Csurka István és a MIÉP egyik leggyakrabban ismételt retorikai fordulata volt „a Budapest – New York – Tel Aviv tengely”. Az azóta egyébként ugyancsak Izrael-párti fordulatot vett Puzsér Róbert publicista egy interjú keretében Csurka fejére is olvasta, hogy antiszemita kiszólásai lehetetlenné tették Magyarországon az Izrael-kritikát.
Néppárti fordulata előtt a Jobbik is előszeretettel élt antiszemita kiszólásokkal. A legemlékezetesebb talán az a momentum, amikor Gyöngyösi Márton egy parlamenti felszólalásában Izrael akkori gázai háborúját kritizálta, majd a hazai zsidó származású állampolgárok listázására szólított fel.
A Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalom azonban visszatért a gyökerekhez, és bár nem olyan hangsúlyosan, mint a 2010-es évek eleji Jobbik, de tudatosan építették fel politikai krédójukat a Fidesszel szemben Izrael kérdésében, és antiszemita kiszólásokkal tarkítva igyekeztek ráégetni a kormányoldalra annak egyoldalú Izrael-pártiságát.
Minthogy a hagyományosan nyílt antiszemita szólamoktól igyekszik jobban távol tartani magát a párt, a közel-keleti konfliktust is megkésve vették terítékre. Először 2024 májusában, az országgyűlésben látták vendégül a Magyarországra akkreditált palesztin nagykövetet, miután a parlament külügyi bizottsága csak az izraeli nagykövetet hívta be meghallgatásra. Itt már a párt és sajtója pedzegetni kezdte, hogy Magyarország túlságosan egyoldalúan, Izrael pártját fogva nyilvánul meg a konfliktusban, és felemlegették azt is, hogy Szijjártó Péter vétója miatt hiúsult meg a ciszjordániai telepesek elleni szankciós csomag az Unió külügyi tanácsában.
Már a Jobbik politikusaiként is erős érdeklődést mutatott a téma iránt a Novák-Dúró házaspár, a Mi Hazánkban aztán egyre gyakrabban kezdték el tematizálni a kérdést. 2024 szeptemberében, a libanoni Hezbollah elleni csipogós támadás után Novák az ügyben érintett magyar cég székhelye előtt állva, sajtótájékoztatón követelte, hogy a nemzetbiztonság vizsgálódjon a szerinte Moszad-fedőcégként működő vállalatnál.
A pártelnök Toroczkai is aktivizálta magát valamivel később. Először 2025 augusztusában, Magyar Péter dorogi utcafórumán a közönség soraiból bekiabálva olvasta Magyar fejére, hogy ellátogatott egy zsinagógába, később azt üvöltötte, hogy a Fidesz-Tisza-DK nagykoalíció teszi izraeli gyarmattá Magyarországot. Ezzel visszahozta a korai Jobbik egyik leggyakoribb frázisát, miszerint a magyar politikai elit szoros szövetségben teszi Izrael kiszolgálójává Magyarországot. Ezt az üzenetet azóta is előszeretettel használja főként Novák Előd, de tágabban a Mi Hazánk holdudvara is.
Később Toroczkai X-fiókján, magyar politikai vezetők közül elsőként népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját, és a palesztin nagykövetség épülete előtt tartott, a háború áldozatainak szentelt megemlékezésen is megjelent a párt.
Novákék aztán engedtek régi reflexeiknek, és egyértelműen az antiszemita megszólalások felé billentették kommunikációjukat.
Novák először írásbeli kérdés formájában tiltakozott az ellen, hogy Totha Péter Joel tábori rabbi is felszólalt a honvédség augusztus 20-i tisztavatásán, s a politikus itt is antiszemitizmussal keverte Izrael-kritikáját. Később Dúró Dóra háborodott fel nyilvánosan Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésén, miszerint Magyarország hajlandó zsidó menekülteket fogadni – egyszerre fordítva a Fidesz ellen a kormánypárt Izrael-pártiságát és migrációellenes retorikájának ellentmondásait.
Nyugat-Európa jelentősebb szélsőjobboldali pártjai, néhány közép-európai példával kiegészülve, az elmúlt évtizedekben igyekeztek megszabadulni antiszemita múltjuktól és iszlamofób retorikájuk alátámasztására a közel-keleti konfliktusokban rendre Izrael mellett tették le a voksukat, gyakran harsányabban bármely más politikai erőnél. A Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national, RN) Franciaországban, a Szabadságpárt (Partij voor de Vrijheid, PVV) Hollandiában és az olasz Hajrá Olaszország! párt (Forza Italia, FI) legfontosabb külpolitikai témái között tudja Izrael feltétel nélküli támogatását. A Mi Hazánk nem ezt az utat választotta, de nem tudott úgy kritikus lenni Izrael állam politikájával, hogy az ne forduljon szinte minden alkalommal néha nyíltszíni, néha bújtatott zsidózásba.
Toroczkai és köre az elmúlt ciklusban rendkívüli tehetséggel építették új arculatukat és csomagolták újra a szociális és nemzetközi kérdések szélsőséges megvilágítását. A pártelnök a Borkai-botrányt kirobbantó Ördög Ügyvédje blog módszereit átvéve folyamatos oknyomozásba kezdett – és néhány ügyet sikerült is tematizálnia, legsikeresebben a bírósági végrehajtás körüli botrányokét.
A Tisza Párt színre lépése óta, a kisebb pártok működését felborító, sokukat magával is ragadó politikai viharral szemben a Mi Hazánk tűnik a leginkább reziliensnek. 2022-ben a mozgalom a közvéleménykutatókat meglepve lépte át a bejutási küszöböt. A felfokozott kampányban pedig, úgy tűnik, Toroczkaiék nem válogatnak az eszközökben annak érdekében hogy újrázni tudjanak.
Elgondolkodtatott a cikk? Voltak benne új informácók, érdekes meglátások? Segített abban, hogy kialakítsd saját véleményed? Ha igen, mennyit ér ez számodra?
A gondolkozásra, kritikára és közös cselekvésre ihlető újságíráshoz az olvasók összefogására is szükség van. Csatlakozz, hogy együtt teremthessünk értéket!
Már ezer forint is nagy segítség, és ha teheted, légy rendszeres támogató! Köszönjük!
[1] – A Magyar Önvédelmi Mozgalmat 2014-ben hozták létre szélsőjobboldali személyek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület bírósági feloszlatását követően.
