Utáljuk a NER-t? Igen. Le akarjuk váltani? Le. A Tiszával ez lehetséges? Nem.

A magyar nép tetemes részének már elege van a NER korrupciójából, a Trump-féle neolib-fasiszták ülepének nyalásából, a mindent átszövő propagandából, a pedofilvédelemből. De ez sajnos kevés.

Az embereknek inkább azért kellene lázadniuk, mert a kormány elítélt neonáci terroristákat engedett szabadon (pedofilokkal kézenfogva, de ez csak mellékes) a köztársasági elnökén keresztül. Vagy az antifasiszták kriminalizálása miatt. Vagy a bérek miatt. Vagy az egészségügy és oktatás katasztrófája miatt. Vagy valami osztályharcos kérdésben. Sajnos a fontos dolgokban nincsen társadalmi elégedetlenség. Ha van némi elégedetlenség, pl. az egészségügy kapcsán, akkor viszont nem harcolnak érte. A jelenlegi ellenzéki közállapot a puszta Fidesz-ellenesség, közben ezek a tömegek azt hiszik, áprilisban majd eljön „a rendszerváltás.” Az alábbiakban megvilágítjuk, miért nem lehetséges ez.

Ugyanaz a garnitúra

Csak nem gondolja bárki komolyan, hogy egy fideszes rendszert majd azok fognak leváltani, akik fideszesek voltak, és akkor lettek pont hirtelen demokraták, mikor elzárták nekik a pénzcsapot? (De, sajnos sokan gondolják, de nem fog menni.) Nyilvánvaló, hogy a NER leváltásához kellene valami olyan elvhez, eszméhez való hűség, ami ellentétes azzal, amit le akarnak váltani. Nincs ilyen. NER-ben szocializálódott lovagokról van szó, akik 10 éven át tapsoltak a Fidesznek és vezetőinek – és sok esetben nem átvitt értelemben tapsoltak, hanem szó szerint az első sorból. Mi az, ami különbség köztük és a NER között? Nem látunk ilyet. Ugyanazon neoliberális megszorítások iskoláját tanult emberekről van szó, amelyhez már csatlakozott a Shell globális elnöke is. Ők a „munkásbarátságukról” híresek.

Ugyanaz a „program„

Már ha lenne végre épkézláb program, de egyelőre a szólamok csak a szokásos jobboldali szociális demagógia szintjén ragadtak meg. De hát a jobboldal nem arról híres, hogy végrehajtja saját szociális demagóg programját. A két garnitúra ugyanaz a kapitalizmus, amely a 89-es tényleges rendszerváltás katasztrófája után tönkretette az oktatást, egészségügyet, kirabolta a munkásosztályt, elherdálta az ipart és mezőgazdaságot, és megkezdte az ország újragyarmatosítását – nyugati nagyvállalatoknak, miközben az ellenzék sajátos russzofóbiát honosított meg magának. Wass Albertet szavaló neoliberális kapitalistáktól várni a neoliberális fasisztoid kapitalista Fidesz-rezsim „rendszerváltását” kicsit furcsának tűnik.

Tehetne esetleg mást?

Aki azt hiszi, hogy sok jószándékú szavazó a képviseleti demokráciájával majd jószándékú képviselőket juttatva a parlamentbe egy jószándékú rendszert csinál, az sajnos súlyosan téved. Rendszerszinten kell gondolkozni, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a Tisza egy kapitalista párt egy kapitalista rendszerben, ergo túsza annak. Nem tesz mást és nem is tehet mást, csak kizsákmányoló kapitalizmust épít, annak minden mocskos velejárójával, a hatalma fenntartásához pedig hatalomtechnikai eszközökhöz fog folyamodni, amelyek nem lehetnek enyhébbek a Fidesz által folytatott, egyre nyíltabban fasiszta kultúrkampf és közéleti megszállás eszközeinél, különben hatalmat fog veszíteni.

Ráadásul erre nem csak bel-, de elég komoly külpolitikai nyomás is van, két egymásnak feszülő imperialista hatalom között, amely közül az egyik épp Ukrajnában folytat háborút, a másik meg a világ többi része ellen, és mindkettő szeretne Magyarországon érdekeket érvényesíteni, amelyet a jelenlegi Fidesz-rezsim taktikus hintapolitikával ki is szolgál, és amire rámegy a gatyánk is. (Hozzá kell tenni, hogy a ruszofób kamuellenzék propagandája ellenére az összeputyinozott NER nagyrészt inkább nyugati érdekeket szolgál ki, különösképp a szélsőjobbos Trump alatt.) Egy birodalmi kapitalista rendszerbe beágyazott Tisza pedig képtelen lesz kiszakadni ebből a rendszerlogikából, folytatva hazánk további félgyarmatosítását.

