Idézet Szigeti Péter Túl a számokon címü írásából (Eszmélet, 2022. március 25.);

„Államelméletileg nézve, a maffia egy illegitim képződmény, az állam pedig a legitim erőszak monopóliumot birtokolja. Hogy lehetne akkor egy állam maffia? Ami állam, az nem lehet maffia, ami pedig maffia, az nem lehet állam. A kettő fogalmilag kizárja egymást.“

Vajon miért legitim az állam erőszak-monopóliuma?

Ha az államhatalmat minden időkben egy olyan szövetség birtokolta és birtokolja, melynek semmi más alapja nincs, mint a lopás törvényerőre emelése - mely természetesen soha sehol másra nem volt alapozva, mint  erőszakra -, akkor az miért nem egyezik meg a maffia meghatározással? Az állam és a maffia fogalmak csak abban az esetben zárnák ki egymást, ha be lehetne bizonyítani, hogy a társadalmat fenntartó gazdaságnak semmi köze nincs a lopáshoz. Márpedig, ha az alap, vagyis a gazdaság, lopásra épül fel, akkor a társadalmat jogilag egybefogó, szervezö és irányító állam sem lehet más, mint a tolvajlást vegrehajtók erőszak-monopóliuma, vagyis maffia. A kettő tehát egyáltalán nem zárja ki egymást, hanem tökéletesen megfelel egymásnak és minden egyébb baj okozója. Ha maga a baloldal - amelyik elvileg a leghaladóbb kritikusa a kapitalizmusnak - is abból az alaptételböl indul ki, hogy a társadalmi termelés tisztességes hasznot hoz a termelést kézben tartóknak és ezzel legitimizált a hatalmuk, akkor mit várhatunk a rendszer híveitől?

Azt, hogy a lopás fogalmáról milyen meghatározások számítanak ma érvényesnek, már korábban bemutattam; mind kivétel nélkül,  elfogadott alapnak veszi, hogy létezik a magántulajdon, melyből ha eltulajdonit valaki bármit a tulajdonos engedélye nélkül, akkor lopást követ el. Hogy a magántulajdon maga is lopás, azt figyelmen kívül hagyja mindegyik. Ez természetes is, abban a világban, ahol a jogot, a tudományt és szinte mindent átjár a tolvajok világnézete. Most nézzük, hogy mit írnak az államról, mely szentesíti a lopást.

Wikipedia;

  „Az állam alapvető, legszélesebb körben elfogadott meghatározása: Emberek meghatározott földterületen élő csoportjának közös kormányzattal valamint belső és külső szuverenitással rendelkező közössége, jelentős, de (a többi állam szerepe miatt) viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet. Feladata az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének lényegi fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése."

Vajon, ha valaki ezt a meghatározást olvassa, felmerül-e benne a kérdés, hogy miért van arra szükség, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyok lényegét eröszakkal fenntartsák? Mi ezeknek a viszonyoknak a lényege? Továbbá milyen eszközökkel tartja fenn az állam ezeket a viszonyokat? Miért szorul az állam „a külső védelemre“? Mit akarnak a gonosz ellenségek elvenni? Ha ezt megválaszoljuk, akkor kiderül, hogy a külső ellenségtöl azért kell megvédeni az államot, mert az ugyanazt akarja elvenni az állam vezető és alárendelt  osztályától, amit az állam vezető osztálya elvesz az alárendelt osztálytól. Vagyis  az államot vezetö osztály tevékenységét biztosítja az állam, ami nem más, mint a társadalom meglopása. A külsö ellenségről ezt nem kell bebizonyítani.

Georg Jellinek neves német államjogász a 19. század végén fogalmazta meg azt az elméletét, amely szerint az állam három legfontosabb alkotórésze a szervezett emberi csoport, az általa elfoglalt földterület, és a működőképes hatalmi szervezet. Az állam későbbi, részletesebb meghatározásai általában mind ezekből a tényezőkből indultak ki.

Tehát szervezett emberi csoport: milyen érdekből és kik szervezték meg?

