BALMIX - Oroszország finanszírozza a magyarországi atomerőművet: Európa új energiafüggősége?

Kép: Tomas Ragina, Shutterstock.com

Amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 5-én Moszkvába látogatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai konfliktus békés megoldásának kilátásairól tárgyaljon, Brüsszelben nagy volt az izgalom. Kijev is elítélte az utazást - különösen azért, mert Magyarország a hónap elején vette át az EU soros elnökségét.

Ha Orbán különleges útja rendben van

A látogatás azonban nem csak egy esetleges tűzszünetről szólt. Orbán és Putyin egy nukleáris megállapodásról is beszélt - pontosabban Paks II-ről, két új magyarországi atomreaktorról, amelyek orosz hitelből és az orosz Roszatom nukleáris vállalat segítségével épülnének meg. Putyin a megbeszélések után kifejtette:

"A közös zászlóshajó-projekt, a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai folytatódnak. Az ötödik és hatodik blokk üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az erőmű kapacitását több mint kétszeresére növeljük. Ez javítja a magyar gazdaság villamosenergia-ellátását, valamint az ipari üzemek és a háztartások olcsó és tiszta energiával való ellátását.

Ebben az esetben azonban az EU részéről nem érkezett megrovás a Moszkva és Budapest közötti gazdasági együttműködéssel kapcsolatban. Az EU Bizottsága és az EU vezető tagállamai egyébként nem takarékoskodnak a kritikával és az ellenállással, ha Orbán „különleges útjáról” van szó.

Mentesség a reaktoroknak

A magyar miniszterelnök több mint két éve rendszeresen akadályozza, késlelteti vagy gyengíti az EU azon törekvéseit, hogy támogassa Kijevet és szankciókat vezessen be Moszkva ellen az ukrajnai akciók miatt - ezzel többször kivívta Brüsszel nemtetszését.

Miközben azonban az EU külügyminisztereinek június 24-i ülésén Magyarország akarata ellenére úgy döntöttek, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatjövedelmeket az Ukrajnának nyújtott katonai segélyre fordítják, és ezzel egyidejűleg elfogadták az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot, Orbán Viktor nemcsak hogy folytathatta az Oroszországgal kötött atomalkut, hanem zöld utat kapott.

Magyarország derogációt– kivételes engedélyt - kapott az EU-tól az orosz atomenergetikai cég tizenkétmilliárd eurós projektjéhez, amely a 2000 megawatt összkapacitású magyar atomerőművet két, egyenként 1200 megawattos blokkal bővítené - ami azt jelenti, hogy Magyarország áramellátásának 80 százalék-át a jövőben a paksi atomerőmű adja.

Oroszország mint hitelező

A két blokk építését is nagyrészt Oroszország finanszírozza tízmilliárd eurós hitellel. Magyarország cserébe teljes mértékben mentesült az Oroszország elleni uniós szankciók alól.

Ez azt is jelenti, hogy az európai vállalatok, köztük a német, francia és osztrák cégek anélkül vehetnek részt a Paks II. projektben, hogy a nemzeti hatóságaiktól engedélyt kellene kérniük. Az építkezés előkészületei már folyamatban vannak, és az atomreaktorok várhatóan 2032-ben kezdik meg az áramellátást.

A Greenpeace jelentése szerint európai vállalatok, mint például a német Siemens Energy és a francia Framatome több százmillió eurós szerződéseket kötöttek a Roszatom Oroszországon kívüli nukleáris projektjeire. Ezen technológia- és tudástranszferek nélkül az állami óriásvállalat számos új projektje megállna.

A Siemens és a Co.

A zavartalan együttműködés azért lehetséges, mert az EU és az USA még nem vette szankciós listára a nukleáris technológiát és a Roszatom orosz energetikai óriáscéget. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a Roszatom aktív szerepet játszott és játszik Ukrajna orosz megszállásában, elsősorban a zaporizzsjai ukrán atomerőmű elfoglalása során - és a céggel való üzletelés közvetve támogatja az orosz agressziót - hangsúlyozzák a kritikusok.

Emellett az európai vállalatok technológiájának és tudásának átadása a Roszatomnak valószínűleg elősegíti Oroszország katonai nukleáris programját, amelyért szintén a Roszatom felelős. Ez annál is inkább robbanásveszélyes, mivel magas rangú orosz állami képviselők többször fenyegették meg az USA-t, az EU-t és a NATO-t atomfegyverek bevetésével.

Az európai vállalatok, mint például a Siemens, azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy továbbra is üzletet köthessenek a Roszatommal. Rámutatnak az uniós államok által fenyegető szerződéses büntetésekre és arra a „rosszabbik alternatívára”, hogy „a kínaiak akkor beugranak és szállítják az atomerőmű [Paks II.] vezérlőrendszerét”, „amely sokkal közelebb van Németországhoz, mint annak idején Csernobil volt” - mondta a Siemens Energy AG felügyelőbizottságának elnöke, Joe Kaeser 2023 októberében.

Oroszország piaci ereje

Az EU ellentmondásos szankciós politikáját az atomenergiával kapcsolatban az is tükrözi, hogy számos tagállam továbbra is Oroszországtól vásárol nukleáris fűtőanyagot, és még mindig függ tőle, csaknem két és fél évvel az ukrajnai orosz invázió után.

A Roszatom 36 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az urándúsításban, és ezzel a világ elsőszámú szolgáltatója. A Roszatom 15 ország 78 atomerőművét látja el fűtőanyaggal (ez a globális nukleáris üzemanyagpiac 17 százaléka).

Az Európai Unió 2023-ban még meg is duplázta az orosz nukleáris üzemanyag importját az előző évhez képest - derül ki a kereskedelmi adatokból. Ez 2022-ben már 80 százalékkal nőtt. Ez öt ország - Csehszlovákia, Szlovákia, Bulgária, Magyarország és Finnország - 19 szovjet reaktorát érinti, amelyek tavaly közel 700 millió euró értékben vásároltak orosz nukleáris fűtőanyagot.

Ez azonban az előrejelzések szerint a következő öt évben megváltozhat. Feltételezések szerint a hirtelen növekedés oka, hogy az országok tartalékokat képeznek, hogy a jövőben a lehető legkisebbre csökkentsék a más beszállítókra való átálláskor fellépő fennakadásokat, amelyek közül néhányan már aláírták a szerződéseket - köztük az amerikai Westinghouse és a francia Framatom.

Az EU hezitál az atomenergiával kapcsolatban

Egyelőre azonban nem lehet megjósolni, hogy egy ilyen esetleges szétválasztás mikorra válhat véglegessé, részben azért, mert számos uniós ország függ Oroszország monopóliumától bizonyos nukleáris üzemanyagok, például az NE 404 tekintetében.

Magyarország a Roszatommal kötött szerződésében is kötelezettséget vállalt arra, hogy tíz évig kizárólag orosz fűtőanyagot importál. Nincs tehát jele az Oroszországtól való eltávolodásnak.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter úgy véli, hogy az uniós országok „haboznak” a Roszatom elleni szankciókkal. Ez több okból is „érthető”, többek között az új erőművek építése vagy az Oroszországgal való együttműködés miatt az urán- és nukleáris üzemanyag-ellátás terén.

Európa energiapolitikája

A Bloomberg szerint a kelet-európai országok a jövőben tucatnyi új atomerőművet akarnak építeni, 130 milliárd eurós beruházási volumennel, a biztonsági kockázatok (lásd Fukusima és Csernobil), a magas építési és üzemeltetési költségek, a környezeti és egészségügyi hatások (esetleges sugárzás, a folyók felmelegedése a hűtővízkibocsátás miatt) és a nukleáris hulladékok nem biztonságos végleges elhelyezése ellenére. Ez lehet az egyik oka annak is, hogy az EU szemet huny az atomenergia felett.

Viola von Cramon német EP-képviselő az openDemocracy-nak nyilatkozva:

"A Roszatom az atomerőművek legnagyobb szállítója, még az Egyesült Államokban is. Ez igaz Franciaországra, Magyarországra, Szlovákiára, az összes többi közép- és kelet-európai országra. (...) De jelenleg erősen függnek az orosz urántól, és ez nagyon gyengévé tesz minket.”

A függőségek

Nukleáris szakértők hangsúlyozzák, hogy az EU függ az orosz átalakítási és dúsítási szolgáltatásoktól, szerződéseket kötöttek a szibériai szegényített urán lerakókkal, és különösen Franciaországnak komoly kapcsolatai vannak Oroszországgal, amikor az oroszországi Szeverszk-be exportált hatalmas mennyiségű, használhatatlan, szegényített uránról van szó. Azt mondják, hogy ezek a régóta fennálló kereskedelmi kapcsolatok egyfajta „fékezőbetétként” működnek, amely megakadályozza a szankciókat ezen a területen.

Shaun Burnie, a Greenpeace kelet-ázsiai szervezetének vezető nukleáris szakértője feltételezi, hogy „az Európai Bizottság álláspontjának egy része a következő: oké, háború folyik, de miért kellene leállítani egy évtizedes nukleáris kereskedelmi megállapodást, amikor ez a háború végül véget ér, és visszatérhetünk a szokásos üzletmenethez”.

Rossz üzlet

Magyarországon a Paks II. engedélyezése kevés ellenállással ment át a parlamenten. De akadnak kritikák is. Jávor Benedek, a magyarországi zöldpárti politikus szerint a paksi reaktorprojekt túl drága és pénzügyi katasztrófa.

Az orosz hitel kamata jóval magasabb, mint amit a magyar állam a pénzpiacokon megszerezhetne. Jávor szerint a bővítésre a magyar áramellátás biztosításához sincs szükség. Vannak jobb alternatívák, de azokat elnyomják.

A probléma az, hogy a kormány azzal akadályozza a megújuló energiák fejlesztését, hogy 2010 óta adminisztratív intézkedésekkel tiltja az új szélenergia-kapacitások telepítését, és teljes mértékben Paksra koncentrál.

Jávor azt gyanítja, hogy az Orbán-Putyin alku nem annyira az energetikai érdekekről szól, mint inkább a Magyarország és Oroszország közötti politikai szövetség elmélyítéséről.

Olvassa el még

Kelet-Európa nukleáris tervei: 130 milliárd euró tizenkét új atomerőműre