Kép: A 2015. október 12-én készült képen a C-Lion1 tenger alatti távközlési kábel látható, amelyet az "Île de Bréhat" kábelhajó fektetett le a Balti-tenger fenekére Helsinki (Finnország) előtt. HEIKKI SAUKKOMAA / AF

48 óra leforgása alatt két távközlési kábel sérült meg a Balti-tengeren egyrészt Finnország és Németország, másrészt Svédország és Litvánia között, felelevenítve az Oroszországgal való „szabotázs” és „hibrid háború” gyanúját.

A "C-Lion1", egy 1172 kilométeres tenger alatti kábel, amely Helsinkit köti össze Rostockkal, egy északkelet-németországi balti-tengeri kikötővel, hétfőn megszakadt, miután "hibát" észleltek - közölte üzemeltetője, a finn Cinia technológiai csoport.

A szakadás, amely Öland szigetétől délre, svéd vizeken, Helsinkitől mintegy 700 km-re található, elvágta a kábel összes üvegszálas kapcsolatát. "Ilyen típusú törés nem fordul elő külső behatás nélkül ezeken a vizeken" - tette hozzá a köztestület.

Vasárnap reggel egy másik távközlési kábel, a svéd Gotland szigetét Litvániával összekötő "Arelion" is megsérült - magyarázta Audrius Stasiulaitis, a svéd Telia szolgáltató litvániai leányvállalatának szóvivője kedden. Az internetforgalmat más nemzetközi összeköttetésekre irányították át. "Megerősíthetjük, hogy az internetforgalom megszakadását nem berendezéshiba, hanem az üvegszálas kábel anyagi károsodása okozta" - mondta, hozzátéve, hogy az ügyfeleket nem érintette.

A finn rendőrség vizsgálatot indított, miután a Ciniától erre vonatkozó kérést kapott, és "igyekszik megállapítani, hogy mi történt az incidens során" - jelentették be sajtóközleményükben. Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter a maga részéről kedden közölte, hogy országa illetékes hatóságai vizsgálják a történteket. "Feltétlenül tisztázni kell, hogy miért nem működik két kábel a Balti-tengeren" - mondta az AFP-nek küldött üzenetében, anélkül, hogy a lehetséges elkövetőkről nyilatkozott volna.

Miért beszélnek "szabotázsról"?

A hétfői brüsszeli találkozón Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock és Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen az orosz fenyegetésről beszélt. "Európai biztonságunkat nemcsak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja fenyegeti, hanem a rosszindulatú szereplők által vívott hibrid háborúk is" - mondták, "egy ilyen incidens azonnal felveti a szándékos károkozás gyanúját". Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy minden bizonnyal "szabotázs" okozta a károkat. "Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el" - mondta. "Nem hiszek a (hajó)horgonyok azon változataiban, amelyek véletlenül okoztak kárt ezekben a kábelekben" - tette hozzá.

Svédország és Litvánia "mélységes aggodalmát" fejezte ki a két országot a Balti-tengeren összekötő távközlési kábel megszakadása miatt - közölték védelmi minisztereik kedden közös nyilatkozatban. "Az ilyen jellegű helyzeteket az Oroszország által a szomszédságunkban jelentett növekvő fenyegetés fényében kell értékelni" - hangsúlyozta a svéd Pål Jonson és a litván Laurynas Kasciunas, utalva az "egyre több hibrid tevékenységre Európában", utalva a Moszkvának tulajdonított, 2022 óta európai országokban végrehajtott akciókra.

Mi az a "hibrid hadviselés"? Az európai országok egyre gyakrabban használják a "hibrid hadviselés" kifejezést annak leírására, amit Moszkva szerintük az Ukrajna 2022-es megszállása óta ellenük irányuló akcióknak tekint. Ez egy "katonai és nem katonai akciókat ötvöző konfliktus. A nem katonai akciók lehetnek diplomáciaiak, gazdaságiak, kibernetikaiak, vagy akár az információk manipulálásával is járhatnak" - írja a kulturális minisztérium France Terme nyelvi adatbázisa.