-Is this every year?

-No, it’s the first time in history.

Ez a rövid, angol nyelvű párbeszéd zajlott le a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szombati tüntetésen, miközben a 3-4 ezres tömeg vonult át éppen a Kossuth térről az Igazságügyi Minisztérium épülete elé. A kérdést, miszerint vajon minden évben megrendezik-e a magyar bírák vonulását, egy fiatal turista tette fel Dr. Endrédy Zoltán bírónak, a demonstráció egyik szervezőjének, aki mosolyogva tájékoztatta arról, hogy ilyesmire bizony még soha sem volt példa. S valóban, a tüntetés egyik felszólalója, dr. Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája sem véletlenül nevezte „történelmi mérföldkőnek” a demonstrációt. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Magyarországon példátlan (a külföldi esetek közül kiemelkedik a 2020-as lengyelországi Ezer Talár Menete ) tüntetésnek alapvetően három fő célt jelölt meg a MABIE:

• a jogállami igazságügyi jogalkotást (vagyis az érintettek véleményének figyelembevételével fogadjanak el bármilyen igazságügyi reformot) 
• a bírói véleménynyilvánítás szabadságát (konkrétabban a bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok függetlenségét)
• a hivatáshoz méltó bért (a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanság megszüntetését)

A tüntetésen elhangzott szónoklatában Matusik Tamás némileg szabad megfogalmazásban így utalt a tüntetést kiváltó okokra: a Kúriát külön pénzügyi paktummal is kiemelik a bírósági szervezetből, a Kúria elnöke már szervezeti és működési szabályzatban fogalmaz meg jogértelmezési elvárást bírák számára; a járásbírósági reformmal kiszolgáltatott, vezényelhető mozgóbíróvá tennék a bírák nagy részét. 

Januárban a kormányközeli sajtóban a MABIE szerint félrevezető tájékoztatás jelent a bírák bérrendezéséről. Közleményük szerint

„2025. január 1-től az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák és igazságügyi alkalmazottak illetménye mindössze 15 %-kal emelkedik az elfogadott törvénymódosítás szerint. Ez az elmúlt években a bírósági bérekben bekövetkezett 40 %-os értékvesztést sem orvosolja.

A bírói átlagbér a kormányzati kommunikációban ígért bérfejlesztés megvalósulása esetén, 2027. január 1-től sem fogja elérni a bruttó 2,25 millió forintot,  ettől többszázezer forinttal elmarad. A háromlépcsős emelés második és harmadik szakaszának megvalósulására egyébként semmiféle jogszabályi garancia nincs. 

Ugyanakkor a kúriai bírák valóban felelősségük súlyának és hivatásuk méltóságának megfelelő javadalmazásban részesülnek. Nincs azonban észszerű és az Alaptörvényből levezethető magyarázata az ilyen mértékű különbségtételnek a bírósági szervezeten belül.”

Ahogyan Matusik mondta, „a ne szólj szám, nem fáj fejem csak egyéni túlélési stratégia lehet, ideig óráig”.

Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Kérdés azonban, hogy miért éppen most telt be tüntető bírák pohara, hiszen a bírói integritást alsó hangon sem tavaly érték érték először fenyegetések. Endrédy Zoltán a tüntetők vonulása közben így felelt erre a felvetésre:

„Mi ezt bírókként először a bírói karon belülpróbáltuk megoldani. Már 2018-ban volt egy aláírási hullám, amikor Handó Tünde  (az Országos Bírói Hivatal akkori vezetője, Szájer József egykori fideszes EP-képviselő felesége – a szerk.) elnöksége idején az Országos Bírói Tanács nem tudott új póttagokat választani. Az ilyen mozgolódás folyamatosan jelen volt a bírói karon belül. A mostani kiállás konkrét előzménye a négyoldalú megállapodás aláírása miatt volt.”

Mint ismert, az Országos Bírói Tanács Januárban  nagy többséggel megszavazta a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését. A bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban készülő alkut még novemberben szavazta meg a testület, akkor még 8-7 arányban győztek az igenek. Az aláírás azonban hatalmas botrányt kavart a bírói karon belül. Mintegy kétezer bíró és igazságügyi alkalmazott hozta nyilvánosságra kritikáját, és nyilvános demonstrációt is tartottak a paktum miatt. 

Endrédy Zoltán azt is tisztázta a Mérce kérdésre, hogy a szombati tüntetés nem jelenti azt, hogy az elmúlt években az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelmére hivatkozva  a pályát is elhagyó bírók útjára lépnének a mostani kiállás szervezői. 

„Nem, mi azért vagyunk itt ma, hogy a rendszeren belül legyen jobb.”

Erre később Matusik Tamás is ráerősített szónoklatában, aki Varga Zs. András kúriai elnök nyilatkozatára reagálva azt mondta: Nem kell „visszaküldenie” a tüntető bírókat a tárgyalóterembe, mert „mi mindig is ott voltunk,  és a jövő héten is ott leszünk”. 

A tüntető tömeg túlnyomó többsége szolidáris hangulatban érkezett a demonstrációra, elvétve akadtak csak, akik azt is fontosnak tartották kifejezni – például egy transzparens felmutatásával – , hogy egyes bírók működésével igenis van problémájuk.  

„Mi itt az elvekért állunk ki.A bíróság függetlensége mint alapelv olyan biztonsági garancia, amiért itt vonulunk.”

– magyarázta Endrédy Zoltán.

Nagy pozitívuma volt a rendezvénynek, hogy a felszólalók hangsúlyosan kiálltak a bírók „alá” dolgozók, a titkárok, valamint az ő munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak (Iasz.-osok)helyzetéért. 

„A bírósági dolgozók elvándorlása rettentően megnehezíti a munkát itt a központi régióban, Budapesten és Pest megyében nagyon-nagyon rossz a helyzet a bíróságokon. Mi emiatt állunk ki mellettük is, mert nekik is ugyanúgy szükségük van a kiszámíthatóságra, mint nekünk. 2002-ben béremelés, aztán 2019-ben 3 lépésben, majd most ismét 3 évre elhúzva. Félkarú óriás a bíró  ha nincsenek az igazságügyi alkalmazottak, nélkülük nem működik a bíróság. Azt szeretnénk elérni, hogy a bérezésért ne kelljen újra és újra tárgyalásba bocsátkoznunk a másik két hatalmi ággal, ha kiszámítható lenne a bér kérdése”

– fejtette ki Endrédy. 

Dr. Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírája ugyancsak hangsúlyozta, hogy a bírókat nem csak a saját anyagi jólétük érdekli. „A tettek is ezt bizonyítják: sokan az OBT által a bíróknak megszavazott pénzt bírósági dolgozóknak ajánlották fel, vagy visszautalták” – tette hozzá.   

dr. Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírója. Fotó: Kiss Soma Ábrahám/Mérce

Érdekes ellentmondás feszült a szervezők politikamentességre való felszólítás és a tömeg  nyilvánvaló, hatalommal való elégedetlensége között. Dr. Baka András, Legfelsőbb Bíróság volt elnöke beszédében így igyekezett kibontani ezt a paradoxont – egyúttal reagálva a kormányközeli sajtóban megjelent vádakra is – : a bírók nem lehetnek politikai párt tagjai és politikai tevékenységet sem folytathatnak,  azonban ugyanazt a véleménynyilvánítási szabadságot élvezik, mint bármely más polgár. A bíró politikai tevékenysége a „nyílt” politikai tevékenységet jelenti, amit a bírók nem folytathatnak, például párthoz való csatlakozással, kampányolással, választási állásfoglalással. Azonban amikor a bírósági rendszerben anomáliák vannak, amikor az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyben van, a bíróknak kötelességük felszólalni ez ellen – jelezte Baka András.  

A független igazságszolgáltatásért, méltó megélhetésért és a bírósági dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsüléséért tüntettek bírák és bírósági dolgozók Budapesten 2025. február 22-én. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Nem sokkal a bírák tüntetésének bejelentését követően a többek között a bírói pályát 2018-ban elhagyó Szepesházi Péter nevével fémjelzett Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum jelezte, hogy a tüntetők mögött áll, és támogatja a demonstrációt, ugyanakkor lábjegyzetként a következő konstruktív kritikát fogalmazta meg:

„Társadalmunk jogilag hátrányos helyzetbe hozott tagjai többet várnak a bíráktól annál, mint ami a bíróságok szervezeti és a személyes pártpolitikai és anyagi függetlensége megőrzéséért folytatott harcban, annak során a 2025. február 22-i  tüntetésen helytállást jelent. […] Népünk szeretné, ha akkor is nyíltan kiállnának a bírók, amikor a bírói személyes integritást nem közvetlenül a politikai hatalom veszélyezteti, hanem azt pld. a kúriai gazdasági erőfölényes csoportokat preferáló eltorzított jogegységi határozatok, továbbá a csoportvezető, a kollégiumvezető, az elnök a munkafeltételek eltérő biztosításával, a bíróvizsgálat lehetséges lefolyását nyitva hagyó mondataival vagy a függetlenséget a felsőbb bírósági bíró a szakmai >>tanácsaival