Àltala elfoglalt földterület; Ha a földterület lakatlan volt, akkor ez még ártalmatlannak tünhet, de ha már lakott területről van szó, akkor el kellett venni másoktól. Miért? Ha csak magára a tényre vonatkozik a megállapítás, hogy az államnak területe van, akkor az csak egy jogi szőrszálhasogatás és nem definició.

Működőképes hatalmi szervezet; kik gyakorolják a hatalmat és mitől működőképes a szervezet?

Max Weber meghatározása, mely szerint az állam az az intézmény, amely egy meghatározott területen belül rendelkezik a fizikai erő legitim használatának monopóliumával, azaz kizárólagosan alkalmazhatja a fegyveres erőket, az állami bürokráciát, a bíróságokat és a rendőrséget.

Tehát az állam területe meghatározott, és ott valakik rendelkeznek a fizikai erő legitim használatának monopóliumával. Kik és hogyan kerülnek abba a helyzetbe, hogy ezt a monopóliumot kiépítették? A kizárólagosság fontos. Itt is úgy jelenik meg az állam, mint egy kisértet, ami ott lebeg az emberek felett és nincs tartalma, nem emberek alkották, nem emberek érdekei szerint gyakorol hatalmat, hanem csak úgy, mint állam, majdnem azt mondhatnám, hogy maga a megtestesült fogalom lép az ember helyébe.

A liberalizmus szerint az állam fő feladata az egyének szabadságának védelmezése. Ebben a szellemben szükséges, de korlátozott szerepű intézmény.

Milyen szabadságról van szó?

Természetesen a rabszolgatartó államokban még nem volt ezek szerint liberalizmus. Èppenúgy a feudalizmusban sem, hiszen ezekben a társadalmi alakulatokban szó sem lehet arról, hogy az állam valamiféle szabadságot védelmez. Èppen ellenkezöleg, mások rabsága fölött őrködött. A szerencsétlen liberális képes elhinni, hogy az új rend, a kapitalizmus valóban szabadságot hozott az embereknek! Azoknak az embereknek, akiket a rendszer éhhalálra ítél, ha a munkaerejüket képtelenek eladni. Milyen szabadság az, aminek a kényszerítő ereje,- eladni vagy meghalni,- minden más törvényt felülír?

A marxizmus szerint az állam az osztálytársadalmakban a mindenkori uralkodó osztály eszköze hatalma fenntartására; a szocialista forradalom után az állam szerepe fokozatosan megszűnik, mint intézmény elhal.

Ez a meghatározás sem fejti ki azt, hogy az uralkodó osztálynak miért van szüksége az államhatalomra, mitöl válik egy osztály uralkodóvá.  Miért hal el az állam egy szocialista forradalom után? Természetesen egy hosszabb írásban mindezeket a dolgokat elmagyarázzák, de maga a meghatározás mindenütt elkerüli a lényeget és csak a már kialakult állapotot rögzíti. A baj az, hogy helytelenül rögzíti.

Az anarchizmus szerint az állam az uralkodó osztály eszköze a tömegek erőszakos kizsákmányolására az adózás, a bérmunka kötelezettsége révén.

Ebben a meghatározásban rejlik a legtöbb igazság, mindössze ki kell fejteni belőle, hogy mit is értünk kizsákmányolás alatt, mi az hogy adózás és mi az, hogy bérmunka?

Akárhány megfogalmazást is idéznék még, mind csak arra szorítkozik, hogy a történelmileg létrejött államot filozófiai-jogi értelemben kifejezze. Mindegyikben közös az eröszakra és a monopolhelyzetre való utalás.

Èn azt állítom, hogy az állam  a tolvajok erőszakszervezete, mely nem más, mint egy a történelmi idők elött kialakult maffiaszervezet, mely azóta a gazdaság fejlödése és változása miatt, maga is változott, illetve alkalmazkodott folyamatosan a lopás új és új formáihoz.

Most azt is megnézem, hogy ma mit tartanak a hivatalos tudósok a maffiáról.

Wikipedia; „A maffia (olaszul mafia) szervezett bűnözői csoport.A maffia fő bevétele különféle bűncselekményekből származik: kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, zsarolás, rablás, prostitúció és illegális szerencsejátékok.“

A maffia tehát szervezett. Az államok szintén szervezettek. „Bevételük különféle büncselekmányekböl származik.“

Ez a legérdekesebb kitétel, ugyanis ez egyenesen utal arra, hogy már van egy csoport, mely legalizálta a bevételeit és csakis és kizárólagosan emiatt lesz bűnnek nyilvánítva, ha ez a legalizált csoport nem járul hozzá, hogy más is valamilyen módon hatalmas bevételekre tegyen szert. Ugyanakkor a legalizált lopás többé nem lopás. Teljesen felesleges kitérni arra, hogy a „hivatalos maffia“ mely területekröl szerzi be vagyonát, a lényeg az, hogy az állami maffia bizonyos területeket  tilosnak nyilvánított hatalmánál fogva és amiatt is, mert ő lemondhat ezeknek a területeknek a bevételéröl. Az államban egyfajta erkölcsöt vezethet be. Pontosan azt a hazug erkölcsöt, mely által az államot irányító maffia mentesül a rossz erkölcstől és úgy léphet fel, mint az egyének, az erkölcs védelmezöje. Holott ő csak attól védelmezi meg az egyéneket, hogy rajta kívül még más is meglophassa öket.

A szomorú az, hogy ezzel az idézettel tulajdonképpen abba is hagyhatjuk a további meghatározások keresését, mert mindegyik ugyanazt mondja. Mindegyik csakis a modern időkben létrejött maffiával, annak tevékenységével, szervezettségével stb. foglalkozik, mint leírással. Az, hogy a hivatalos maffiózók üldözik az „illegális maffiát“ természetes módon vezetett oda, hogy a maffia védekezett ezek ellen a támadások ellen és ez egy másfajta szervezettséget eredményezett, másfajta jogokkal, mint amit a hatlmon levő maffia felépített.

Különbözik az illegális maffia a legálistól?

Csak akkor, ha kijelentjük, hogy az állam nem maffiaszervezet.

De kijelenthetjük ezt?

Az állam is megszervezett. Minek és kiknek az érdekei szerint? Ismételten; miért kell erőszakkal elfogadtatnia magát? Vajon nem a lopás miatt szervezték meg? Vajon nem azt kell ráerőszakolniok a tömegekre, hogy ezt elfogadják?

Mint fentebb már kimutattam, nemcsak amiatt kell megszervezniük magukat, hogy másokat zavartalanul kirabolhassanak, de még egymástól is tartaniuk kell bizonyos esetekben, példa az örökösödési háború. Az igazán nagy, közös rablások meg egyáltalán nem mennének szervezés nélkül, értsd a hódító háborúkat.

Az állam és a maffia tehát nagyon jól összeillö fogalmak.

Ha valaki mégis kételkednék abban, hogy társadalmunk a törvényeröre emelt tolvajlásról szól, az nézzen meg egy-két úgynevezett maffia-filmet.

Ezekböl aztán igazán nehéz eldönteni, hogy most melyik oldalon is állnak a nagyobb tolvajok. A különbség nem az, hogy a törvények védelmezői a becsületes emberek, a másik oldalon meg ott vannak a banditák. Nem!

A különbség mindössze annyi, hogy az egyiknek hatalma van ahhoz, hogy a törvényeket a saját érdekei alapján hozza meg, a másik félt viszont megfosztják ennek lehetőségétöl. A két fél között megindul a harc. Ebben az esetben, az állam és a maffia között, nem a piacokért folyik a sokszor véres harc, hanem be kell bizonyítani, hogy az államot uraló tolvajokon kívül nem létezhet törvénykező. Nem létezhet senki, aki nem az ő elképzelésük szerint lop. Az állam, ha erre képes,- szétveri a maffiát, de ezzel semmit nem oldanak meg, mivel a felvevöpiacot - ha például a betiltott kábítószerekröl van szó-  képtelenek megszüntetni. Ìgy aztán egy megölt tolvaj helyébe mindig egy másik fog lépni.

Tolvaj ellenségeskedik tolvajjal!

(Folyt. köv.)