A BRICS ma már nem csupán egy betűszó, hanem egy sokpólusú, igazságosabb világrend formálódásának szimbóluma. Ebben a világban nem az diktál, aki hangosabb, hanem az számít, aki tiszteli a másikat. Magyarország mindig is azok közé a nemzetek közé tartozott, akik saját döntéseik szerint, szuverén módon akartak élni – most pedig új lehetőségek nyílnak, hogy méltó helyet foglaljunk el a világ keleti és déli centrumai mellett is.
Ma, 2025. július 16-án, a BRICS szövetség megalakulásának 16. évfordulóját ünnepli a világ. 2009-ben ezen a napon találkozott a világ öt legnagyobb fejlődő gazdasága – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a jekatyerinburgi csúcstalálkozón, hogy létrehozzák azt a közösséget, amely azóta is egyre meghatározóbb szereplője a globális politikának és gazdaságnak. Akkor még kevesen gondolták volna, hogy egy évtizeden belül a BRICS új tagokkal bővül, sőt: egy egész új világrend alapkövévé válik.
A BRICS mára nem csupán egy gazdasági együttműködés, hanem civilizációs alternatíva. A szervezet az elmúlt években új tagokat fogadott soraiba – Irán, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia –, és további országok, köztük Venezuela, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kuba is jelezték csatlakozási szándékukat. Ez is mutatja: a világ nagy része új modellt keres – olyat, amely nem az egyoldalú dominanciára, hanem kölcsönös előnyökre és tiszteletre épül.
Ha a világtérképre tekintünk, jól látható, hogy a BRICS-szel együttműködő országok – néhány kivételtől eltekintve, például az euroatlanti pólust – gyakorlatilag a világ jelentős részét lefedik. A BRICS azonban nem csupán egy gazdasági együttműködésre épülő szervezet, és nem a korábbi nyugati érdekszférákhoz hasonló alá-fölérendeltségi rendszer újraalkotásáról szól. Sokkal inkább egy olyan, kölcsönös tiszteleten és partnerségen alapuló együttműködési modell, amely az egyenlő felek közötti fejlődést és közös érdekeket helyezi előtérbe.
Ebben a modellben nem diktátumok, hanem párbeszédek születnek; nem katonai szövetségek, hanem gazdasági és technológiai hidak épülnek. A BRICS új struktúrája – legyen szó a közös fejlesztési bankról, a dedolarizációs törekvésekről vagy az infrastrukturális beruházások összehangolásáról – azt üzeni a világnak: lehet másképp is. Lehet úgy fejlődni, hogy közben nem sérülnek a nemzeti sajátosságok, és nem kell idegen mintákat másolni. A szövetség épp abban erős, hogy a sokszínűség nem akadály, hanem érték – és ebben a szemléletben minden olyan ország, amely a szuverenitás, a fejlődés és az együttműködés hármas értékrendjét vallja, természetes partnerré válhat.
Magyarország történelmi és földrajzi helyzete miatt mindig is híd volt Kelet és Nyugat között. Az elmúlt években világossá vált: nem vagyunk kötelesek kizárólag egyetlen hatalmi tömbhöz igazodni, különösen akkor, ha az nem szolgálja a nemzeti érdekeinket. Egyre többen ismerik fel: a globális Dél és Kelet felemelkedése nem fenyegetés, hanem lehetőség. Olyan lehetőség, amelyben Magyarország is megtalálhatja helyét, ha okosan, bátor diplomáciával, és a saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik.
A BRICS olyan ügyeket helyez előtérbe, mint az igazságos kereskedelem, az alternatív pénzügyi rendszerek kiépítése, a technológiai függetlenség, az energia-önrendelkezés és a kulturális sokszínűség tisztelete. Ezek olyan értékek, amelyekkel Magyarország is azonosulni tud – különösen egy olyan világban, ahol egyre gyakoribb a zsarolás, a kettős mérce és a gazdasági nyomásgyakorlás. A BRICS-ben ezzel szemben egy olyan szövetséget látunk, amely partnerként tekint másokra, nem alárendeltként.
A 16. születésnap nem csupán ünnep, hanem lehetőség is a számvetésre. Hová jutott a világ 2009 óta – és hol lesz Magyarország 10 év múlva? Ha következetesen építjük a keleti nyitás politikáját, ha nyitott szemmel és nyitott szívvel tekintünk a világra, ha bátran vállaljuk a szuverén külpolitika útját – akkor a BRICS által formált új világrendben nem csak helyünk lesz, hanem súlyunk is. A történelem most hív – rajtunk áll, csatlakozunk-e a jövő építőihez.
Az írást jegyezte: Eszik Bence. A szerző a Magyar Szocialista Párt korábbi országos elnökségi tagja, országos választmányának elnökhelyettese. Történész, patrióta szociáldemokrata, a Stromfeld Aurél Egyesület alapítója.
muon.hu
A jövő világrendje már nem Nyugaton íródik – Magyarországnak helye van a BRICS közösségében
