Az Új Egyenlőség podcast legfrissebb adásában Büttl Ferenc közgazdásszal beszélgettünk a világgazdaságot és különösen a magyar gazdaságot érintő aktuális folyamatokról. A podcast középpontjában az iráni konfliktus állt, amely az elmúlt hetekben jelentős hatást gyakorolt az energiaárak alakulására, és ezzel együtt az egész globális gazdasági rendszerre.

A kiindulópontot az adja, hogy rendkívül rövid idő alatt drasztikus áremelkedés következett be az energiahordozók piacán. A kőolaj ára néhány hét alatt mintegy 70 dollárról 100 dollár fölé emelkedett, miközben a földgáz ára gyakorlatilag megduplázódott. Ez az ugrás nem klasszikus piaci folyamatok eredménye, nem a kereslet hirtelen növekedése vagy a termelés visszaesése áll a középpontban, hanem elsősorban az ellátási láncok sérülése. A konfliktus következtében szállítási útvonalak váltak bizonytalanná, sőt részben elérhetetlenné, különösen a Hormuzi-szoros térségében, ami kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy bár az energiahordozók fizikailag léteznek, a hozzájuk való hozzáférés korlátozottá válik, ami azonnal megjelenik az árakban.

A beszélgetés során külön hangsúlyt kapott a magyar gazdaság helyzete, amely több szempontból is sérülékenyebb az átlagnál. Bár az energiaárak emelkedése minden országot érint, nem mindegy, hogy egy adott gazdaság mennyire energiaintenzív. Magyarországon a termelési szerkezet miatt egységnyi termék előállításához gyakran több energiára van szükség, mint a fejlettebb nyugat-európai gazdaságokban. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora áremelkedés arányaiban nagyobb terhet jelent a hazai vállalatok számára, ami versenyhátrányt okozhat.

Ehhez hozzájárul az a gazdasági modell is, amely az elmúlt években alakult ki. A magyar gazdaság jelentős mértékben támaszkodik az autóiparra és az akkumulátorgyártásra, amelyek működésének egyik alapfeltétele az olcsó energia. Amikor ez a feltétel megszűnik vagy bizonytalanná válik, az egész modell alapjai kérdőjeleződnek meg. A helyzetet tovább súlyosbítja a gazdaságpolitikai környezet, különösen a befektetői bizalom alakulása. Egy válsághelyzetben kulcsfontosságú, hogy a gazdaságpolitika hiteles és kiszámítható legyen, hiszen ez befolyásolja a befektetői döntéseket és végső soron a pénzügyi stabilitást is. Magyarország esetében ezt a mozgásteret szűkíti az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés is.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen sokk után visszatérhet-e a gazdaság a korábbi állapotába. Rövid távon elképzelhető, hogy a konfliktus enyhülésével az árak mérséklődnek és az ellátási láncok helyreállnak. Hosszabb távon azonban a beszélgetés résztvevői szerint a világ már nem lesz ugyanolyan, mint korábban. A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a globális gazdaság egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és ez arra ösztönzi a nagy gazdasági térségeket, hogy csökkentsék külső függőségüket.

Magyarország szempontjából a mozgástér ebben a helyzetben korlátozott. Egy kis, erőforrásokban szegény ország nem tud teljesen önálló gazdasági utat járni, hanem szükségszerűen egy nagyobb gazdasági térség részeként működik. A kérdés inkább az, hogy ezen belül mennyire tud alkalmazkodni a változó körülményekhez, és mennyire képes javítani saját hatékonyságán és versenyképességén. A jelenlegi válság ebben az értelemben nemcsak kihívás, hanem egyben kényszer is arra, hogy a gazdaság szerkezete ésversenyklp működése újragondolásra kerüljön.

Címfotó: Mol Group