Kivételes, de előfordul, hogy a gyermek születésekor a nagyszülőnek kell (vagy célszerűbb) a kisgyermek gondozásából nagyobb részt vállalnia, és ennek megfelelően ő igényli az ezzel összefüggő pénzbeli ellátásokat. Az alábbiakban mutatjuk milyen feltételei vannak az igénybevételnek Nagyszülői gyed, gyes
Kategória: Hírek 2025.11.09. 09:13
Kivételes, de előfordul, hogy a gyermek születésekor a nagyszülőnek kell (vagy célszerűbb) a kisgyermek gondozásából nagyobb részt vállalnia, és ennek megfelelően ő igényli az ezzel összefüggő pénzbeli ellátásokat. Az alábbiakban összefoglaljuk az igénybevételhez szükséges tudnivalókat - írja az Adózóna.
A nagyszülő bevonása a gyermekgondozási folyamatba
A nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed), illetve nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) lehetőséget teremt arra, hogy a nagyszülők is részt vegyenek unokájuk gondozásában és nevelésében – ilyen élethelyzet lehet például, ha az ifjú szülők még középiskolások –, vagy a nagyszülő számára ez mentességet jelenthet magasabb összegű vállalkozó közterhek alól.
Fontos kiemelni, hogy a csecsemőgondozási díj (csed) vonatkozásában nincs e tekintetben „mozgástér”, tehát a nagyszülők számára nem állapítható meg.
Ki jogosult nagyszülői gyedre?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/G §-a alapján gyedet az alapjogosult (tehát a jogszabály 42/A § alapján gyedre jogosult) személy jogán a nagyszülő (az alapjogosult, illetve vele együtt élő házastársának – ide nem értve a családba fogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a szülővel együtt élő biztosított házastárs) is igényelhet, amennyiben
- a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt;
- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez;
- a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki;
- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával; és
- azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyest nem folyósítanak.
A jogosultsági feltételek tehát meglehetősen szigorúak, ami leszűkíti a nagyszülő gyed igénybevételének a lehetőségét.
Például a bevezetőben említett középiskolás szülők esetében a nagyszülői gyed – a szülők biztosítási jogviszonya híján – nem jöhet szóba, gyes viszont igen, de ebben az esetben az Ebtv. 42/G § (1) bekezdés e) pontja kizárja a nagyszülői gyedet.
Milyen összegű a nagyszülői gyed?
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből, az általános szabályok szerint kell megállapítani.
Ugyanakkor nagyszülő részére megállapított gyed esetében az Ebtv. 39. §-ának rendelkezései (az egészségbiztosítás egyes pénzbeli, illetve családtámogatási ellátások együttfolyósítására vonatkozó szabályok) nem alkalmazhatók.
Ha a gyedet a nagyszülő részére megállapítják, a gyermek közös háztartásban élő szülője – egyedülálló alapjogosult esetén az alapjogosult – gyermekgondozási támogatásra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosult, kivéve a saját, illetve a gyermeke ápolására figyelemmel fennálló keresőképtelenségére tekintettel járó táppénzt.
Nem jár a nagyszülő számára abban az esetben sem gyed, ha
- keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el;
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat;
- letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
- az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik;
- a szülők az Ebtv. 42/G § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot (a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával) visszavonják.
Forrás: adozona.hu
