Folyamatosan adják be felmondásaikat a Felina fehérneműgyártó szeghalmi üzemének dolgozói, miután a több mint 200 munkavállaló december óta nem kapott fizetést. A svéd, lett és német érdekeltségű nemzetközi vállalkozásnál kialakult fizetésképtelenségről januárban jelentek meg a hírek az országos sajtóban, a Békés megyei város munkavállalóinak helyzete pedig azóta sem javult. Az elkeseredett dolgozóknak a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) Könnyűipari Tagozata nyújt segítséget, amely a Magyar Szakszervezeti Szövetség közvetítésével került kapcsolatba a munkavállalókkal.
A múlt hónap végén a dolgozók által szervezett fórumon az érdekvédők több mint 100 nehéz helyzetbe került alkalmazottnak tartottak tájékoztatót arról, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak, és miként érvényesíthetik a követeléseiket. A találkozó eredményeképpen március első hetében megalakult a BDSZ Békés vármegyei alapszervezete is. Az új alapszervezetbe már felmondott és még állományban lévő dolgozók egyaránt beléptek.
A közös fellépés célja elsősorban nem a cég felszámolása, hanem az, hogy a munkavállalók hozzájussanak ahhoz a pénzhez, amiért megdolgoztak. Ha a cég továbbra sem rendezi az elmaradt kifizetéseket, az a jogi lehetőség még nyitva áll, hogy felszámolást kezdeményezzenek a vállalat ellen. A szervezett fellépés abban is segíthet, hogy rendeződjön a dolgozók munkaviszonya, és hivatalosan is megállapíthatóvá váljanak az elmaradt követelések.
„Ha a cég nem lép az elmaradt fizetések ügyében, akkor a dolgozók mint hitelezők kedvezményezésével tudják elindítani a felszámolási eljárást. A bérek és a bérjellegű tartozások a felszámolásokban mindig elsőbbséget élveznek. De nagyon fontos, hogy az eljárás a határidőket tartva, minden szükséges dokumentációval együtt történjen. Szomorú, hogy az emberek gyakorlatilag már csak a Bérgarancia Alapra számíthatnak” – nyilatkozta a Mérce megkeresésére Sulyokné Kruspán Rozália, a BDSZ alelnöke, a Könnyűipari Tagozat elnöke. Hozzátette: a BDSZ tagjainak minden segítséget megad ahhoz, hogy jogaikkal élni tudjanak, és a lehető leghatékonyabban érvényesítsék követeléseiket. A szakszervezet megalakulása mind a két oldalt szolgálja: a dolgozóknak védelmet és érdekérvényesítő erőt ad, a munkáltatónak pedig tárgyalási alapot teremthet.
Arról is kérdeztük a szakszervezeti vezetőt, hogy a dolgozóknak pontosan mekkora hányada mondott fel eddig, hiszen a korábbi tudósítások szerint az állomány jelentős része már távozott. Sulyokné Kruspán Rozália ezzel kapcsolatban elmondta: a pontos, nyilvánosan is vállalható adatot addig nem lehet mondani, amíg az érintett munkavállalók a kilépőpapírjaikat nem kapják kézhez, és a folyamat adminisztratív értelemben is le nem zárul. A szakszervezeti vezető annyit ugyanakkor megerősített, hogy „folyamatosak a felmondások”.
A BDSZ központ és a frissen megalakult alapszervezet következő feladata most az, hogy összegyűjtse és rendszerezze a dolgozói követeléseket, és egységesen segítse azok érvényesítését. Sulyokné Kruspán Rozália ismételten kihangsúlyozta: „Ennek a munkának a célja nem a felszámolás, hanem az, hogy a munkavállalók mielőbb hozzájussanak az őket megillető bérekhez és járandósságokhoz. Ha ehhez a jogi helyzet rendezése érdekében szükségessé válik a felszámolási eljárás megindítása, annak azért van jelentősége, mert ezen keresztül nyílhat meg a lehetőség a bérgarancia igénybevételére. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy legyen valódi megoldás.”
Nehéz elhelyezkedni a régióban
A dolgozók helyzetét különösen nehezíti, hogy nemcsak ágazaton belül, de még más területeken is nehéz munkahelyet találni a régióban.
„80 kilométeres körzetben nincs olyan foglalkoztató, amely ennyi embert fel tudna venni. Vannak kisebb varrodák, és szerencsére tudunk olyan dolgozóról, akinek már sikerült is máshol elhelyezkedni, de azért nagyon kilátástalan helyzetben vannak itt az emberek” – mondta a Mércének Sulyokné.
A jellemző iparági nemi arányoknak megfelelően az elsősorban fehérneműket gyártó Felinánál a munkavállalók többsége nő, bár ahogyan a szakszervezeti vezető rámutatott, kiszolgáltatottságukat nem elsősorban a nemük, hanem a térség munkaerőpiaci helyzete magyarázza.
