A POLITICO öt kulcsfontosságú kérdést elemez Magyarország április 12-i, a zűrzavaros választások előtt. | Kép: Illyés Tibor/EPA

Készülj fel az idei év legjelentősebb EU-választására.

Magyarország kampánya ezen a héten nagyobb sebességre kapcsolt, Orbán Viktor populista nacionalista miniszterelnökkel, aki 15 éve tartó hatalma elleni eddigi legnehezebb kihívással néz szembe. A régóta szenvedő ellenzék abban reménykedik, hogy Magyar Péter – az ellenzéki Tisza Párt konzervatív vezetője, amely 12 százalékponttal vezet a közvélemény-kutatásokban – megdöntheti azt, amit Orbán maga Magyarország „illiberális demokráciájának” nevezett.

Sok magyar számára a választás egy népszavazás Orbán modelljéről. Vezetése alatt az Orbán Fidesz pártja vezette kormány szorosabbra fűzte hatalmát a média és az állami vállalatok felett – ami korrupció vádját váltotta ki –, miközben gyengítette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és olyan törvényeket fogadott el, amelyek miatt Magyarország lecsúszott az átláthatósági rangsorban. Jelenleg az EU-országok jogállamisági indexének alján áll a World Justice Project szerint .

A 62 éves Orbán Viktor az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin legközelebbi vezetői szövetségese az EU-ban, és folyamatosan akadályt gördít Brüsszel elé, amikor az egyesített frontot próbál kiépíteni a Kreml ellen. Többször is összetűzésbe került az EU-val az LMBTQ+ jogoktól a migrációig terjedő témákban. A liberális multilaterális rend végét jósolva Orbán az év elején kijelentette, hogy az EU „magától is szét fog esni”.

De vajon Magyar – akinek a vezetékneve szó szerint „magyart” jelent – ​​valóban megbuktathatja korábbi szövetségesét? És még ha meg is teszi, mennyire tudná reálisan visszavezetni Magyarországot a liberális demokrácia felé, miközben Orbán államszerkezete még mindig a helyén van?

A POLITICO öt kulcsfontosságú kérdést elemez Magyarország április 12-i, nagy fordulatot hozó népszavazása előtt.

1. Miért kellene törődnöm vele?

Magyarország viszonylag kicsi, 9,6 milliós lakosságával, de Orbán vezetése alatt az EU egyik legnagyobb fejfájást okozó országává vált. Régóta fegyverként használja Budapest brüsszeli vétóját az Oroszországgal kapcsolatos szankciók blokkolására, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek korlátozására és a sürgős uniós döntések ismételt elodázására.

Emellett kulcsfontosságú – és néha vezető – tagja egy jobboldali populistákból álló csoportnak az EU fővárosaiban, akik olyan témákban egyesülnek, mint a migrációval szembeni ellenállás és az Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatos szkepticizmus. Orbán nélkül Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák politikus sokkal elszigeteltebb figurákat képviselne az Európai Tanács csúcstalálkozóin.

Brüsszel gyakran bonyolult kerülőutakhoz folyamodott, hogy megkerülje Magyarország obstrukcióját, Orbán kitartó dacossága pedig oda vezetett, hogy sokan az évtizedek óta érvényben lévő egyhangú szavazás szabályának eltörlését követelik.

„Már hússzor, ha nem többször hallották tőlem, hogy sajnálom Orbán Viktor hozzáállását, aki minden alkalommal, amikor előre kellett lépnünk Ukrajna megsegítése érdekében, a vétóját arra használta fel, hogy még több zsarolást folytasson” – mondta Valérie Hayer, az EU liberális pártjának vezetője kedden újságíróknak.

2. Melyek a fő csataterek?

Magyar nepotizmussal és korrupcióval vádolja Orbánt és a Fideszt – azzal, hogy az oligarchákat részesítik előnyben az ország gazdaságával –, valamint azzal, hogy Brüsszellel való szembeszállás miatt elszalasztják az uniós forrásokat.

Orbán ősellenségét, Magyart egy Brüsszel által irányított bábként akarja beállítani.

Magyarország kampánya ezen a héten nagyobb sebességre kapcsolt, Orbán Viktor populista nacionalista miniszterelnökkel szembenézve 15 éve tartó hatalmának eddigi legnehezebb kihívását. | Kép: Fischer Zoltán/Magyar Miniszterelnöki Kommunikáció/EPA

Az elmúlt évben a Fidesz nyilvános vitákat indított, amelyek célja Magyar bázisának – amely a zöld és baloldali szavazóktól a kiábrándult Orbán-hűségesekig terjed – megosztása volt olyan témákban, mint az LMBTQ+ Pride betiltása.

