Egészségügyi problémákkal küzdő dolgozókat „tett parkolópályára,” vegyszerekkel és balesetvédelemmel foglalkozó szabályok sorát szegte meg a Continental makói gyára, majd az ezt feltáró szakszervezeti vezetőt, Radics Gábort 2024 januárjában a szegedi ContiTech cég, amely ugyanazon cégcsoport tagja mint a makói, elbocsátotta és ingóságokat követelt rajta. Eddig több bírósági ítélet viszont megerősíti azt, amit előre is sejteni lehetett: a pereskedés egyszerű „vendetta volt”, amelyben a cégek sorozatosan veszítenek a bíróságok előtt.
Lassan megérkeznek az ítéletek a Continental szegedi és makói gyárának szakszervezeti vezetői ellen a sztrájkhelyzet és más érdekvédő tevékenységek miatt a cég által sorozatosan indított perekben. A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSzSz) vezetője, Radics Gábor emlékeztetett, korábbi szakszervezeti tevékenysége kapcsán, „a makói gumigyár 5 jóhírnév »megsértésének megállapítása« iránti, a szegedi gumigyár pedig egy »ingó kiadás« iránti pert indított ellenem.” Mindezt azután, hogy 2024. január 16-án a szegedi ContiTech 27 év munkaviszony után, minden előzmény nélkül elbocsátotta állásából, irodájából pedig kivezettette.
Az első, kedvező ítélettel zárult per azért indult, mert Radics még az elbocsátása előtt, 2023-ban, az ATV reggeli műsorában azt mondta arra a műsorvezetői kérdésre, hogy hány embert rúgtak ki, hogy nem tudja, mert a cég nem hajlandó az érdemi kommunikációra, ezt a választ pedig a cég sérelmezte.
A kifejezésmódot és a megnyilvánulást a cég „a jó hírnév megsértésére” hivatkozva perelte, és hangsúlyozta, a szakszervezet „önös érdekei miatt harcias.”
Ebben az ügyben kimondta az Ítélőtábla többek között azt is, hogy a szakszervezeti vezető „munkájának differencia specifikája, megkülönböztető jegye a munkáltatóval szemben állandóan megfogalmazott kritika, a konfrontáció,” így azért nehezen lenne elmarasztalható.
Emellett az Ítélőtábla szerint ez a szakszervezeti vezető szubjektív véleménye volt, ezért a kijelentés nem alapozza meg a személyiségi jog sérülését. De ennél is ellentmondásosabb a január 20-án terítékre kerülő „ingó kiadásokra” vonatkozó, a szegedi ContiTech által indított per. Ebben olyan tárgyi eszközöket és adathordozókat követelnek Radicstól átadásra, amelyek egytől egyig nem az ő, hanem a szakszervezet tulajdona, ezek között többnyire olyan adathordozók vannak, amelyeken a szakszervezet tagságát és belső ügyeit tartják nyilván. A szegedi Continental egyébként a szakszervezet álláspontja szerint azóta is jogellenesen bitorolja a komplett elektronikus dokumentumtárukat és elektronikus levelezésüket. A követeléssel kapcsolatban Radics még 2024-ben a Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatósághoz (NAIH) fordult állásfoglalásért, de mint írja „bizonyára elfoglaltak, mert még nincs az ügyben állásfoglalás.”
Az ingó kiadásos pernél ettől függetlenül felmerült még, hogy mivel a hirtelen elbocsátás után átadás-átvételi listát nem írtak, és a követelt eszközökről a munkaviszony idején sem készült olyan dokumentum, ami alapján Radicsnak mint alkalmazottnak ezeket átadták volna, álláspontjuk szerint ez a követelés is jogvesztő hatású. Ráadásul a tárgyi eszközök, amelyeket követelnek több esetben abszurdnak hangzanak: „a cég olyan, 2009-ben aktivált filléres telefonkártyát is követel, ami a technológiai fejlődés következtében már nem létezik, egyebekben az előfizetést és a számot a szegedi Continental a szakszervezetnek ajándékozta Radics elbocsátása után. Olyan Alcatel telefont neveznek továbbá meg mobiltelefonként, ami vezetékes, nemkülönben olyan laptopot is követelt, amit már leadott a szakszervezet.”