Egy párt tagok nélkül

A Tisza nem vesz fel tagjai közé senkit. Kicsit furának hathat, hogy nekünk, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006-nak kb. egy nagyságrenddel több tagunk van, mint a kormányváltásra készülő Tiszának. Miért? Miért Tisza-szigeteket építenek és nem tagságot? A válasz egyszerű. A tagoknak befolyásuk van egy párt irányvonalára, megválaszthatják vezetőiket, kongresszuson, taggyűléseken szavazhatnak. Egy párt kvázi demokratikusan működik. A Tiszának pedig nincs rá szüksége, hogy alulról az őt támogató tömegek mondják meg merre haladjanak politikájukkal. Miért? Mert egyértelműen teljesen ellentétes a két irány! A Tisza-szigetek, az aktivistahálózat, a szimpatizánsok le akarják váltani a rendszert, egy demokratikus országot akarnak, jó oktatást, olyan egészségügyet, amelyben ellátják, munkát akarnak és kenyeret, nyugalmas közéletet, a korrupció végét, jobb létet, közbiztonságot, kevesebb hatalmi visszaélést… csupa pozitív dolog, csupa pozitív érzés. A Tisza vezetése viszont nem ezt akarja. Ők ugyanezt a rendszert akarják átvenni, nem pedig leváltani. Ezért is nincs a pártnak tagsága, amely a célokat előirányozhassa, a vezetőitől azok végrehajtását elvárja és ezért őket felelősségre is vonhassa.

A költségvetés

Egy pártnak a működéshez pénzre van szüksége. Sajtó kell, szervezés kell, hangosítás kell, színpad kell, kivetítők, irodák, eszközök. A Tiszának láthatóan már most több százmilliós nagyságrendű működése van, teljesen egyértelmű, hogy nem tagdíjból, vagy a szimpatizánsok által lentről befizetett összegekből. Ugyanakkor nyilvános, kik a párt milliárdos támogatói. Ha összeállt a kép, teljesen nyilvánvaló, hogy követni kell a tőkés pártok szokásait. Azaz a gazdag vállalkozók adományait illik úgy meghálálni kormányzati pozícióban, hogy az többszörösét fialja a befektetésnek (pl. közbeszerzés, adókedvezmény, állami támogatás…). Ez a politikai tőke gazdasági tőkévé való oda-vissza konvertálódása, és senki nem szól miatta még az Egyesült Államokban, de a fejlett nyugaton sem. Ez két szereplőnek hasznos: a gazdag vállalkozónak és a politikusnak. A történet szereplője azonban egy kizsákmányolt dolgozó osztály és szegény többség is, akinek ebből nemhogy még morzsák sem jutnak, de a hiányzó pénz az ő zsebükből lesz kivéve.

Komcsizás

A NER egyértelműen rasszista (menekültellenes propaganda), antiszemita (Soros-propaganda), homofób, munkásosztályellenes, antikommunista, anti-ateista, szélsőségesen vallásos, korrupt rendszer, amely gyűlöletpolitikával, félelem-kontrollal és ellenségképekkel operál. Nem értjük, milyen jelző kell még arra, hogy fasisztának /fasisztoidnak nyilvánítsuk. Szélsőjobboldali rezsim, szélsőjobbos partnerekkel és hálózatokkal. A Tisza prominensei mégis komcsizzák, a fideszeseket pedig „elvtársazzák”, amely egyrészt elkeni a rendszer szélsőjobboldali jellegét. Ez borzasztó károkat okoz az ellene folytatott harcnak.

Április 13-án úgyis mindenki átáll

Ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak és a Fidesz addig nem dob le semmilyen atombombát Magyar Péterre (élünk a gyanúperrel, hogy van valami a tarsolyukban és ezt csak a választás hajrájában fogják bevetni), akkor a Tisza április 12-én megnyeri a választást. És itt elérkeztünk a legsarkallatosabb ponthoz. Ismerjük a NER-elitet: kórházigazgatók, rendőrkapitányok, zenészek, Kossuth-díjasok, tőkések, vállalkozók, strómanok, polgármesterek, rektorok, de talán még maga Menczer Tamás is, már másnap hűségesküt tesznek az új frontier-nak és átállnak. Ezt a jelenlegi felső vezérkar pontosan tudja, ezért fenyegeti már személyesen a miniszterelnök előre azokat a kádereket, akik már most gondolkodnak rajta.

Erre vélhetően a Tisza is számít, mert nincsenek szakembereik egy ország (inkább rezsim) vezetéséhez, tehát szükségük lesz minden káderre, így tárt karokkal fogják fogadni az egykori NER-lovagokat, azokat is, akiknek már van pénzük, csak többet szeretnének, és azokat is, akik csak szeretnének.

Így április 13-án ott fogunk ülni egy NER 2.0-ás verzióban, exfideszes káderekkel, akikhez szintén átállnak a most még fideszes káderek, és kénytelenek ugyanazt művelni, mint amit most.

A Tisza-bukás utáni időszak

Előre borítékolható, hogy a Tisza képtelen lesz végrehajtani azt a programot, amit a társadalom elvár tőle. Nem lesznek szociális intézkedések, nem lesz jobb oktatás, sem egészségügy, a gazdaság pedig nem fog kitörni a félgyarmati státuszból, továbbra is a multik, bankok és lakájaik fognak diktálni Magyarországon. Márpedig komoly szociális intézkedések és kiadások, valamint a közszolgáltatások komoly fejlesztése nélkül a társadalom okkal lesz elégedetlen. Innen két út van: amit a Fidesz csinál, vagyis mérhetetlen propagandával történő agymosás és kultúrkampf, vagy pedig a bukás. A Fidesz ellenzékben megmarad… elvesznek ugyan talán az állami forrásai, de azt pótolják az Európát szélsőjobboldali pártokkal destabilizálni akaró Trump és köreinek bankszámlái. Ezért ez a projekt csírájában magában hordozza a Fidesz újabb győzelmét 2030-ban. Ráadásul egy megerősödött neonáci párttal, a Mi Hazánkkal. Már most is tragikus, hogy láthatólag egyetlen baloldali, pontosabban baloldalit játszó vagy arról messziről hasonlító párt sem lesz a parlamentben, mind nyíltan jobboldaliak lesznek, ami nem sok jót tartogat a hazai kizsákmányolt többség számára.

Azért adjunk egy esélyt

Ez is egy szokásos mantra. „Elvégre a Tisza még egy fillért nem lopott.” (Bár feltennénk a kérdést, mit csináltak a prominenseik, mikor még a NER-ben ténykedtek.) „Még nem voltak kormányon, nem tudtak bizonyítani”. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést: mik azok a jelek, amely alapján úgy gondoljuk, hogy a Tisza jó lesz? A prominenseik fideszes múltja? A milliárdos támogatók? A világ legszennyezőbb vállalatának prominense mint környezetvédelmi felelős? A pénzcsapelzárás miatt „demokratává” vált politikusok, akik egyetlen napot sem dolgoztak a tisztességes polgári életben? A Wass Albert szavalás? A néptől elszakadt slimfit luxizók? A tagságuk a szélsőjobbal kolalboráló Európai Néppártban? A többi ellenzéki szereplőt a demokráciából kizárni akaró viselkedésük? A nyílt jobboldaliság? Csak ellenérv van arra, hogy a Tisza itt bármilyen apró változást is végre fog hajtani a jó irányban.

Megoldás

A kérdés, hogy az osztályharc jó oldalán egyetlenként álló radikális baloldal hogyan lesz képes megerősödni ebben a helyzetben, vélhetően nehezen, hiszen az antifa-rendelettel, a jelképtörvénnyel próbálják kriminalizálni és terroristává avanzsálni, miközben társadalmunkra a tényleges sorozatgyilkosságokat is végrehajtó szélsőjobb jelent veszélyt. Innen csak a csalódott tömegeken múlik, hogy felismerik-e végre saját érdekeiket a kizsákmányoló osztálytársadalomban, vagy további lecsúszás, nyomor, kiszolgáltatottság és bizonytalanság vár rá a mindennapi életében, vagy amikor bemegy egy kórházba és ellátást híján meghal, vagy kiköpi a rendszer hajléktalanként az utcára… A megoldás tehát nem a Fidesz leváltása, bár gyönyörű lenne végignézni a bukásukat. Az igazi megoldás arra, hogy ebben az országban és az életünkben bármi jobbá váljon, a szervezett osztályharc. A dolgozók, nyugdíjasok és diákok összefogása, sztrájkja, tüntetése és aktivitása az egyetlen megoldás. A múltban, a jelenben és a jövőben is csak ettől lett bármi jobb.