BALMIX - Vissza a hidegháborúba

Kép: Alexyz3d, Shutterstock.com

Az Amerikai Egyesült Államok és a Németországi Szövetségi Köztársaság „Közös nyilatkozata a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Németországban történő állomásoztatásáról” című néhány soros dokumentummal megpecsételődik az 1987-es Közepes Hatótávolságú Nukleáris Erők Szerződésének (INF) tényleges búcsúja, miután az USA 2019-ben felmondta azt. Ez a szerződés megakadályozta, hogy Kelet és Nyugat nukleáris fegyverkezésbe kezdjen.

A nyilatkozatban ez áll:

Az Amerikai Egyesült Államok 2026-tól kezdődően ideiglenesen Németországban fogja állomásoztatni a „Multi-Domain Task Force” nagy hatótávolságú fegyverrendszereit, a jövőbeni állandó telepítésük tervezésének részeként. Amikor ezek a hagyományos egységek teljesen kifejlődnek, SM-6-osokat, Tomahawkokat és jelenleg fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket fognak tartalmazni. Ezek lényegesen nagyobb hatótávolsággal fognak rendelkezni, mint a jelenlegi európai szárazföldi rendszerek.E fejlett képességek gyakorlása bizonyítja az Amerikai Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét és az európai integrált elrettentéshez való hozzájárulását.

Bár Olaf Scholz kifejtette, hogy ezt a döntést már régóta előkészítették, a kancellár szerint erről a „nagyon jó döntésről” nem volt politikai vagy akár nyilvános vita.

Az amerikai kongresszusi kutatószolgálat 2024. április 16-án kelt - itt július 10-én frissített és bővített - elaborátumából kiderül, hogy az idézett amerikai-német megállapodás és az abban említett amerikai hadsereg Multi-Domain Task Force (MDTF) az „amerikai nemzetbiztonság” „szervezeti központja” lesz.

2021. április 13-án az amerikai hadsereg bejelentette, hogy második MTDF-jét Németországban állomásoztatja, kezdetben a wiesbadeni Clay laktanyában, mint főhadiszálláson.

Ezt a döntést aztán 2023 decemberében módosították, sőt 2024 elején ki is hirdették.
Ebből is látszik, hogy az amerikai többdimenziós haderőnemének „ideiglenes, nagy hatótávolságú fegyverrendszerek állomásoztatása” elsősorban az USA nemzetbiztonságát szolgálja, nem pedig Németország vagy Európa biztonságát az orosz fenyegetéstől.

Már 2021-ben döntés születhet az új németországi amerikai egységről

A dokumentumból az is kiderül, hogy az MDTF 2021-es állomásoztatásáról szóló döntést az USA egyoldalúan - azaz jóval az ukrajnai háború előtt - hozta meg, sőt, még az „Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság közös nyilatkozata a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Németországban történő állomásoztatásáról” című dokumentumot is megelőzte.

MDTF kiépítése - mindig hiperszonikus fegyverekkel. (Kép a CRS-en keresztül)

Ez azt bizonyítja, hogy a szövetségi kancellár elé egy olyan döntést terjesztettek, amelyet az USA lényegében már régen eldöntött, és a „közös nyilatkozatot” a német félre rákényszerítették. Az amerikai kongresszus tudományos szolgálatainak tervezetéből mindenesetre kiderül, hogy az MDTF felfegyverzése a még kifejlesztésre váró hiperszonikus fegyverekkel is elvileg szerepel a tervezetben.

Szó sem lehet olyan „közös megegyezésről”, amelybe a német félnek beleszólása lett volna. Ez a nyilatkozat a német kormány USA-tól való függőségét, hogy ne mondjam, alárendeltségét bizonyítja. Valószínűleg ez magyarázza Olaf Scholz nyilatkozatának egyszavas jellegét is.

Helmut Schmidttel ellentétben, aki legalább egy kettős döntést, azaz egy tárgyalási ajánlatot csikart ki a Szovjetuniónak - nevezetesen SS-20-as rakétákat a Pershing II-ért cserébe - az akkori elnök Jimmy Cartertől, Scholz egyik napról a másikra ellentmondás nélkül behódolt az USA-nak. Németország az USA előretolt védelmének csatatereként szolgál.

A zöldek kritikája

A Bundestag zöld frakciójának biztonságpolitikai szóvivője, Sara Nanni joggal kifogásolja, hogy hiányzik a magyarázat erre a döntésre, és nincs válasz arra, hogy a tervezett telepítés milyen NATO-fenyegetettségi helyzetre kíván reagálni. Scholz ismét elmulasztja, hogy döntését érvekkel alátámassza.

Scholz valószínűleg meg akarta akadályozni, hogy az 1979. december 12-i NATO-kettős NATO-határozat előtti és utáni új békemozgalomhoz hasonló új békemozgalom alakuljon ki, és az ukrajnai háború sodrában kész tények elé állítsa a lakosságot.

Akkoriban Ronald Reagan amerikai elnök Helmut Schmidt német kancellár támogatásával 198 Pershing II közepes hatótávolságú rakétát és 464 Gryphon cirkálórakétát állomásoztatott Nyugat-Európában. A BGM-109-G Gryphon GLCM különleges változatából, amelynek hatótávolsága mintegy 1700 kilométer, jó 60 darabot akkoriban Rajna-vidék-Pfalzban állomásoztattak

A maiakkal ellentétben a nukleáris képességű nagy hatótávolságú ballisztikus fegyverek telepítése legalábbis ahhoz a tárgyalási ajánlathoz kapcsolódott, elsősorban Helmut Schmidt részéről, hogy az akkori Szovjetunió tartózkodjon az SS-20-as közepes hatótávolságú rakéták telepítésétől, vagy vonja ki azokat.

Olvassa el továbbá