Ezenkívül még 2024 februárjában perelték a GSzSz vezetőjét két olyan újságcikk miatt is, amelyekben arról számolt be mások mellett Radics is, hogy a makói Continental az egészségre súlyos kockázatot jelentő helyzetet tart fenn. A cikkekben a szakszervezetisek épp azt a gyakorlatot tárták a nyilvánosság elé, hogy a Continental makói vezetése a gyárban tapasztalható mulasztások nyilvánosságra hozatalát rendszeresen perekkel kívánja megakadályozni. De a cég ezekért a cikkekért is perelt végül. A perek tárgya az volt, hogy a cég vitatta a szakszervezet állítását, miszerint 2023-ig volt teljeskörű a cég kémiai kockázatelemzése. A bírósági eljárás során kiderült, hogy már 2021-ben 41 pontnyi jogsértést állapított meg a kormányhivatal egy átfogó vizsgálat során azt követően, hogy egy munkatárs elveszítette a kezét az üzemben, egyértelműen munkáltatói felelőtlenség miatt.
A korábbi, 2021-es ellenőrzés során is emlegetett hiányosságokra viszont a szakszervezet bejelentései után bizonyítékok is keletkeztek. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal 2024 augusztusában további 8 jogsértést tárt fel, az akkori határozat 2024. november 8-ig adott időt a cégnek a hiányosságok pótlására.
Egészen pontosan azt állapította meg ez a jelentés hogy a makói cégnél (amely autókhoz való alkatrészeket gyárt), a gyártáshoz használt bélyegnyomó kikeveréséhez szükséges hígító és szitanyomó festék olyan veszélyes vegyi anyagoknak minősülnek, hogy a velük való munka közben az embereknek védőszemüveget kellett volna viselni, valamint egy, az anyagok veszélyessége által indokolt biztonsági adatlap kitöltése lett volna kötelező – mindezt viszont a cég nem tette meg, adatlapot nem tudott bemutatni, azután sem hogy kiderült, a festéket a helyszínen a dolgozók keverik ki.
Ezentúl a cég a munkavégzéshez használt kémiai kockázatelemzésében nem tüntette fel ezeket a vegyszereket mint veszélyes anyagokat, és ami még súlyosabb, a dolgozók törvények által megkövetelt biológiai monitorozását sem végezte el.
Mint arra fentebb utaltunk, nem ez volt az első ilyen eset a cégnél. Információink szerint a makói gyár már 2021-es vizsgálatban hasonló helyszíni ellenőrzés utáni figyelmeztetést kapott a kormányhivataltól, akkor a gépek és gyártócsarnok egyes balesetveszélyes elemei miatt. Ezeket a hiányosságokat a szakszervezet szerint a figyelmeztetések után sem pótolták teljeskörűen. A szakszervezet ellen azért pereskedett a makói cég, mert ők már a 2021-es ellenőrzés során is nehezményezték ezeket a hiányosságokat, többek között a balesetveszélyes munkakörülményeket is.
Mindezekről a tényekről, a szakszervezeti szövetség képviselőjeként Radics annak idején éppen ezért beszámolt a sajtónak. A cég ebből is jóhírneves pert csinált, amelynek elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék 2025. szeptemberében megállapította, a cég keresete nem áll meg.
Az indoklás szerint ugyanis:
„e körülményeket érzékelő alpereseknek minden okuk megvolt a kifogásolt újságcikkben közölt vélemény kialakítására. Az a kijelentésük, hogy »Nemcsak a munkavédelmi bizottsággal és a szakszervezettel, de már a foglalkozás egészségügyi orvossal sem hajlandó tehát kommunikálni a cégvezetés a gondokról. Például arról, hogy kémiai kockázatelemzés nélkül használnak vegyszereket […]«, nem pusztán vékony ténybeli alapon nyugszik, de a valóságnak megfelelően adja vissza a kijelentést megelőzően történt eseményeket.”
Ez már csak azért is releváns közéleti téma, mert tudjuk, az egészségügyi alkalmassági és kompenzációs szabályok folyamatos leépítése egyébként országos probléma. A 2023. január 1-jén életbe lépett, az egészségügyi alkalmatlanságot érintő szabályrendszerrel élve számos cég nem végkielégítéssel elbocsátotta, hanem fizetés nélkül alkalmazásban tartotta dolgozóit, akik ráadásul egészségügyi problémáikat bizonyíthatóan a nehéz fizikai munka során szerezték. Ezt követően 2023 végén életbe lépett egy új törvénymódosítás, ami a kötelező munkavédelmi oktatás után a kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálatot is felszámolta. Ezekkel a „lehetőségekkel” a multinacionális cégek országszerte számos helyen éltek is.
