Maja T. a szokásos megjelenésén a budapesti törvényszék tárgyalótermében (2026. január 22.). A bírósági tisztviselő csuklóján lóg a bőrszíj, amelyen a vádlottat a tárgyalóterembe vezették, és amelyet egész nap tartani fog. Fotó: Burschel
Maja T. vádlott reggeli elővezetésének rituáléja: egy igazságügyi tisztviselő vezeti be a bőr pánttal ellátott pórázon. Három további, maszkos, harci ruházatban lévő tisztviselő kíséri, mintha terrorizmusellenes akcióban vennének részt. Maja bilincset és testövet visel, amelyhez a póráz és további bilincsek vannak rögzítve. A bilincseket leveszik, Maja leülhet, a „végrehajtó” tisztviselő a pórázt Maja padjának háttámláján átfűzi, és maga is leül mögé, ahol – teljes komolysággal – az egész tárgyalási napot ülve tölti, és a pórázt fogja. Ma majdnem nyolc órán át.
„Itt Magyarországon ezt teszik minden fogollyal, nem csak Majával…” – nyugtat egy jó szándékú ember, látva a megdöbbenésemet. Talán Magyarországon másképp mennek a dolgok, és ennek semmi köze sincs a jobboldali autoriter államfő, Viktor Orbán és Fidesz pártja rezsimjéhez. És ahhoz, hogy Magyarországon most minden antifasiszta tevékenység egyszerűen tilos.
Az USA abszurd lépésére reagálva, amely 2025 novemberében az „Antifa” szervezetet terrorizmusnak, a német „Antifa-Ost” szervezetet pedig „nemzetközi terrorista szervezetnek” nyilvánította, és Orbán betiltotta az „Antifa” szervezetet Magyarországon. Ezzel a „terrorveszélyre” hivatkozva minden antifasiszta tevékenységet megtiltott a nyilvános térben. Ennek következtében most már nem lesznek demonstrációs megnyilvánulások a nemzetközi náci felvonulás ellen, amelyet február közepén tartanak „a dicsőség napján” – emlékezve a német Wehrmacht-egységek és a fasiszta magyar „nyílaskeresztesek” 1944-es, a Vörös Hadsereg által meghiúsított kitörési kísérletére. Még a német náci rezsim áldozatainak szövetségének magyar megfelelője, a MEASZ (Bund der Antifaschist*innen, VVN-BdA) sem tiltakozhat a fasiszta csapatok dicsőítése ellen: az egyik utolsó holokauszt-túlélő, a 86 éves Katalin Sommer nem szólalhat meg.
Példa Orbán anti-antifasiszta politikájára
De térjünk vissza a budapesti törvényszék k.u.k. hatalmi épületének nyomasztóan hatalmas, biztosan tíz méter magas termébe. Elöl, a szenátus emelvényén, egyedül trónol József Sós elnökbíró. Nincsenek segédbírók vagy esküdtek. Fekete talárjában a kis, sápadt, háromnapos borostás férfi eltűnik három képernyő és három mikrofon mögött. Teljesen mentes minden emberi érzelemtől, végigvezeti a napot – inkább unottnak tűnik, mint idegesnek. Hagyja, hogy a nap elmúljon, ma a védők mondják el a záróbeszédeiket. Az ítélete valószínűleg már megvan. Orbán anti-antifa politikájának szellemében példás büntetés lesz, maximum 24 év börtönnel.
Már ez a gondolat is hányingert és szédülést okoz. A tekintet a vádlott hátára esik. Maja T. panasz nélkül tűri a napot, és csak néha fordul meg – mintha meg akarna győződni arról, hogy még mindig a világban van – a közönség és a barátságos arcok felé. A mosoly kényszerűnek tűnik.
A bíró csak egyszer fejezi ki nemtetszését, mégpedig amikor a közönségből hangosan hallható panasz érkezik, hogy a tolmácsok folyamatosan rossz névmást használnak Majá-ra. Megtagadja ezt, a közönségnek nincs joga felszólalni, és a szabályszegéseket a tárgyalóteremből való kiutasítással bünteti. Eközben a terem bal oldalára néz, ahol hátul, egy fa tribünön körülbelül 20, többnyire német néző ül. Köztük Maja apja, Wolfram Jarosch és két testvére is.
Náci influencerek érkeznek
A magyar nácik és a német náci a nézőtér másik oldalán – ahol az újságírók ülnek – nem reagálnak Sós heves reakciójára. Nyugodtan viselkednek, és puszta jelenlétükkel próbálnak elrettentő hatást gyakorolni. Hivalkodóan hat a testvériség az omniprezent „Die Heimat” funkcionárius Sebastian Schmidtké-vel, aki valószínűleg azt hitte, hogy ma lesz az ítélethirdetés Maja T. ellen. Így be kell érnie Wolfram Jarosch sajtótájékoztatójával a bíróság épületének sarkán, amelyet influencer módjára szorgalmasan filmez, remélve, hogy megkapja a vágyott figyelmet.