„Elkeseredettek, kilátástalannak ítélik a helyzetüket. Nagyon nehéz sorsú emberekkel találkoztunk, akik semmi konkrét tájékoztatást nem kaptak a mai napig sem a cég részéről. Sok olyan munkavállaló van, aki nyugdíj előtt áll, vannak gyeses anyukák, sok az egyedülálló szülő is, sok családnak nincsenek tartalékai, szóval tényleg nagyon-nagyon nehéz helyzetben vannak”
– sorolta Sulyokné.
Mi történt a Felinánál?
Arról is igyekeztünk képet kapni, hogy milyen folyamatok vezethettek a Felinánál előállt fizetésképtelenséghez. Annyi bizonyos, hogy a cég – ahogyan a 2023-as és 2024-es beszámolójából is látszik –, az utóbbi években veszteségesen működött.
A Felina szeghalmi üzeme. Kép forrása: Facebookcom/Textilszeghalom
A hazai könnyűipar általában is számos kihívással küzd: ilyenek a Kelet-Európából a hazai piacra érkező tömegáruk, a robotizáció, illetve más, olyan iparágaktól való függőségek, mint például a gyengélkedő autóipar. Ugyancsak súlyos csapást mért az ágazatra a koronavírus-járvány: a megrendelések leállása miatt voltak gyárak, amelyek bezártak, mások megvonták a béren kívüli juttatásokat, de a négynapos munkahétre való átállás és a létszámleépítés sem volt ritka. A Covid-vihar azonban elvonult, több magyarországi gyárnak pedig sikerült stabilizálnia a helyzetét. Sulyokné Kruspán Rozália szerint a Felina esetében nincsenek információk egy konkrét sokkról, ami előidézhette a jelenlegi helyzetet, szerinte inkább egy általánosabb ágazati tendencia részeként értelmezhető a történet.
„A Felinánál az én tudomásom szerint nagyon alacsony lett a megrendelések száma, illetve a saját márkás termékek szinte majdnem teljesen megszűntek gyártásban. Más információk szerint bérmunkával[1] próbálták kiegészíteni a lehetőségeiket”– válaszolta a Mércének a szakszervezeti vezető.
Érdeklődtünk írásban a Felina Kft.-nél, hogy várható-e még a szeghalmi üzemnél normál fizetési ütemterv helyreállítása, és hogy miért csúsznak a bérek. Március 6-án a cég vezetőjétől azt a választ kaptuk, hogy a társaság külföldi ügyvezető tulajdonosa felé továbbítják, amelyekre rövidesen válaszolni szándékoznak. A vállalat egyelőre nem reagált azóta, ha válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Mit tehetne az állam?
Egy több mint 200 munkavállalót érintő ügyben felmerül a kérdés, hogy az állam beavatkozása hol és milyen pontokon lehet szükséges.
Ami a már bajba jutott munkavállalók helyzetét illeti, Sulyokné szerint nagy segítséget jelentene, ha rendelkezésre állna egy gyorsított krízisprotokoll az olyan helyzetekre, amikor a bérek elmaradnak. Ez azért lenne fontos, hogy ne legyen ennyire nehéz végigjárni a bérgarancia iránti kérelem eljárási útját, és hogy „ne az legyen a dolgozó stratégiája meg elgondolása, hogy hát várok még két hetet, mert úgysem lesz semmi”.
Ami pedig tágabb értelemben a könnyűipari ágazat stabilitását illeti, a szakszervezeti vezető szerint az egyik fő baj az, hogy túl nagy az eltolódás a bérmunkaszektor felé, ezért olyan támogatási és képzési programokra lenne szükség, amelyek a nagyobb hozzáadott értékű termelés felé terelik az iparágat.
„Ennek hiányában sajnos lemaradunk, pedig a magyar varrónők még mindig bárhol versenyképesek, mert minőségi munkát állítanak elő”
– tette hozzá.
Sulyokné szerint fontos lenne még egyfajta területi foglalkoztatási „védőhálót” húzni, mert nemcsak Szeghalom környékén nagyon kevés a munkahely, hanem az ország más részeiben is.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Macsári József, Szeghalom polgármestere, illetve a szeghalmi önkormányzat, annak intézményei szerinte példásan állnak a kialakult helyzethez, számos eszközzel segítik a dolgozókat: a munkavállalóknak tartott fórumokhoz térítésmentesen biztosította a művelődési ház a színháztermét, emellett segítettek fénymásolni, szkennelni. A város frissen elfogadott éves költségvetésében a korábbi évekhez képest idén lényegesen többet, 30 millió forintot különítettek el szociális kiadásokra – többek között azért, hogy segítsék a Felina Hungary Kft. bajba jutott dolgozóit.
[1] – A könnyűiparban ez a kifejezés arra utal, ha egy vállalat nem a saját termékeit gyártja, hanem egy másik cég megrendelésére dolgozik, és csak a munkáért (a gyártási folyamatért) kap fizetést.
(Támogassuk a Mércét, már olvasónként pàrezer Ft is sokat számít! Banki átutalás, kedvezményezett: Kettős Mérce Blog Egyesület, bankszámlaszám: 16200216-17076018, bank: Magnet Bank - Balmix szerk.)
