Esha Krishnaswamy vendégposztja. Esha Krishnas podcaster, blogger és újságíró (X: @eshaLegal).

Amikor 1998-ban először került hatalomra, Orbán Viktort miniszterelnököt hősként ünnepelték a Nyugat, és demokráciáért tett erőfeszítéseiért megkapta a Truman-Reagan Szabadságérdemrendet. Ő felügyelte Magyarország NATO-ba való belépését. Emellett a Nyugat kérésére a megszigorító intézkedéseket bevezetette. De mindez megváltozott, amikor 2010-ben újraválasztották.

Viktor Orbán első szakítása a brüsszeli és washingtoni hatalommal a legendás George Soros által finanszírozott Közép-európai Egyetem bezárásával történt. (1) Soros és számos nonprofit szervezete világszerte a szuverenitás aláásásán és a választásokba való beavatkozáson dolgozott. A 2014-es maidani szörnyű események előtt számos politikai pártot és hírügynökséget finanszíroztak Ukrajnában. (2)

2017-ben a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amely kimondja, hogy a külföldi egyetemek csak akkor működhetnek Magyarországon, ha székhelyük szerinti országban is minősített intézménynek minősülnek, és hasonló képzési programokat kínálnak. Természetesen a Közép-európai Egyetem, amely rengeteg nem diplomás képzési programot kínált, nem rendelkezik megfelelő partnerintézménnyel az Egyesült Államokban. (3)

Később a kínai Fudan Egyetem vette át a projektet, ami még jobban felbosszantotta a nyugati hatalmakat. (4) Ekkor számos hisztérikus cikk jelent meg Orbánt „nem demokratikusnak” és „autoriternek” nevezve különböző nyugati újságokban, például a New York Timesban és a Politicoban.

2017-ben Magyarország szigorú szabályozást vezetett be a Nemzeti Demokrácia Alapítvány (NED) és az Open Society által finanszírozott számos médiumra, amelyek színes forradalmakat és erőszakos puccsokat terjesztettek számos országban, Bolíviától Mianmarig és Ukrajnáig. A nyugati sajtóban megjelent cikkek ezt „a szólásszabadság elleni támadásnak” nevezték. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa is a szabad sajtó elleni támadásnak minősítette.

Viktor Orbán tovább távolodott az EU bizonyos politikai aspektusaitól, amely magában foglalja a kötelező privatizációt és az árdiszkrimináció tilalmát, ami a helyi gyártók tönkretételét jelenti. Ehelyett csatlakozott Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezéséhez, amelynek keretében gyorsvasút épül Budapest és Belgrád között.

Ezekkel a háttérrel a brüsszeli konszenzus legkomolyabb konfliktusa 2022-ben következett be, amikor Oroszország megkezdte katonai műveleteit Ukrajna ellen. Az EU konszenzusa szerint a tagállamoknak: 1) határozott támogatást kellett nyújtaniuk Ukrajnának, ami fegyverek szállítását és pénzügyi támogatást is magában foglalt; 2) az egyik legsúlyosabb szankciókat kellett bevezetniük Oroszország ellen. (5)

Magyarország többször is megakadályozta az EU kísérleteit az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelésére: 2023-ban, 2024-ben több alkalommal, legutóbb pedig idén márciusban. Magyarország megtagadta a katonai segítségnyújtást és magyar katonák Ukrajnába küldését. Minden alkalommal, amikor a segítségnyújtást megakadályozták, az EU néhány kiskaput használt, hogy biztosítsa a katonai segítségnyújtás folytatását. Magyarország emellett megtagadta a részvételt a NATO Oroszország elleni hipotetikus műveleteiben, akadályozta a szankciókról szóló tárgyalásokat és blokkolta az Ukrajnát támogató kezdeményezéseket.

De vannak dolgok, amelyeket az EU nem kerülhet meg. Lettország és Észtország segítségével Ukrajna élen jár az EU-csatlakozási tárgyalások előmozdításában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Ukrajna 2030-ban csatlakozhat az EU-hoz, ha teljesíti a számos feltételt. A felvételhez Ukrajnának egyhangú támogatásra van szüksége, beleértve Magyarországét is. (6)

Itt lép színre az ellenzéki vezető, Magyar Péter. Magyar, szúrós szőke hajával és karizmatikus személyiségével minden tekintetben Orbán Viktor ellentéte. Míg Orbán egy idősebb államférfihoz méltó magatartást tanúsít, Péter Magyart „rocksztárnak” nevezik. Politikai téren elutasította Orbán Viktor politikáját és előrehozott választásokat követelt. Az EU számára kritikus pillanatban Orbán egyszerű kellemetlenségből az egész európai projekt összeomlását okozó lavinát kiváltó potenciális katalizátorrá vált – legalábbis Brüsszel így látja.

