Mint azt a 19. század leghíresebb meteorológusától, Petőfi Sándortól tudjuk, a szél előre jelezhető, hiszen a János vitéz című időjárásjelentésében olvashatjuk, hogyaszongya "Piros az ég alja: aligha szél nem lesz". Hozzátette, hogy aki nem veszi ezt komolyan, inkább a szívszerelmére gondol, rá is baszik. Íme: „Hanem János vitéz nem figyelt e szóra (...) Másnap, amint az ég alja jövendölte, / Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge. /Zokogott a tenger hánykodó hulláma / A zugó fergeteg korbácsolására.” Mondjuk, pont János Vitéz megúszta, mert már akkor is karakterszámra fizettek.

Vannak aztán, akik rossz viszonyban vannak a széllel, pl. Bródy János. „Mindenféle szélnek haragosa volnék (...) S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

Olyan is van, aki képzeleg: „Ha én szél lehetnék / Egy lányt megkereshetnék / a világban, a világban.” Jó kis nóta ez, főként, ha tudjuk, hogy a dallamát az Omega együttes Mahler egyik szimfóniájából lopta, de hát széles e rónaságon a lopás amolyan össznépi, bájos hagyomány.

Sorolhatnók még a példákat napestig, de mindezeket felülmúlja, hogy a minap egy ablakon keresztül befújt a szél egy hangfelvételt. Bizony! Érdemes hát kissé csócsálni ezt a dolgot, mert titkon reméltük, hogy pontosabban megtudhatjuk, mi is történt. Csak annyi volt biztos, hogy nagyerejű szél fújt, hiszen egy hangfelvétel hordozója bizton nehezebb egy tollpihénél. Mégis, jó lett volna, ha felvilágosítást kapunk, miszerint hányadik emeleti ablakon fújt be a szél, nyitva volt-e az ablak, avagy csukva, mint a Mézga család történeteiben, mikor is MZ/X fénypostával küldött ajándékai mindig betörték az ablakot. Milyen volt az ablak tájolása, ehhez képest pontosan milyen szögben fújta be a szél a hanghordozót, és így tovább.

Sajnos, mindezt nem tudtuk meg, amit viszont megtudtunk, azt eddig is tudtuk. Például, hogy a NATO kötelezettségek teljesítése haderőreformot jelent, s hogy ennek egyik része a hadsereg állományának csereberéje, amit az akkor még fideszes főkatona készséggel és büszkén vállalt, több ezer tapasztalt katonát készségesen kirúgva. Hogy aztán őtet is kirúgják hasonképp komoly indokkal, miként ő tette volt azt. Az anyagi-tárgyi részét is meghatározta a NATO, tehát hogy milyen teljesítőképességű csúzliból mennyit kell vásárolni. S ugyancsak nem lephetett meg senkit, aki a mi hazánkban – de egyébként bárhol másutt e sárgolyón – él, hogy az aktuális hatalom hazudik. Hazudott már akkor is, amikor a szélbefútta hangfelvétel készült, legfőllebb a reménykufár nem vette ezt észre, mert lekötötte a figyelmét a pedálozása Orbán Viktornál egy államtitkára pozícióért.

Ámde tegnap elfútta ezt a showt egy másik szél, Gyurcsány Ferenc kiszállása az aktív politizálásból. Lehetett ezt sejteni már néhány előszélből, például a – tessék nem megsértődni – bizony, szánalmasra sikeredett lakókocsis turnéból, ami inkább amolyan búcsúkörút volt az övéitől. A magánéleti problémákra meg esetleg lehetett következtetni Dobrev Klára új hajdísze alapján. Hogy mi a véleményem a Feriről meg a Kláriról, azt nyomon követhettétek az áradóúr feltűnése előtti posztjaimból, most nem fogom összegezni, mint ahogy az sem véletlen, hogy az elmúlt kb. másfél évben alig-alig szóltam róluk, s nem valami kegyeleti okokból.

A reménykufár persze rögvest azt fröcsögte szerteszét, hogy Orbán és Gyurcsány paktált, hogy elterelje a figyelmet a kormányzat Öszödi beszédéről. A messiás joggal dühös, hogy amit ő az öszödi beszéddel vet össze, az nemhogy az Öszödi beszéd jelentőségéhez nem ér föl, hanem még egy svéd rockzenekartól lopott, Tisza himnusznak nevezett nótához sem, Nagy Ervin szineművész kornyikálásában, a Lánchídon lovagló szűzies csajjal..

Merugyanis az Öszödit az akkor már országszerte ismert miniszterelnök adta elő, nem egy kevesek által jegyzett katonaember. Az Öszödi szenvedélyes önkritika volt, egyszersmind megoldási javaslat a jövőt illetően (ami közel sem mindenki tetszését váltotta ki), a szélfújta hangfelvétel szimpla hazugság. Az Öszödiben csúnyául beszélt a bácsi, a két évvel ezelőttin unalmasan. Ami közös bennük, hogy nem tudjuk, ki szivárogtatta ki az Öszödit, s azt sem, hogy honnan fújta a szél az ablakba a hangfelvételt.

Hogy Magyar Transzparens Péter sóját semmi ne tudja leszellenteni a honi közéleti pódiumról, még a pápaválasztás se, ahhoz egy kis csomagot kellett volna nyilvánosságra hoznia, amelynek része lett volna, hogy honnan is volt sokmillió forintja az első néhány nagyrendezvényhez; hogy mit tartalmaz a Tisza Párt etikai kódexe; hogy milyen módon jutott bennfentes banki információkhoz; s bónuszként azt, hogy – bizonyára már ki is találtátok – mikor, melyik héten, melyik Tisza-szigeten volt/van a vándorkürt.