Maja T. azóta nem bináris személyként, egy olyan országban, ahol a queer lét egyszerűen tilos, olyan fogva tartási körülményeknek van kitéve, amelyek nem csak transz személyként személyiségi jogainak védelmének hiánya miatt felháborítóak.
Az szintén ideutazott baloldali politikusok, Martin Schirdewan európai parlamenti képviselő és Luke Hoss szövetségi parlamenti képviselő, amennyire csak tudják, elzárják előle a bejáratot és a kilátást. Bent Schmidtke mobiltelefonjával mindent filmez, hogy aztán gúnyosan felhasználhassa csatornáján. Az újságírók itt mindent és folyamatosan filmezhetnek. Ezért már több tucat felvétel készült Maja reggeli rituáléjának megalázó bemutatásáról.
Egész nap kamerák vannak jelen, ma összesen négy, amelyek még a lezárt tribünön túl, a tárgyalóterem szélén is fel vannak állítva. Köztük egy dokumentumfilm-rendező, egy Spiegel-TV kamerás és egy – ahogy egy megfigyelő suttogja – az „Orbán-TV” kamerás, azaz a diktátor irányítása alatt álló állami televízió, ahogyan Jean-Claude Juncker, az EU Tanácsának volt elnöke egyszer tréfásan nevezte Orbánt. Mintha lenne mit nevetni.
Megaláztatások és fájdalmas fogások
A terem levegője 25 fokos hőmérsékleten mára már dohos és rendkívül száraz. Kint, a bíróság épületén kívül, a tartományi bíróság felé vezető úton biztosan mínusz 7 fok volt. A nyolcórás 16. tárgyalási nap során ilyen klíma mellett nehéz lesz nem elaludni. Maja ügyvédje kiváló, nagyon hosszú záróbeszédet tart, amelyben a számtalan eljárási hiba miatt feltétlenül felmentést követel. Maja T. már több mint 600 napja előzetes letartóztatásban van. Segítségképpen, és ha a bíróságot, ami valószínűnek tűnik, nem tudja meggyőzni szigorú érvelésével, akkor a 24 éves nevetséges maximális büntetésnél jóval alacsonyabb, megfelelően enyhe büntetést kér.
Bajáky Tamás védőügyvéd előadásának első részében felsorolja mindazokat a szörnyűségeket, amelyekkel Maja T. a letartóztatása óta szembesült. A német legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a berlini főügyészség kérelmére a berlini fellebbviteli bíróság 2024. június végén elrendelte az éjszakai és titkos kiutasítást. Ugyanezen a napon, röviddel később, a Szövetségi Alkotmánybíróság Maja T. német ügyvédje, Sven Richwin sürgősségi kérelmére megtiltotta a kiadatását. Túl későn.
Maja T. azóta nem bináris személyként egy olyan országban él, ahol a queer lét egyszerűen tilos, és olyan fogva tartási körülményeknek van kitéve, amelyek nem csak transznemű személyként személyiségi jogainak védelmének hiánya miatt felháborítóak. Maja T., akit csak olyan regényekben lehetne elképzelni, mint Henri Charrière „Papillon” című műve, a cellában poloskáknak és csótányoknak van kitéve, naponta többször is meztelenül vizsgálják meg motyogó igazságügyi tisztviselők és fájdalmas fogásokkal rögzítik. A szigorúbb fogva tartási feltételek, mint például az elkülönített fogva tartás, további pszichikai és fizikai terhet jelentenek.
Maja hiába tiltakozott éhségsztrájkkal ez ellen a bánásmód és a fogva tartási körülmények ellen, ami még több erőt vett el tőle. Egy igazi rémálom, amely semmiben sem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a berlini fellebbviteli bíróság a magyar hatóságokkal tárgyalt meg a kiadatás esetére. Nem számít. Hiszen a „baloldali terroristák” következetes és a közvéleményt megragadó üldözéséről van szó.

Maja T. apja, Wolfram Jarosch nem engedélyezett sajtótájékoztatót tart a bíróság épületével szemben, egy utcasarkon. Fotó: Burschel
Nincs jogállami eljárás
Ha konkrét vádakról van szó, a helyzet teljesen abszurd, ahogy Bajáky védőügyvéd kifejti. Nincs semmilyen megalapozott bizonyíték arra, hogy Maja T. valóban tagja volt annak a titokzatos „bűnszervezetnek”, sem pedig arra, hogy részt vett volna akár csak egyetlen vádolt bűncselekményben. Egy homályos videón „jó szándékkal” felismerhető egy piros gyapjúsapkát viselő személy. Ez állítólag Maja T.
Ez azonban egyáltalán nem bizonyított. A felhasznált értékelések, nyomozati jelentések és rendőrségi tanúvallomások mind német rendőri hatóságoktól származnak, és Budapesten megkérdőjelezhetetlenül bizonyítottnak tekintik őket: német minőségi munka. Mindebből Maja T. számára egy elkerülhetetlen előítéletekből álló labirintus alakul ki. Látszólag reménytelen. Bajáky sem igazán számít felmentésre. A tárgyalás teljesen komédiává válik, amikor az elnök bejelenti, hogy a záróbeszédek után még egyszer rövid időre megnyitja a bizonyításfelvételt – amely egy jogállami eljárásban kötelezően a záróbeszédek előtt lezárul –, hogy egy újabb szakértői véleményt mutasson be.
Amikor Maja védője a fél órás ebédszünet után folytatja a záróbeszédét, a teremben a levegő még mindig ritka és dohos, meleg, száraz. Az egyik kevés újságíró közül az egyiknek vérzik az orra. Bajáky rendkívül sok időt szán arra, hogy elemezze egy orvosszakértő jelentését, aki a megtámadott neonácik sérüléseiről adott szakvéleményt. Maja védője arra törekszik, hogy a szakértő állításait és értékeléseit kontextusba helyezze, és megkérdőjelezze azokat a részeket, ahol a sérülések állítólag életveszélyesek voltak.
Bajáky megkérdőjelezi, hogy a szakértő, aki a sérüléseket csak fotók és orvosi leírások alapján ismeri, egyáltalán képes-e ilyen értékelést adni. Ráadásul, Bajáky szerint, a szakértő nem is tudta vagy nem akarta kijelenteni, hogy az életveszély fennáll. És bár Maja T. részvétele ezekben a támadásokban semmiképpen sem bizonyítható, védője a hosszú délutáni órákat arra fordítja, hogy minden érintett személyt és minden sérülést külön-külön áttekintsen, és bizonyítsa, hogy azok nem voltak életveszélyesek, és Maja T.-t sem lehetett volna velük vádolni.
Lehet, hogy ezt nem azért tette, hogy meggyőzze a bíróságot, hanem már a következő fokon, Magyarországon várható felülvizsgálati eljárásra tekintettel, ha ott a hatalmas, egyértelműen jogállamisággal összeegyeztethetetlen eljárási hibákat méltányosabban értékelnék.
A Maja T. elleni eljárás ítéletének kihirdetése most 2026. február 4-re van kitűzve. Tíz nappal később, február 14-én, a „becsület napján” ismét több ezer neonáci vonul át a magyar fővároson, akik mindenféle országból érkeznek. Most már végre nem zavarják őket a bosszantó antifasiszta tiltakozások.
Frissítés:
2026. február 4-én Maja T.-t Budapesten nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Mind az ügyészség, mind Maja T. fellebbezést nyújtott be. Ügyvédje, Sven Richwin az egész eljárást színjátéknak tartja. Ha a fellebbezés nem eredményez felmentést, Richwin szerint a következő lépés az Európai Emberi Jogi Bíróság lesz – „egyszerűen azért, hogy jogilag kezeljék ezt az egész pert, amely tele volt abszurditásokkal”.
A cikk szerzője, Friedrich Burschel történész és publicista. A Rosa Luxemburg Alapítványnál tanácsadóként dolgozott a neonácizmus és az egyenlőtlenség struktúrái/ideológiái területén. Több mint öt éven át figyelte meg az NSU müncheni perét.
Friedrich Burschel részt vett a budapesti Maja T. elleni per egyik utolsó tárgyalási napján
További információk az Antifa Ost-perrel és a budapesti komplexummal kapcsolatban:
A Rosa Luxemburg Alapítvány Szászországának kerekasztal-beszélgetése John Malamatinas (újságíró), Kristin Pietrzyk (Johann G. ügyvédje), Birgit W. (a bebörtönzött Clara W. édesanyja), Felix R.-rel (Emilie D. apja) és Salome T.-vel (Maja T. nővére)
A Studio Rot együttműködésével készült felvétel a Soundcloud-csatornán hallgatható meg az RLS Sachsen oldalán.
Forrás: https://www.rosalux.de/news/id/54415?utm_source=-&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter_26-02&utm_content=Mailing_15268940 2026.01.22.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó


