Mivel a demokratikus és átlátható Tisza párt honlapján, Facebook oldalain nemcsak nem átlátható, hanem semmilyen módon sem látható a demokratikus és átlátható Tisza párt alapszabálya, ezért úgy döntöttem, hogy elutazom Egerbe, felkeresve az ottani törvényszéket, hogy megismerhessem a demokratikus és átlátható Tisza párt alapszabályát. Be is jelentkeztem az Egri Törvényszékhez, megvolt az időpont is, csak rám jött a kórság, így az egyik ismerősömre bíztam a feladványt, aki - mivel csak kézzel szabad jegyzetelni - a fontosabb részeket lekörmölte.
A Tisza az egyetlen párt Magyarországon, amelynek jelentős társadalmi támogatottsága ellenére nem ismert az alapszabálya.
Magyar Pétert 2024. július 22-én választották elnökké öt évre, valamint a lecserélték az addigi alelnököket, Deák Boldizsárt és Somodi Jánosnét, helyettük érkezett Tarr Zoltán és Radnai Márk, utóbbiról csak hónapokkal a megválasztása után derült ki, hogy milyen tisztséget visel.
Ezek alapján immáron bizonyossá vált, amit eddig is sejtettünk, hogy Magyar Messiás Péter folyamatosan hazudik a pártját illetően is. Lássuk hát!
"A pártot az elnök önállóan képviseli, annak bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni." Ez ugyan nem törvényellenes, de nem praktikus. Ugyanis ez egyrészt azt jelenti, hogy az elnök hatalma korlátlan, másrészt azt, hogy azt művel a párt pénzével, amit akar.
Közvetlenül az elnök hatáskörébe tartozik: a párt hivatali szervezetének kialakítása és vezetése,
a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett,
a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatainak végrehajtása,
az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróságok előtt, hivatalos eljárásokban,
a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése,
a tagnyilvántartás kezelése,
a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,
az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az elnökség, majd jóváhagyás céljából a párt legfőbb döntéshozó szerve elé terjesztése,
a párt legfőbb döntéshozatali szerve és az elnökség határozatainak az érintettekkel történő közlése.
A Tiszának háromtagú elnöksége van. Az elnökség jogköre:
"A párt legfőbb döntéshozatali szerve (közgyűlés vagy küldöttgyűlés) által kiadott beszámoló előterjesztése,
a párt stratégiai kérdéseiben dönt a közgyűlés vagy küldöttgyűlés ülései között,
nemzetközi szerződéseket hagyhat jóvá,
állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre; a bizottságokat az elnökség által felkért szakemberek vezetik, akik meghatározzák a bizottság tagjait,
dönt a párt személyzeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról és módosításáról,
a párt legfeljebb 5 elnökségi tagjának, elnöki főtanácsadójának kinevezéséről,
dönt a pártigazgató, szükség esetén főtitkár megválasztásáról,
dönt a tagozatalapítás feltételeinek meghatározásáról, a szakmai tagozatok alapításáról és megszüntetéséről,
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
dönt a párt által történő jogi személy alapításáról,
dönt a párt nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában,
dönt a párt stratégiai céljai érdekében helyi, választókerületi, vármegyei, regionális vagy területi szintű szervezetek létrehozásáról, azok számára az önálló jogi személyként való működés engedélyezéséről, ezen szervezetek nyomós indokkal történő megszüntetéséről,
dönt a párt alapszabályával, a jogszabályokkal ellentétesen működő helyi, választókerületi, vármegyei, regionális, vagy más területi szintű szervezetek tisztségviselőinek visszahívásáról.
Az elnökség jogosult továbbá a párt operatív vezetésére (pártigazgató, főtitkár) egy vagy több személyt kijelölni."
Nagyon fontos, hogy az elnökség nem-elnök tagjai még akkor sem férhetnek hozzá a párt bankszámlájához, ha az elnök kinyiffan. Ilyen alapszabály ugyan nem törvénysértő, csak ostobaság, és adott esetben lehetetlenné teszi a párt működését. A párt gazdálkodásának részletes dokumentumaihoz - az áradóúr hazugságával ellentétben - nemhogy bárki, de még az elnökség sem férhet hozzá, nincs hozzá köze.
A Tisza Párt legfontosabb döntéshozó szerve az alapszabály szerint a közgyűlés. Ezt évente legalább egyszer össze kell hívni, amit a pártelnök tehet meg az elnökség határozata alapján. Érdekesség, hogy ha valaki olyan rendkívüli közgyűlést akar összehívatni, ahol az elnök és az elnökség tagjainak visszahívását kezdeményezi, ahhoz a tagok kétharmadának szavazata szükséges. Vagyis az elnökséget nem egyszerű menet közben megbuktatni. Ez sem törvénysértő, de ezzel a reménykufár és haverjai bebetonozzák magukat. Ugyanis már közgyűlést sem lehet tartani könnyedén.
