Egy szabó alkalmaz egy másik szabót, mint munkását, aki számára kabátokat varr. Azt mondja; ha megvarrsz nekem egy kabátot, akkor kapsz tölem ezer forintot.

A szabó megvarrja a kabátot és megkapja az ezer forintot. Elhagyja az üzletet, mint munkás és visszatér ugyanoda, mint vevö.  Megveszi a kabátot ezer forintért. Az öt alkalmazó szabó tehát elöbb adott neki ezer forintot a munkájáért, most meg kabát formájában ad neki mégegyszer ezer forintot. Összesen tehát kétezret. Cserébe visszakapja azt az ezer forintot, amit a segédjének munkabérként fizetett ki. 

Hol van a nyeresége? 

Még ha a kabát csak száz forintot érne, de a segédjének ezer forintért adná el, akkor is szegényebb lett száz forinttal és nem gazdagabb.Ilyen formán inkább a vesztesége garantált.

AZ ÉRÉKTÖBBLET EREDETE

Nincs szándékomban az összes lehetséges haszontalan elméletet végigtárgyalni. Fogadjuk el - legalábbis addig, amíg ezt a magyarázatot meg nem cáfolják - Marx válaszát. A munkás egy meghatározott bérért eladja a tőkésnek a munkaerejét.  Mivel a munkaerő is aru, így az értéke változó. A munkás ezt a bért egy hónapi munkájáért kapja cserébe. Ennek a bérnek nem sok köze van az áruhoz, amit megtermel. Ez a bér az ő megélhetéséhez szükséges. A munkás a bérének megfelelő értéket rövidebb idö alatt termeli meg, mint egy hónap, a munkáját azonban az egyezség értelmében tovább kell folytatnia és ettől kezdve a hónap hátralevö részében már ingyenmunkát végez a tőkés számára. Ez az ingyenmunka hozza létre a több pénzt. Ha ez nem így volna, akkor a kapitalizmus valami hihetetlen dolgot talált volna fel, ami azelőtt még soha nem létezett! Mert ugye azt elég egyszerű volt belátni, hogy a rabszolgatartó gazdagságát a rabszolgái munkája termelte meg. Az is látható, hogy a földesúr  gazdagságát a jobbágy ingyen munkával termelte meg. Erre jön a tőkés és többé nincs szükség mások ingyen munkájára a meggazdagodáshoz! Miért? Mi változott? Hogyan lesz akkor gazdag? Nem! A kapitalizmus sem hozott ezen a téren újat. Ùj mindössze az, ahogyan ez el van kendőzve.

A csapda lényege, hogy a munkás, ha meg tud élni, el tudja tartani a családját a megkapott bérből, akkor úgy gondolja, hogy ez így rendben van. Ha valaki mégis azt mondja, hogy ez nincs rendben, akkor arra gyorsan rásütik, hogy írigy, holott csak egy logikus választ keres egy kérdésre, amit az átlagember fel sem tesz magának.

A HATALOM KÉRDÉSE

Amennyiben az állam elismeri a tőkés jogát arra, hogy a megtermelt áru kizárólagos tulajdonosának tekintse magát, úgy fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi jogon? Honnan ered ez a joga? Állítólag itt nincs uralkodó osztály, amelyik maga hoz a maga javára törvényeket! Vagy mégis? Istentöl nem eredhet ez a jog, ebben ma már senki sem hisz. Akkor ki alkotja meg ezt a jogot? Mégiscsak emberek? De akkor miért a gép tulajdonosát hozzák kedvezö helyzetbe a gép kiszolgálójával szemben? Miért védik a törvények az ö érdekeiket? Hiszen nem ök uralkodnak, hanem a nép!

Vagy mégis?

Hogy lehet az, hiszen minden embernek joga van választani! Demokráciában élünk! Igen és mégis a termeloeszközök birtokosainak az akarata érvényesül. A politikai hatalmat már régen átvették a nemesektöl és királyoktól és azóta is gondosan őrzik.Köztudott, hogy a tőkés demokráciában ezt a tömegek manipulálásával érik el.

Èn most egyetlen szót sem kivánok arról írni, hogy miként lehet a kapitalizmusban tömegeket manipulálni, mert ez egy másik írás témája lehetne és már sokan meg is írták. Èn csak annyit tennék hozzá, hogy azért ez sem mindig működött zökkenömentesen.

VÉGSÖ KONZEKVENCIA

Ha valaki elfogadja a fentebb leírtakat, akkor az beláthatja, hogy a lopásnak lehetséges egy másik meghatározása is, nem csak a hivatalosan ismertek. Az általam fentebb idézett meghatározások, csak arra az esetekre vonatkoznak, amikor a magántulajdont, valaki magántulajdonát valamilyen formában megsértik. Azzal a kérdéssel egy percig sem foglalkozik, hogy a magántulajdon hogyan jön létre. Amit a rabszolgatartó és földesúri társadalomról írtam, azt mindenki könnyen belátja, hogy igaz. A kapitalizmusról azonban már nem ilyen egyszerü a dolog. Mégis remélem, hogy ezt a részt is helyesen világítottam meg ahhoz, hogy kijelenthessem; a magántulajdon mások megfizetetlen munkájából jön létre és gyarapodik. Ebböl a szempontból az újabb és újabb formái lényegtelenek. Másokat dolgoztatunk és a munkájuk termékèt elsajátítjuk, a munkájuk egy részét nem fizetjük meg.

Nevezhetem ezt lopásnak?

Szerintem igen.

A mindenkori rendszer képviselői szerint semmi esetre sem. Ők a hatalmuknál fogva megtehetik, hogy évszázadokon, évezredeken át rákényszerítsék akaratukat a tömegekre. Ha ez nem így volna, akkor semmi szükség nem volna az állam eröszakszervezeteire.

Mi a lényege az ö álláspontjuknak?

Az hogy  a magántulajdon eredetéről, a gazdagodáshoz vezetö útról ne beszéljünk. Induljunk ki abból, hogy „tisztességes úton“  megszerzett magántulajdon van és azt az állam megvédi. Ha mégis valaki megtenné, hogy ezt kétségbe vonja, akkor azt hallgattassuk el. Èrjük el, hogy mondandója pusztába kiáltott szó legyen!

A  logika azonban független a hatalomtól és a logika igenis azt mondatja velem, hogy a magántulajdon lopás, amely a termelőeszközök közösségi tulajdonból való ellopásával kezdödött és a mai napig fennáll.

(folyt.köv.)