BALMIX - A neonácik szabadon masírozhattak, a tiltakozókat rendőrök vegzálták

Szombaton a nácik és nyilasok budai kitörési kísérletére emlékező, szélsőjobboldali közegekben „becsület napja” néven ismert évente megtartott náci dzsembori apropóján közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és az antifa-per érintettjei, míg a Széna téren szórólapokat osztottak délután tiltakozó aktivisták. Mindkét rendezvényt nagy erőkkel biztosította a rendőrség, igazoltatták is a résztvevőket. A náci jelmezversenynek is beillő kitörés túra résztvevői mindeközben békésen kirándulgathattak.

Rendőrök igazoltatják a „becsület napja” elleni tiltakozókat 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

A „becsület napja” szervezői saját bevallásuk szerint az eseménysorral Budapest 1945-ös ostromának tragikus eseményeire kívánnak emlékezni, amelynek során több tízezer német és magyar katona esett áldozatul a szovjet ostromgyűrűből való sikertelen kitörési kísérletnek. Arra emlékeznek ezzel, hogy Budapest 1945-ös, pusztító ostromának záróakkordjaként a náci Waffen SS és Wehrmacht egységei a velük szövetséges, nyilaskeresztes hadvezetés alatt álló magyar honvédséggel együtt február 11-én megkíséreltek kitörni a Várból. vagyis az utolsó általuk ellenőrzött területről az őket körbevevő szovjetek gyűrűjéből, ami 1944 karácsonyán zárult be a főváros körül.

Neonácik a budavári kitörés évfordulóján tartott szélsőjobboldali dzsemborin, a „becsület napja” alkalmából szervezett kitörés túrán 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

Ebből a történelmi eseményből alakult ki a „becsület napja”, az európai szélsőjobboldal egyik legfontosabb emléknapja, valamint a „kitörés túra”, amelyet a neonáci és újfasiszta csoportok minden évben megrendeznek a Budai Várból indulva a menekülő náci és nyilas egységek egykori útját követve. A szélsőjobbos résztvevők alapvetően történelmi „hőstettként” próbálják beállítani a kitörést. Az évforduló táján tartanak nyilvános és engedélyezett, valamint titkos rendezvényeket is – ezek közül az egyiket korábban mi is megfigyeltük, tapasztalatainkról itt lehet olvasni.

A rendezvények jellemzője, hogy a résztvevők közül sokan viselnek náci vagy nyilas uniformisokat, jelvényeket, és nyíltan dicsőítik az emberellenes eszméket. Amellett pedig hogy az állam támogatja a kitörés túrát – és bár elvileg tiltja, valójában hallgatólagosan engedi a „becsület napja” magemlékezéseket – a rendőrséggel rendszerint nem kerülnek szembe a szélsőjobboldali csoportosulások.

Rendőrök igazoltatnak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége valamint az antifa-per érintettjeinek sajtótájékoztatóján 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

Jelentős rendőri jelenlét kísérte ezzel szemben a MEASZ és az antifa-per érintettjeinek a „becsület napja” alkalmából tartott sajtótájékoztatóját. A hatóságok megvárták a program végét, majd igazoltatások és motozások kezdődtek. A rendőrség álláspontja szerint a résztvevők visszaéltek a gyülekezési joggal, mivel értelmezésük szerint valójában nem egy sajtótájékoztató zajlott, hanem a korábban megtiltott tüntetést szervezték meg a helyszínen, kb. 25-30 fő részvételével.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége valamint az antifa-per érintettjeinek sajtótájékoztatója 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

A rendezvényen mi is ott voltunk, közvetítésünket itt lehet visszanézni: https://youtu.be/xi0ndPJFggw

A felszólalók az antifa-perrel kapcsolatos tájékoztatáson túl megemlékeztek arról, hogy mi ellen védekezik és miért áll ki valójában az antifasizmus: többek között az újnáci tendenciák és az újimperializmus ellen harcolnak a mozgalomban, illetve védelmezik a demokratikus társadalmi berendezkedést és az emberi jogokat. Arról is beszéltek, hogy jelenleg a magyar kormány mindent megtesz, hogy a náci rendezvényeket ne zavarja tiltakozás, ami arra utal, hogy Orbán – hasonlóan több európai állam vezetőjéhez – egyre inkább fasizálódik.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége valamint az antifa-per érintettjeinek sajtótájékoztatója 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

A Széna téren pedig délután háromtól szórólapozás folyt – a múlthamisítókkal szemben állók a várban történtekről tájékoztatták az arra járókat. A szórólapokon leírták, hogy 1945 januárjában milyen borzalmas mészárlást végeztek az izraelita kórházban a nyilasok.

Az ott jelenlévőket szintén igazoltatták, átkutatták, valamint fotókat készítettek róluk, ugyanakkor a rendőrség nem oszlatta fel a csoportot.

Az idei évben tehát a betiltott antifasiszta tüntetést nem tartották meg, miközben a szélsőjobboldali, náci és nyilas jelképeket használó felvonulás akadály nélkül lezajlott. A Városmajorban pedig a Légió Hungária neonáci szervezet tartott nagygyűlést. Ez utóbbival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a rendőrségnek, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Budapesten idén is engedélyezték a szélsőjobboldali, neonáci és újfasiszta csoportok éves találkozójaként szolgáló, „becsület napját”. A második világháború végén a nyilas rezsimet biztosító, Hitler bukását késleltetni próbáló csapatok kitörési kísérletére emlékező, történelemhamisító valamint a nácik és nyilasok rémtetteit mentegető és a voltaképpeni csoportos öngyilkosságukat hősiesnek beállító rendezvénnyel szemben szervezett ellentüntetéseket idén első alkalommal tiltotta meg a rendőrség – a tavaly elfogadott, köznyelvben „antifa-törvényként” emlegetett jogszabályra hivatkozva.

Az Orbán Viktor által tavaly szeptemberben bejelentett törvény az „Antifa-csoportosulásokat” immár terrorista szervezetté minősíti, még ha valójában nem is létezik antifa-szervezet mint olyan, tekintve hogy számos csoport hirdeti a fasizmus elutasítását. A kormány az év eleje óta aktívan alkalmazza is a szabályozást: a 2023-ban szélsőjobboldali személyek ellen elkövetett támadások ügyében Magyarországon előzetes letartóztatásban lévő német állampolgár, Maja T. melletti szolidaritási megmozdulásokat – eddig összesen négy alkalommal – szintén erre hivatkozva tiltották meg

Rendőrök igazoltatnak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége valamint az antifa-per érintettjeinek sajtótájékoztatóján 2026. február 14-én. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce

A MEASZ február 14-re tervezett, évek óta megtartott megemlékezését és az azzal egybekötött vonulást is megtiltotta tehát a rendőrség. Így miközben a város több pontján náci és nyilas egyenruhában vonulhattak fel a szélsőjobboldali csoportok, a hatóságok nem engedélyezték a korszak áldozataira emlékező rendezvényt.

A törvény következtében többek között Sommer Katalin holokauszt-túlélő sem tarthatta meg beszédét a Duna-parti Cipők emlékművénél. A túlélő évek óta részt vesz az áldozatok előtti tisztelgésen, most személyes történetén keresztül idézte volna fel a nyilas terror és a budapesti zsidóság ellen elkövetett bűncselekmények emlékét. Idén azonban – a rendőrségi tiltás miatt – elmaradt a megemlékezés, így egy olyan esemény sem valósulhatott meg, amely kifejezetten az áldozatok emlékezetének megőrzését szolgálta volna.

A neonácik szabadon masírozhattak, a tiltakozókat rendőrök vegzálták – nagykép a „becsület napjáról”