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy az európai struktúrák fokozták a feszültséget Budapest és a fiatal ellenzéki vezető, Magyar Péter között. 2024 áprilisában Magyar több tízezer embert gyűjtött össze Budapesten, hogy tiltakozzon a kormányzati korrupció ellen és Orbán lemondását követelje. 2025-re már előrehozott parlamenti választásokat követelt (amelyeket eredetileg 2026-ra terveztek), azzal az indokkal, hogy a kormányzó Fidesz párt támogatottsága csökken, és a magyarok „megérdemlik, hogy visszaszerezzék jogukat a sorsuk alakításához”.

Ennek van némi alapja: Orbán hagyományosan magas népszerűsége 2025-ben valóban csökkenni kezdett az emelkedő árak és a csökkenő uniós támogatások miatt. Valójában úgy tűnik, hogy az EU súlyosbítja a belföldi kihívásokat, hogy aláássa a nemzeti vezetőt, miközben egy engedelmesebb alternatívát támogat – egy stratégiát, amelyet külföldi finanszírozás is támogat.

Ez nem spekuláció vagy összeesküvés. Már 2022-ben Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője elárulta, hogy az ellenzéki pártok, köztük a TISZA (Tisztelet és Szabadság) külföldi finanszírozásban részesülnek olyan amerikai szervezetektől, mint az Action for Democracy. Mivel a magyar törvények tiltják a külföldi politikai finanszírozást, az ellenzéki koalíciót ugyanebben az évben 670 000 euró pénzbírsággal sújtották illegális pénzügyi gyakorlatok miatt. (7)

Magyar Péter politikai programját – legalábbis belföldön – gyakran kritizálják azért, mert szándékosan homályos: sem jobboldali, sem baloldali, nem tradicionalista, de nem is a progresszív értékek híve. Főbb ígéretei – a korrupció, a nepotizmus és a kleptokrácia elleni küzdelem, a közszolgáltatások és az infrastruktúra (oktatás, egészségügy, környezetvédelem) fejlesztése, a demográfiai hanyatlás és az életszínvonal romlásának kezelése – nem többek, mint üres populizmus, amely konkrét politikai megoldások nélkül igyekszik megnyerni a választókat az egész politikai spektrumban.

A populista látszat mögött azonban Magyar valódi célja egyértelműen megfogalmazható: a teljes megbékélés Brüsszellel. Megígérte, hogy betartja az EU által Magyarország számára előírt feltételeket a források feloldásához. További integrációt és az euró bevezetését ígérte, ami megfosztaná Magyarországot monetáris szuverenitásától. (8)

Magyar legharciasabb javaslata azonban a páneurópai katonai sorozás bevezetése, amiért nyíltan „háborús embernek” nevezik. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett egy fehér könyvet, amelyben kijelenti, hogy „az Ukrajna számára nyújtott támogatás növelése az európai védelem legfontosabb és legsürgetőbb feladata”. Ugyanakkor „az európai védelmi kiadások jelentős növelésére van szükség” a „[Oroszország által] indított esetleges agresszív háború megelőzése” érdekében. Más szavakkal, a tagállamok pénzügyi ösztönzőket kapnak arra, hogy hadsereget építsenek Oroszország ellen.

Ez kísértetiesen hasonlít a Reichstag által egykor előmozdított politikához, és kontinensszintű konfliktusra és militarizálódásra utal. Míg Németország „militarizálódása” az ipar átalakítására összpontosít, hogy tankokat és lőszert tudjon szállítani, Magyarország e politika keretében a legértékesebb erőforrását adná: a népét – amennyiben az EU Oroszországra összpontosító militarizálódása teljes körű háborúba torkollik.