A Tisza stratégiája az volt, hogy elkerülje a vitatott kérdésekben való állásfoglalást, annak érdekében, hogy abszolút többséget szerezzen, amely felhatalmazná a pártot a választási törvény reformjára – amelyet szerintük Orbán a saját javára manipulált –, és lehetővé tenné az alkotmányos változtatásokat.

Tisza második számú politikusa, Tarr Zoltán a POLITICO-nak azt nyilatkozta, hogy Orbán kormányától azt várja, hogy „minden lehetséges piszkos trükköt” bevesse.

„Állami propaganda rágalmak, mesterséges intelligencia által generált hamisítványok, manipulált videók, potenciálisan megrendezett incidensek, zsarolás és a manipulált választási rendszer kihasználása. Mindent mozgósítani fognak, mert annyi vesztenivalójuk van” – mondta Tarr.

Orbán szombaton a Fidesz pártkongresszusán EU -párti bábunak nevezte Tiszát.

„Ha a Tiszára vagy a DK-ra [a szociáldemokrata Demokratikus Koalícióra] szavaztok, a saját jövőtök ellen szavaztok. A Tisza és a DK szemrebbenés nélkül végrehajtja Brüsszel követeléseit. Ne felejtsétek el, hogy a Tisza főnöke Weber úr, Európa legnagyobb háborús uszítója” – mondta Orbán, Manfred Weberre, az Európai Néppárt német elnökére utalva.

3. Hogyan és mikor zajlik a választás?

Az országos választásokat április 12-én, vasárnap tartják. A választók egy új, 199 fős Országgyűlést választanak Magyarország vegyes választási rendszerében, amelyben 106 képviselőt egyéni választókerületekben, 93-at pedig országos pártlistákról választanak meg.

A régóta szenvedő ellenzék abban reménykedik, hogy Magyar Péter – a Tisza párt konzervatív vezetője – megdöntheti azt, amit Orbán maga Magyarország „illiberális demokráciájának” nevezett. | Noémi Bruzák/EPA

A POLITICO közvélemény-kutatási adatai szerint Tisza 49 százalékos támogatottsággal vezet, a Fideszt 37 százalékát megelőzve – Orbán pártja pedig már közel egy éve le van maradva.

Bár a hivatalos kampányidőszak február 21-én kezdődik, a verseny gyakorlatilag már hónapok óta javában zajlik.

A versenyben részt vevő további jelentős pártok a Demokratikus Koalíció (DK); a szélsőjobboldali Mi Hazánk mozgalom; és a szatirikus Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), amelyet nagyrészt Orbán politikájának kigúnyolására hoztak létre. Ezek azonban a fennmaradásért küzdenek, mivel előfordulhat, hogy nem érik el a parlamenti helyek megszerzéséhez szükséges támogatottsági küszöböt – ami azt jelenti, hogy a magyar törvényhozást kizárólag két jobboldali párt irányíthatja. 

4. Lehet-e szabad és tisztességes a választás?

A kormányzó párt kihívói egy olyan rendszerrel szembesülnek, amely a Fideszt hatalmát támogatja. 2011-ben Orbán kormánya újrarajzolta a választókerületeket és átalakította a választási rendszert, hogy maximalizálja a mandátumok megszerzésének esélyeit.

„Magába a szavazásba nincs közvetlen beavatkozás, mégis a tágabb versenykörnyezet – mind az intézményi szabályok, mind az erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében – erősen a kormánypártok javára billen” – mondta Bene Márton politikai elemző a budapesti TK Politikatudományi Intézetben.

A médiapiac nagyjából 80 százalékának ellenőrzése mellett a kormány lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyar etnikai tagok számára (akik általában a Fideszt részesítik előnyben), hogy levélben szavazzanak, míg azoknak a külföldön élőknek, akik megtartották magyar lakcímüket, a nagykövetségekre kell utazniuk szavazni.

„Az egyik oldal hozzáfér az állam összes erőforrásához, míg a kihívó nem kap közpénzekből kampányfinanszírozást, és gyakorlatilag nincs jelenléte az államilag ellenőrzött médiában” – mondta Rudolf Metz politológus, a TK Intézet munkatársa, hozzátéve, hogy ezt az egyensúlyhiányt részben ellensúlyozza a digitális szféra.