Mielőtt a közgyűlésre vonatkozó szabályokat felsorolnám, megemlítem, hogy a Tisza párt alapszabályában sehol nem szerepel, hogy a pártnak van olyan intézménye, aminek kongresszus a neve. A reménykufár tehát félrevezető, hazug módon nevezte pártkongresszusnak az inkább kirakodóvásárnak és szófosásnak nevezhető búcsút, ahová a kongresszus ígéretével csődített kétezer embert. Persze, a szavak értelmének módosítása nem idegen tőle, hiszen a lakcímgyűjtő akciót is népszavazásnak hazudja. Volt már ilyen, a klasszikus viccben a drótkefét sündisznónak nézi egy másik sünike.
De akkor nézzük, miről határozhat a közgyűlés?
"Az alapszabály módosításáról;
a párt megszűnéséről, egyesüléséről, szétválásáról;
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlásáról;
a tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
a végelszámoló kijelöléséről;
a párt stratégiai kérdéseiről;
az ellenőrző bizottság jelentésének elfogadásáról;
a tagdíjfizetés rendjének és mértékének megállapításáról;
a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó jogorvoslatról;
és mindarról, amely nem más pártszerv jogosultsága."
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok fele plusz egy fő jelen van.
És most egy igencsak fontos rész következik.
A Tisza alapszabálya szerint az lehet tag, "akinek a jelentkezését az elnökség elfogadta, és akit két meglévő párttag ajánlott. Tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyet az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség elutasító határozatával szemben jogorvoslatnak helye nincs. "
Emlékezzünk, hogy a megváltóúr azt hazudta tavaly nyáron, hogy ősszel megkezdődik a tömeges tagfelvétel. Aztán azt hazudta, hogy azért nincs tagfelvétel, mert a módosított szabályzatot visszadobták. Aztán azt hazudta, hogy a tagfelvételhez megint módosítani kéne az alapszabályt. Háromszor hazudott, ahelyett, hogy megmondta volna, hogy esze ágában sincs tagokat fölvenni. Még indokolnia se kellett volna.
A következő rész a párttagok kötelességeiről szól. A jogairól semmi. Érdekesek viszont a kizárás feltételei, amely között szerepel, hogy A párt tagja „köteles életvitelszerűen betartani a Tisza Párt Etikai Kódex rendelkezéseit, ezzel is példát mutatva és reprezentálva a tiszta erkölcs magas szintjét”. Ha megsérti a kódexet, kizárható a fazon. Az Egri Törvényszéken található Tisza-iratok között nem volt ott az etikai kódex, így annak tartalma - ha egyáltalán létezik ilyen - nem ismerhető meg.
A párt gazdálkodásáról szóló rész egyik érdekessége, hogy bevételek egyebek között a webshopban eladott termékekből származó nyereségből vagy magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásából (magyarán, a búcsúcédulák eladásából) is származhat. Csakhogy a webshop internetes felületén ott van egy bankszámlaszám. Viszont láttuk, hogy párt számlájához csak az elnök férhet hozzá, tehát aki erre utal, ami nem lehet a párt számlája, vajon kinek a zsebébe teszi a zsét? Ugyanez a kérdés merül föl a nem készpénzben vásárolt búcsúcédulák esetén is. Ez a probléma fölveti a bűnszövetkezetben elkövetett, folyamatos sikkasztás gyanúját. Hozzáteszem, hogy a cég - bocsi, a párt - számlaszámának adatai nem hozzáférhetők.
Szó van még arról, hogy ha a taglétszám eléri a 100 főt, a közgyűlést a küldöttgyűlés váltja föl. Ez a veszély ugyan nem fenyeget, de erről hosszasan értekezik az alapszabály. Egy demokratikus részt azért idézek: "A napirendi pontokat és azok sorrendjét az elnökség határozza meg, és fel kell venni a napirendre azon pontokat is, amelyeket a küldöttek harmada (33 százaléka) meg szeretne tárgyalni. Ha egy küldött olyan témát akar megtárgyalni, amelyet előzetesen nem jelzett, akkor helyszínen a tagok kétharmadának jóváhagyása kell, hogy új napirendi pontot vegyenek fel."
Igazán nem lehet mondani, hogy a Tisza Párt nem készül a jövőre. Az elnökség tagjait öt évre választják, és három nyelven, angolul, franciául és németül is feltüntették a Tisza Párt nevét.