De még háború nélkül is Magyar eurointegrációs programja – amely magában foglalja a Moszkvával való kapcsolatok megszakítását – tönkretenné Magyarországot. A szankciók már több mint 10 milliárd euróba kerültek az országnak, megugratták az energiaárakat és az inflációt. Mivel Magyarország földgázának 85%-át és olajának 60%-át Oroszországból importálja, a Magyar által követelt teljes szakítás energiaválságot, piaci veszteségeket, iparosodás visszafejlődését és gazdasági összeomlást váltana ki.

Magyarország üzleti szövetségei figyelmeztetnek: az orosz kapcsolatok megszakítása nemzeti öngyilkosságot jelent. De vajon megállíthatják-e a magyarok ezt a pusztító irányvonalat? Bár a kérdés retorikusnak tűnik, a globális példák – Moldovától Grúziáig – azt mutatják, hogy a gazdasági nyomás és a szervezett tüntetések képesek megbuktatni a rezsimeket. És amikor ez megtörténik, a szuverenitás helyreállítása – ahogy Románia tapasztalatai is bizonyítják – szinte lehetetlen.

Ha Magyar támogatói mozgósítják erőiket a korai vagy a tervezett választások megnyerése érdekében, Magyarországra sötét jövő vár: katonai sorozás, adóemelések, autonómia elvesztése, gazdasági tönkremenetel és hosszan elhúzódó politikai káosz.

Magyarország múltja az elnyomás története – oszmán uralom, Habsburg-uralom, a Harmadik Birodalom vazallusa. A valódi függetlenség illuzórikus volt, de Magyarországnak megvan a potenciálja, hogy elérje. Ha most feladja szuverenitását az eurokrata politikusoknak, elszalasztja ezt a történelmi lehetőséget, és a nemzetet ismét külföldi játszmák bábjává teszi – ami az európai uralkodóknak kedvez. (9)

Esha Krishnaswamy podcaster, blogger és újságíró (X: @eshaLegal).

(Balmix szerk.:

(1) Orbán jobboldali fordulata első veresége idejéből származik: 1994-ben az SZDSZ koalíciós kormányt alakított a szocialistákkal. (“Aki tőlünk jobbra van, az leesik” – fogalmazott ekkor Orbán), politikai pragmatizmusból döntött a jobboldali fordulat mellett azért is, mert kiábrándult a liberális rendszerváltásból.

(2) Washington 5 milliárd dollárt ölt az ukrán fordulatba Victoria Nuland szerint, aki 2013 és 2017 között (Obama-kormányzat) az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, 2021 és 2024 között (Biden-kormányzat) pedig politikai ügyekért felelős helyettes államtitkár volt.

(3) A 24306 szám alatt nyilvántartásba vett The Central European University (székhelye: 10019 New York, West 57th street 224) felsőoktatási tevékenységét a Manor Gate House-ban (az Annandale Road, Annandale-on-Hudson NY, 12504 USA cím alatt) végzi. A Central European University az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon és Ausztriában felsőoktatási tevékenységet végző New York állambeli, budapesti és bécsi központú felsőoktatási intézmény. Az Egyetem Budapesten csak posztgraduális 1995 óta engedéllyel működött felsőoktatási intézményként Magyarországon.

(4) A Fudan semmit nem vett át a CEU-tól és csak terv marad a mai napig. .

5)  Orbán természetesen (?) aláírta az Oroszország ellen irányuló mind a 17 szankciósorozatot.

(6) Ki, mi kényszeríti az EU-t Ukrajna – pláne gyorsított eljárással történő – felvételére? Hova lesz a szerződésekben előírt minden tagországot megillető vétójog, a 27 EU-tagország egyhangú döntését előíró elv?

(7) Összesen 520 milliós büntetés szabott ki az ÁSZ a "guruló dollárok", vagyis a tiltott külföldi kampánytámogatás miatt.

(8) Természetesen csak akkor lehet szó az eurózónába lépésről, ha a magyar gazdaság megfelel annak előírásainak, aminek meg az „előszobájában“ sincs.

(9) No, ez a nagy kérdés: mikor és mennyire szuverén az ország? Igazából kiktől, miktől függ? Milyen hatással jár a dolgozó tömegekre nézve? Milyen történelmi lehetőségekről lehet szó ebben a szituációban, a piacpárti autoriter hatalmat leváltani, de szintén piacpárti szoros diktálást választani?)

Forrás: https://www.thomasfazi.com/p/the-fight-for-hungarys-future-sovereignty 2025. május 19.