Maradjunk még a magántulajdonnál. Mint korábban már említettem, csaknem minden lehet magántulajdon. Visszatérek a fentebb felvetett kérdésedre; létezik-e más tulajdon, mint magántulajdon.
Létezik. A magántulajdon mellett létezik még csoport és személyi tulajdon is. Létrejöhetnek ezeknek különböző fajtái is, de ezek most nem fontosak a tökéletes lopás szempontjából. A téma szempontjából fontos a magán és a személyi tulajdon.
Mi a különbség ?
A személyi vagy mondhatom azt is a személyes tulajdon valakinek a megélhetését és kényelmét szolgálja, míg a magántulajdon birtoklása azt a célt szolgálja, hogy vele valaki, úgy a magán, mint a személyi tulajdonát növelje.
Hogyan lehetséges ez?
Nagyon egyszerű. Ha van valakinek egy háza, kabátja, vagy autója az a személyes szükségleteit és a kényelmét szolgálja. Ha viszont a házát bérbe adja valakinek, az autójával taxizik, akkor már nyereséghez kiván jutni a tulajdonán keresztül. Ezért van lényeges különbség személyi és magántulajdon között. Tekintsünk most el háztól és autótól, mert ezek már olyan dolgok, amiket valakik létrehoztak, hogy mások használhassák öket. Menjünk vissza a társadalmi alapokhoz, vagyis ahhoz, hogy minden társadalom alapja, hogy a megélhetéshez nélkülözhetetlen dolgokat előállítja valamilyen formában. Igenám, csakhogy az előállításhoz szükséges dolgok is átkerülhetnek és át is kerültek magántulajdonba. Addig, amíg a megművelésre használt termőföld közös, addig amig az erdő senkié és mindenkié, addig mindenki vadászhat és gyűjtögethet benne, addig nincs különösebb baj, amikor viszont ezek magántulajdonba kerülnek, akkor már a tulajdonos dönti el, hogy kinek mit enged és miért. Ez rövidre fogva annyit jelent, hogy a termelőeszközök magántulajdona, függő helyzetet teremt tulajdonosok és nincstelenek között. Az egyik rendelkezik azokkal az esszközökkel, amik szükségesek mindenki megélhetéséhez, a másik nem rendelkezik semmivel, csak a munkaerejével, Ahhoz, hogy termelés létrejöjjön és az emberek elláthassák magukat a biológiai létükhöz nélkülözhetetlen dolgokkal, ahhoz ezt a két tényezőt egyesíteni kell. A két tábor között azonban nincs erőegyensúly, tehát nem jöhet létre és nem is jön létre kölcsönösen előnyös csere. Mindaddig amig a termelőeszközök tulajdonosai kizárólagos, egyedi tulajdonnal rendelkeznek, addig a tulajdon nélküliek csak egy általános tulajdonnal rendelkeznek, a munkaerejükkel. Mivel ez utóbbi általános, ezért az érteḱe rendkívül változó. Mindennek azonban csak akkor volna jelentősége, ha a felek leülnének tárgyalni és ezután születne köztük egy megegyezés. Ilyen tárgyalásra azonban a történelem során soha nem került sor. Ha mindenkinek jutna személyi tulajdon, akkor a lopás értelmetlenné válna. Ugynez vonatkozik a magántulajdonra is. Ha a termelőeszközök közösségi tulajdonban maradtak volna, akkor mindenki tulajdonában lennének és így mindnkinek jutna a termelésből és a megtermelt javakból.
Dehát amikor még minden közösségi tulajdonban volt, akkor is harcoltak egymás ellen népek, törzsek, hordák!
Jogos közbevetés. Ezekben az esetekben a közös tulajdon csak azokat illette meg akik a közösség tagjainak számítottak, így a közösségi tulajdon idegenek közeledtére a magántulajdon jellegét vette fel a közösségben, mely csakis őket illette meg és ezért harcoltak az úgynevezett betolakodók ellen. Ez a közösségi magatartás annak ellenére és akkor is fennmaradt, amikor a közösségen belül már régen nem volt érvényes a közösségi birtoklás és elosztás és csaknem minden átment már magántulajdonba. Ez előbb rögzödött, míg a társadalom felépítése, a jogalktás és joggyakorlás még sok mindenben a régi időket tükrözte vissza, mindez csak lassan igazodott az új helyzethez. A termelőeszközök magántulajdonba kerülésével viszont a tulajdonosok zsarolhatták a nincsteleneket, és kényszeríthették is őket akaratuk teljesítésére. Ebböl a szemszögből tekintve a a termelőeszközök magántulajdona több bajt hozott az emberiségre, mint bármi más, mert minden szenvedés okává vált.
Miért tudom felkínálni a házam másnak, hogy az bérelje tőlem? Miért lehetséges, hogy az autómmal taxizhatok?
Mert vannak, akiknek nem telik saját házra, lakásra, de nem szeretnének az utcán élni. Mert az emberek a társadalmi érintkezéseik során utazni kénytelenek! Először tehát fellép az igény valami iránt, azután megfosztjuk az emberek nagy részét az igényeik kielégítéséhez szükséges eszközöktől, azokat bizonyos emberek kisajátítják és igy létrehozzuk azokat a viszonyokat, ahol megjelenik egy függőségi viszony, birtokosok és nincstelenek között.
Milyen fázisokon ment kersesztül a termelőeszközök birtoklása?
A termelőeszközök birtoklása mindig a hatalmon levők részéről történik, logikus módon éppen ez teszi számukra lehetővé, hogy katonákat, szolgálókat, papokat hivatalnokokat tarthassanak, más szóval, hogy hatalmat gyakorolhassanak mások felett. Ìgy hát bármelyik társadalmat is vizsgáljuk, egy közös mindegyikben: mindig van egy embercsoport, amelyik birtokol és ezen keresztül hatalma van, és van egy másik embercsoport, amelyik nem rendelkezik vagy csak jelentéktelen mértékben termelőeszközökkel, de mindenképpen kiszolgáltatott helyzetben van. Normálisan ezt a két csoportot két társadalmi osztálynak is nevezhetjük.
Történelmünk során eddig ismerjük az ősközösségi társadalmat, a rabszolgatartó társadalmat, a feudális társadalmat és a kapitalista társadalmat. Ahhoz, hogy ezeknek a lényeges megegyezésüket megértsük, minden különbözöségük ellenére, előbb arról kell gondolkodnunk, hogy miként védhető békés eszközökkel a magántulajdon, továbbá, hogy miért, illetve hogyan keletkezik valakinek a gazdagsága abból, ha termelőeszközöket birtokol.
(folyt.köv.)