A bíróság hangsúlyozta az ítéletében azt is, a teljes ügy közérdekű, hiszen az Alaptörvény minden magyar állampolgár, így a makói dolgozók számára is garantálja az egészséghez való alapjogot, ami így más megfontolásokat is felülír – ügyet pedig csak ebből a szempontból tanácsos megítélni.
A makói Continental tehát nem hivatkozhatott arra, hogy a balesetveszélyes munkakörülmények nem tartoznak a nyilvánosságra. A cég itt is fellebbezett, és ügyvédei a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy a kormányhivatal „figyelmeztetései” nem a legsúlyosabb szankciót képezik, vagyis véleményük szerint az ügy nem érte el azt a szintet, ami már a nyilvánosságra tartozna. Ebben az ügyben a másodfokú bírósági döntés jövő hétre várható.
Így tehát 2025 szeptembere után decemberében újabb bírósági ítélet is a szakszervezetnek adott igazat. A legutóbbi, ATV-s ítélet és a 2025 szeptemberi ítéletekben az a közös Radics Gábor szerint, hogy azokban egyaránt megállapítja a bíróság, hogy szakszervezeti vezetőként mindennapi munkájában igyekezett őt akadályozni a Continental makói cége. Ez az akadályoztatás abban az értelemben sikertelen volt, hogy a bíróság Radics ellen nem hozott eddig ilyen ügyben jogerősen elmarasztaló ítéletet. Mint viszont azt a Mércén, korábbi cikkünkben is kifejtettük, abban az értelemben igenis sikeres a „per-vendetta”, hogy ez értékes időt, pénzt rabol el az érdekképviselettől, amit a hivatására fordíthatna.
Az eddigi végzésekkel kapcsolatban ezért Radics Gábor megjegyezte lapunknak, „a cég vezetői bepereltek azzal, hogy szerintük valótlanul állítottam, hogy kémiai kockázatelemzés nélkül alkalmaztak vegyszereket az üzemben. A per során kiderült, hogy ez így volt. Bizonyos anyagok tekintetében ez az állapot jóval a perek megindítása és a kirúgásom után is fennállt még Makón.” Majd hozzátette, „ha a pereskedés helyett hallgatnak, lehet, hogy legalább a figyelmeztetéseket sikerült volna titokban tartani”.
Frissítés, január 19, 16.00: Kérdéseinkre válaszul a makói ContiTech Fluid Atuomotive Hungary Kft. az alábbi reakciót küldte el szerkesztőségünknek:
„A tiszteletteljes együttműködés minden munkatársunkkal elengedhetetlen előfeltétele vállalatunk sikerének és hosszú távú stabilitásának. Ennek megfelelően, mint sok más cég, így mi is rendelkezünk minden munkavállalónkra vonatkozó, kötelező érvényű értékekkel és szabályokkal, beleértve a munkavállalói érdekképviseletek tagjait is. Ezen értékek és szabályok jelentős megsértése esetén a munka törvénykönyvében leírtak alapján megtesszük a szükséges lépéseket. Adatvédelmi okokból egyes munkavállalóinkat érintő egyéni eseteket vagy folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban nem áll módunkban nyilatkozni.”
💚 A Mérce nélkületek, az olvasók nélkül nem létezne!
⚠️Miért van ránk szükség? A Mércén olyan ügyekről írunk, amelyek másutt nem kerülnek előtérbe, pedig milliókat érintenek: hogyan vívhatunk ki jobb béreket és feltételeket a munkában; miért olyan veszélyes a most felpörgő fegyverkezési verseny; hogyan küzdenek itthon és szerte a világban a jobb életért, egészséges környezetért a sorstársaink; hogyan tudjuk felszámolni a nők elleni erőszakot... és még sorolhatnánk.
💜Állj te is a fontos ügyek mellé, és segíts, hogy folytathassuk ezt hiánypótló munkát.