De még a tisztességtelen feltételek sem zárják ki Magyar győzelmét, mondja Bene, mindaddig, amíg a szavazási folyamat integritása megmarad.

5. Mennyit változtatna valójában egy magyar győzelem?

A brüsszeli vezetés Magyar győzelméért imádkozik, abban reménykedve, hogy egy Tisza-kormány elmélyíti a kapcsolatokat az EU-val.

Hayer, a centrista párt vezetője azt mondta, hogy pártja „minden olyan jelöltet támogat, aki Európa-párti értékeket képvisel, és képes legyőzni” a hivatalban lévő magyar miniszterelnököt.

Weber, a konzervatív párt vezetője gyorsan üdvözölte Tiszát a jobbközép családban, hogy biztosítsa befolyását Budapesten, és forrásokat biztosítson nekik választási programjuk kidolgozásához. Többször is úgy festette le Magyart, mint aki megmenti Magyarországot Orbántól.

Bár Magyart potenciális hídépítőnek tekintik a feszült Brüsszel és Budapest közötti kapcsolatban, korántsem rendíthetetlen EU-szurkoló. Brüsszellel kapcsolatban nem volt elkötelezett, tekintve, hogy Orbán bármilyen közeledést felhasználhatna ellene. Egy 2024 októberi POLITICO-interjúban azt mondta, hogy „biztosan nem hiszünk egy európai szuperállamban”.

Manfred Weber konzervatív vezető gyorsan befogadta Tiszát a jobbközép családba, hogy befolyást szerezzen Budapesten, és forrásokat biztosítson nekik választási programjuk kidolgozásához. Kép: Filip Singer/EPA

A belföldi fronton Tarr – a Tisza második számú embere – a POLITICOnak elmondta, hogy a párt azt akarja, hogy „megtartsák a [határ]kerítést, ellenezzék a kötelező migrációs kvótákat és Ukrajna felgyorsított csatlakozását, a békéért küzdjenek, harcoljanak az orosz propaganda ellen, erősítsék a V4-et [Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia] és Közép-Európát anélkül, hogy Európa rossz fiává válnának.”

Ez egybeesik Metz politológus prognózisával, aki szerint Magyar győzelme „nem jelentene radikális fordulatot vagy visszatérést valamilyen idealizált múlthoz”.

„Magyarország szerepe, mint az EU állandó bomlasztója, valószínűleg elhalványulna, nem azért, mert a nemzeti érdekek eltűnnének, hanem azért, mert azokat tárgyalások és intézményi szerepvállalás révén érvényesítenék, nem pedig állandó vétópolitika és szimbolikus konfliktusok révén” – tette hozzá Metz.

Az elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a változások lassúak lehetnek. Vasali Zoltán, a Milton Friedman Egyetem munkatársa szerint a jelenlegi rendszer lebontása „jogilag és intézményileg is kihívást jelentene”.

„Az alkotmányos fő testületek a közelgő választásokon túl is megtartják mandátumukat, és a kulcsfontosságú pozíciókat továbbra is a jelenlegi kormánnyal együttműködő személyek töltik be, ami korlátozza a rövid távú változásokat” – mondta Vasali.

Magyar győzelemének mértéke döntő lehet. Metz szerint egy kétharmados parlamenti többség, amely lehetővé tenné az új kormány számára az alkotmány módosítását, „átalakító tényező lenne”.

„Ez jogképességet adna a magyar kormánynak a jogállamiság alapvető elemeinek helyreállítására, az ellenőrzések és ellensúlyok újjáépítésére, valamint olyan biztosítékok bevezetésére, mint például a kulcsfontosságú tisztségek hivatali idejének korlátozása” – mondta.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője a cikk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.politico.eu/article/hungary-viktor-orban-fidesz-peter-magyar-tisza-5-key-questions-election-2026/?fbclid=IwdGRzaAPYkzxjbGNrA9iTBWV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkDDM1MDY4NTUzMTcyOAABHtT7P2gPsAyGx9yvAQgbRCFqdcXmEChTU8n6IYAWZ6BsoMe_oFq7dRaYubJD_aem_sW5nUl-LM3StFbsOGBZLgA&sfnsn=scwspmo 2026. január 15., 4:01 CET

(A megállapítások egy részével nemigen lehet egyetérteni – de a Politico így látja ..- Balmix szerk.)