A várhegy mint ideológiai bemutatóterem: az Erzherzog-Joseph-Palais új épülete. Kép: Andreas Fogarasi

Széles építési rés tátong a Várhegy északi szélén, a Duna-folyóval párhuzamos keskeny hegygerincen, amelyen a budapesti vár trónol. A rés jobb oldalán áll a magyar állami levéltár hatalmas, 1923-ban épült historizáló stílusú épülete. Balra tőle egy keskeny beton- és üveglépcsőház áll, amelynek hiányzik a hozzá tartozó ház. Ez az 1970-es években épült levéltár-bővítmény része volt, amelyet időközben lebontottak.

A telket egyfajta új régi épület fogja kitölteni. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd később lebontott tornyot újra fel fogják építeni, kiegészítve egy 1923-ban tervezett, de soha meg nem épült épületszárnnyal. A munkálatoknak valójában már 2022-ben meg kellett volna kezdődniük, de eddig semmi sem történt. A szocialista időkből származó, nemkívánatos épületet óvatosságból már elbontották.

A modernitás eltörlése

Ez nem az egyetlen új régi épület a Várhegyen a nagy rekonstrukciós kezdeményezés, a Nemzeti Hauszmann-projekt keretében. Nevét Alajos Hauszmann udvari építészről kapta, aki 1890 és 1905 között nagy léptékű bővítéseket végzett a várban, hogy az császári szinten álljon Bécshez – egy korszak, amelyet most újra fel kell éleszteni, ha Viktor Orbán Fidesz pártja úgy dönt, amely jelentősen előmozdítja a programot. Erről tanúskodnak a sok építési kerítés, amelyeken fotók, rajzok és korábbi királyok portréi láthatók, akik impozáns szakállal és férfias megjelenéssel büszkélkednek.

Andreas Fogorasi fotós szerint: „A Hauszmann-projekt és a jelenlegi kormány egyik fő motivációja, hogy a modernitást eltüntesse a város képéből.” Kép: Andreas Fogarasi

Nem mindenki lelkesedik e nagy tervért. „A Hauszmann-projekt és a jelenlegi kormány egyik fő motivációja, hogy a modernitást eltüntesse a város képéből” – mondja Andreas Fogarasi, a Nemzeti Levéltár építési kerítése előtt állva. „A 20. század torzulásait, sebeit és vívmányait láthatatlanná akarják tenni.” A Bécsben élő, magyar gyökerekkel rendelkező művész jól ismeri Budapest épületeit, hiszen azok munkásságának középpontjában állnak. A bontásra ítélt épületek elemeit kombinálja anyagcsomagokká, tömörített építészeti régészetekké. Különösen szereti a háború utáni építészetet. Nagyon sajnálja az archívum épületének lebontását.

A Hauszmann-projekt támogatói egyáltalán nem titkolják, hogy az 1950-es és 1980-as évek épületeit szörnyűségnek tartják. Szerintük a kommunisták „ideológiai okokból” rombolták le a háború által hátrahagyott birodalmi idők tanúit. Az egyszerű egyenlet: kommunizmus egyenlő modernitás egyenlő internacionalizmus, a tipikusan magyar jelleg figyelmen kívül hagyásával, bármi is legyen az. Ha Andreas Fogarasi társaságában sétálunk a Várhegyen, világossá válik, hogy ez nem teljesen igaz. A kommunisták ugyanis egyáltalán nem csináltak tabula rasát. Az óváros szerkezetében számos, az akkori korszakból származó lakóépületet lehet felfedezni, amelyek nyugodt modernitást ötvöznek történelmi elemekkel, és tökéletesen megőrizték állapotukat.

„Modern újraértelmezés”

Maga a vár sem lett 1945 után a nemkívánatos imperializmus szimbólumaként felrobbantva, hanem újjáépítették – ebben különbözött Magyarország az NDK-tól, amely a berlini városi palotát robbanóanyaggal semmisítette meg. „Budapesten egy évtizedekig tartó folyamat során modern újraértelmezés született” – mondja Andreas Fogarasi. „Különböző homlokzatok utaltak különböző korszakokra, alternatív formákról vitáztak az újjáépített kupola kapcsán. Ma azonban Berlin és Budapest a jelen rekonstrukciós mániájában találkozik.”

Ahogy közeledünk a Várhegy déli felét elfoglaló várkomplexumhoz, a Hauszmann-projekt teljes súlya megmutatkozik. Itt jelenleg a magyar fegyveres erők főparancsnokságának épülete és az Erzherzog-Joseph-Palais épül újjá alapjaitól. Csak ez a két épület több betont igényel, mint a várhegyi szocialista modernizmus egész építményei. Styroporral burkolva, tetején vékony réteg történelmi dekorációval.

A háború utáni rekonstrukció során lebontott szárny. Kép: Andreas Fogarasi

Az öreg és az új játéka nem lesz kevésbé zavarba ejtő, minél tovább sétálunk. A vár egyik szárnya a háború utáni rekonstrukció során a homlokzat kivételével lebontásra került, mellette egy alternatív rekonstrukció folyik. A budapesti vár nyolc évszázados építéstörténete ugyan folyamatos átalakításokról szól, de míg a szocializmus újjáépítői még gondos régészeti munkát végeztek, a Hauszmann-projektet csak egyetlen történelmi fejezet érdekli – az, amely Magyarország legnagyobb területi kiterjedéséhez kapcsolódik. Tehát itt is bőven van ideológia a háttérben. Maitri Dore építészettörténész Nation-building through architecture in post-socialist Budapest című kutatásában rámutat erre a szelektív történelemszemléletre: mindent félretesznek, ami 1867 előtt történt, és természetesen mindent, ami 1945 után történt.

Finom üvegelemek

Számára a Várhegyre való összpontosítás azt is jelzi, hogy a Fidesz nem akar foglalkozni a várossal, inkább uralkodni akar felette. Míg itt, Budában több száz millió forintot költenek, Pestben sok helyen omladozik az épületállomány. Ez Andreas Fogarasi-t is bosszantja: „Hihetetlenül dühít, hogy egy állam, amely pénzügyileg éhezteti az oktatást, az egészségügyet, a független sajtót és a kultúrát, hatalmas ráfordítással emel magának emlékművet, és ehhez történelmi és építészeti értékű épületeket rombol le.”

Az 1961-ben épült kupolát lebontás fenyegeti. Kép: Andreas Fogarasi

A séta végpontja: a palota kupolája, amelyet 1961-ben építettek újjá. A napfény finom üvegelemekből álló függönyön át áramlik be a Nemzeti Galéria termeibe. Itt is nagy tervek vannak a Hauszmann-projekt keretében. A galériát Pestben egy új épületbe költöztetik, amelyet a japán SANAA iroda tervezett. A kupolát a neobarokk Hauszmann-kupola másolatával kívánják helyettesíteni. Andreas Fogarasi, az anyaggyűjtő, az üvegelemeket nézi és sóhajt: „A legrosszabb esetben egy tucatot kapok belőle. A legjobb esetben semmit – és a kupola megmarad.”

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000282754/beim-umbau-der-budapester-burg-verschwindet-die-moderne-aus-dem-stadtbild 2025. augusztus 9.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó