Kedves jó Télapó!

Hát, nem tudod, mi megy nálunk?

Nézz csak rá a Glóbuszra,

ami már egyet fordult, várunk.

Mindenki körben áll és panaszkodik,

szomorúan pillant befelé.

Hogy ki volt az, nehéz megmondani.

Felelős nincs errefelé.

Az utcákon csattanó lövések.

Megbabonázott minket a sors.

Hagyd a karácsonyfát és a mogyorót

ezúttal ott, ahol nő a bors.

Hát nem mesélték neked?

A gyertyáért is kár lenne.

És ne is hozz csokoládét,

mert nekünk egészen más kellene.

Kicsit sem jó nekünk.

Jönnöd kéne, s ha itt vagy,

csak bottal és virgáccsal.

És kérlek, mindkettő legyen nagy.

Tárd ki aranyszárnyad.

Jöjj le hozzánk a földre.

És oszd szét jól pofonjaid.

És kérlek ne spórolj belőle.

Fektesd az ipar nagyurait

hirtelenül a térdedre.

Még ha ártalmatlannak is tűnnek,

ez segít bizonyos esetekre.

Húzd szorosra a nadrágját,

kérlek, a kormányunknak.

Ha nyögnek s kényeskednek

mutasd nekik a pártprogramjukat.

Aztán vedd az irányt a Hitlerhez,

ahol lakik, Münchenbe.

És erősen üssél kérve kérlek

a jó Germánülepre!

Gyere és készülj előre,

verd őket, hogy csak porzik!

Nagy szükségük lenne rá.

Régóta kellene ez nekik.

Gyere és szabadíts meg a kórságtól,

mert erre egy ember sem való.

Ez lenne az igazi ünnep.

Kedves jó Télapó!