Január 3-án az Egyesült Államok „speciális katonai akció” ürügyén nyílt rablótámadást hajtott végre Venezuela fővárosában. Az akció során – a nemzetközi jogot semmibe véve – elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Flores képviselőasszonyt. A történtek újabb bizonyítékai annak, hogy Washington számára az állami szuverenitás csupán addig létezik, amíg nem ütközik az imperialista érdekekkel.

Az amerikai beavatkozás világszerte felháborodást keltett, Budapesten is. Washington a chavista, baloldali szocializmust támadta, és a szuverén állam megválasztott vezetőjét, Nicolás Madurót, valamint feleségét, Cilia Florest rabolta el. Sőt, hova tovább: még Hugo Chávez sírhelyét is amerikai gépek bombázták. Az akció célja nyilvánvaló volt: meg akarták törni a venezuelai nép lelkét, félelmet és alárendeltséget próbáltak kényszeríteni a népre.

A Munkások Újsága a kezdetektől fogva következetesen tudósít a venezuelai eseményekről. Akkor is megszólaltunk, amikor a nyugati sajtó elhallgatott, relativizált vagy nyíltan az agresszor narratíváját közvetítette. Beszámoltunk a puccskísérletekről, a gazdasági szankciók pusztító hatásáról, az ország elleni politikai és katonai nyomásgyakorlásról – és természetesen erről a budapesti szolidaritási tüntetésről is.

A világ számos pontjához hasonlóan Magyarországon is tiltakozást szerveztek az amerikai agresszió ellen és a venezuelai nép melletti kiállás jegyében. Budapesten, az Egyesült Államok nagykövetsége előtt gyűltek össze mindazok, akik elutasítják az intervencionizmust, és nem fogadják el, hogy egy ország jövőjéről Washingtonban döntsenek.

A demonstráción felszólalt egy Budapesten tanuló venezuelai diáklány. Beszéde nemcsak személyes tanúságtétel volt, hanem vádirat az imperialista politika ellen, és egyben hitvallás a népek önrendelkezése, a béke és az ellenállás mellett. Az alábbiakban felszólalását változtatás nélkül közöljük:

„Kedves barátok és elvtársak! Ma nem azért vagyunk itt, hogy a gyűlöletet terjesszük az Egyesült Államok ellen.Mert bár gyűlölhetnénk őket, de Venezuela mesztic népe nem a gyűlölet népe (a spanyol és őslakos, valamint gyakran afrikai származású lakosokat jelöli, akik a társadalom többségét alkotják. Hugo Chávez alatt az őslakos közösségek politikai képviseletet kaptak a Nemzetgyűlésben, megerősítve ezzel a mesztic nép részvételét és jogait a venezuelai politikában – szerkesztő). Mi azért vagyunk itt, hogy világosan kimondjuk hogy ez nem egy háború, hanem egy állandó egyoldalú agresszió egy ország ellen, amely csak népe egységével és ellenállásával tudja megvédeni magát.

Az Egyesült Államok minden közép és dél-amerikai beavatkozása mögött mindig ugyan azok az érdekek álltak:stratégiai pozíciók, mint a Panama csatorna, erőforrásaink megszerzése mint Venezuela olaja, és függő piacok létrehozása az Egyesült Államok számára.Így vált az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmává:szinte ingyen megszerzett erőforrásokkal, a népeink alárendelésével, és imperialista politikával.

Mindehhez kiszolgáló kormányokra volt szükségük. De ennek Venezuelában a bolivári forradalom véget vetett,és azért mert nem adták át Venezuelát, a népünk atrocitásokat szenvedett el az USA kezéből.

• puccskísérleteket
• gazdasági szankciókat
• katonai invázió és megszállás fenyegetését
• és végül az elnök elrablását.

Mindezt azért, mert az Egyesült Államok mindig a hátsó udvaruknak tekintett minket.A barbárságot akarják ránk kényszeríteni.Nemcsak bombákat dobtak az országunkra,hanem felrobbantottátok a nemzetközi rendszert is, ignorálva a szuverenitást, és minden nemzetközi jogot.——De tudják meg, hogy a venezuelai nép nincs háborúban,még ha újra és újra meg is akarják zavarni a békénket.A béke nem naiv szlogen,hanem politikai, erkölcsi és emberi felelősség.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása nem véd meg minket, hanem el akar pusztítani;nem életeket ment, hanem veszélybe sodorja őket;káoszt akar teremteni,de ez nem fog nekik sikerülni egy olyan országban amely rendíthetetlenül védi szuverenitását. Ma a saját nevünkben, és a népek nevében mondunk nemet az intervencionizmusra.Követeljük Venezuela elnökének, Nicolás Maduronak, és feleségének, Cilia Flores képviselőasszonynak az azonnali visszatérését, a haditengerészet kivonását a Karib-tengerről, valamint az egyoldalú gazdasági szankciók megszüntetését.A világ számos pontján ugyanezt követelik:Hands off Venezuela!Maga az amerikai nép is elutasitja, hogy újabb olajháborúba keveredjen.

Az amit a palesztin néppel megtettek, és a gázai népirtás, a világ más részén sem ismétlödhet meg soha többé.

Ez a bolygó mindenkie, és mindenek fölött a népeké.Szeretnénk, hogy a kormányok közötti kapcsolatok a párbeszéden, az egyuttmüködésen és a tiszteleten alapuljanak, nem az erőszakon, a megfélemlitésen és a fenyegetésen.Hagyjanak minket békében élni!

Élni fogunk. És győzni fogunk. Venceremos!”

A budapesti demonstráció egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a katonai és gazdasági kényszerítés politikája nem elfogadható. A résztvevők a venezuelai nép önrendelkezése és a nemzetközi szolidaritás mellett álltak ki, elutasítva az imperialista beavatkozások minden formáját.

A Mérce közvetítése a demonstrációról: https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=1515470529745512