BALMIX - Hogyan lett Orbán Viktorból klímavédő?

Orbán Viktor. Moszkvai kezdeményezése többet tehet a klímáért, mint a zöldek. Kép: @PM_ViktorOrbán Viktor

A NATO 2023-ban 1,34 billió dollár katonai kiadást könyvelhetett el, ami 126 milliárd dollárral több az előző évhez képest. A "Climate Crossfire" jelentés rávilágít ennek a kiadásnak az éghajlatra gyakorolt következményeire.
A fő kritikai pont az, hogy a katonai kiadások növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet, megfosztja az éghajlat-politikát a sürgősen szükséges pénzügyi forrásoktól, és erősíti a fegyverkereskedelmet, amely hozzájárul a destabilizációhoz az éghajlatváltozás idején.

A kutatás szerint a NATO kiadásai 2023-ban 233 millió tonna CO2-egyenérték becsült kibocsátásához vezetnének, ami több, mint például Kolumbia vagy Katar éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
Csak a kiadások növekedése további 31 millió tonna CO2-egyenértéket eredményezne, ami körülbelül 6,7 millió átlagos amerikai személygépkocsi éves kibocsátásához hasonlítható.

A két százalékos célt kritizálták

A jelentés szerint a NATO azon követelménye, hogy a tagállamoknak GDP-jük legalább két százalékát védelmi célokra kell költeniük, hozzájárul az éghajlati válsághoz. Ha minden NATO-tagország elérné ezt a célt, akkor ez 2028-ra kétmilliárd tonnás kollektív katonai CO2-lábnyomot eredményezne, ami több lenne, mint Oroszország éves üvegházhatású gázkibocsátása.

Az USA a legnagyobb katonai költekező és kibocsátó ország.

A NATO-n belül az USA a legnagyobb katonai költekező és ezért a legnagyobb kibocsátó is, amelyet az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és mások követnek. Az USA hadserege már most is a világ legnagyobb intézményi kibocsátója az üvegházhatású gázoknak.

A szén-dioxid-mentesítés kihívása

A NATO az éghajlatváltozást "korunk egyik meghatározó kihívásaként" írja le, és célul tűzte ki az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

Ahelyett azonban, hogy csökkentené a kibocsátását, tovább növeli azt. Ez főként azért van így, mert a megnövekedett katonai kiadások nagyrészt olyan berendezésekbe áramlanak, amelyek még mindig nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A védelmi ipar mint nyertes

Úgy tűnik, hogy a védelmi ipar az egyetlen igazi nyertese a helyzetnek. Különböző kezdeményezésekkel, mint például a védelmi termelésre vonatkozó cselekvési terv, a NATO Innovációs Alap és az észak-atlanti védelmi innovációs gyorsító (DIANA), a NATO aktívan támogatja a védelmi ipart. Ezek a tervek rekordprofitot ígérnek a fegyvergyártó cégeknek az elkövetkező években.

Militarizált világ és éghajlati igazságosság

A jelentés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a megnövekedett katonai kiadások az éghajlatváltozás idején egyre inkább militarizált világhoz vezetnek. Ez háborúkat és konfliktusokat szíthat, és súlyosbíthatja az éghajlatváltozás által már most is veszélyeztetett emberekre gyakorolt hatásokat.

Ebben az összefüggésben a jelentés alapot nyújt a NATO-kiadásoknak az éghajlati válsággal összefüggésben betöltött szerepéről szóló vitákhoz, és a prioritások olyan átrendezésére szólít fel, amely az éghajlat védelmét helyezi előtérbe.

Fogyasztáscsökkentés a fegyverkezés csökkentése helyett?

Számos olyan javaslat született, amely a lakosság többségének fogyasztói magatartásának megváltoztatására irányul. Ezek közé tartozik a húsfogyasztás csökkentése, mivel az állattenyésztés növeli a szén-dioxid-kibocsátást. Ebbe a kategóriába tartozik az a sok javaslat is, amely a mobilitás megváltoztatására irányul, például a légi és autós utazások csökkentésére.

Ez semmiképpen sem jelenti az ilyen javaslatok hasznosságának megkérdőjelezését. Meglepő azonban, hogy nincs ugyanilyen vehemencia annak megvitatásában, hogyan lehetne csökkenteni az éghajlatgyilkos fegyverkezést és a hadsereget.

Ennek a vonakodásnak az oka nem meglepő. A fegyverkezés csökkentése politikailag nem illik bele egy olyan időszakban, amikor az orosz hadsereg ukrajnai invázióját arra használják fel, hogy Németországot még háborúsabbá tegyék.

Vaj helyett ágyúk

A koalíciós kormány legutóbbi költségvetési tárgyalásai után világossá vált, hogy sokan elégedetlenek voltak azzal, hogy a fegyverkezésre nem állt rendelkezésre több pénz. Már akkor arról beszéltek, hogy a fegyverkezési programon javítani kell. Ugyanebben a koalíciós megállapodásban döntöttek arról, hogy tovább szigorítják az állampolgári juttatásokban részesülőkre vonatkozó szabályokat, olyannyira, hogy már a Hartz IV-hez való visszatérésről(munkanélküli segély szabályainak szigorítása) beszélnek.

Klímagyilkos NATO

Globális szinten a NATO, mint minden más katonai szövetség és hadsereg, klímagyilkosnak nevezhető. A tanulmány szerzői világosan azonosították ezt az összefüggést. Hiszen azt írják a mostani kiadásuk előszavában:

Amikor a NATO 2024 júliusában a washingtoni csúcstalálkozón ünnepli 75. évfordulóját, felmerül a kérdés, hogy a világ legerősebb katonai szövetsége milyen hatással lesz az éghajlatra. Kutatásaink azt mutatják, hogy a katonai kiadások növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, létfontosságú forrásokat vonnak el az éghajlatvédelmi fellépéstől, és olyan fegyverkereskedelmet rögzítenek, amely az éghajlat összeomlása esetén instabilitáshoz vezet.

Háború a természet ellen

A hadsereg és a fegyverkezés éghajlatkárosító szerepe nem ismeretlen, még a Cross-Fire tanulmányok ismerete nélkül sem. Erre már többször is rámutattak.KnutKrusewitz természettudós több mint 40 évvel ezelőtt publikált a természet elleni háborúról.

Ezért figyelemre méltó, hogy a fegyverkezés és a hadsereg nem áll jobban a klímaigazságossági mozgalom középpontjában. Az elmúlt években volt néhány kísérlet az antimilitarista csoportok és a klímaaktivisták közötti együttműködésre, de a siker korlátozott volt.

Úgy tűnik, hogy a Németország háborús képességét támogató propaganda itt is érezteti hatását. Nem csoda. Csak az elmúlt napokban figyelhettük meg, hogy milyen lendülettel lépnek fel minden pártból a NATO barátai az Oroszország és Ukrajna közötti háború legalább tárgyalásos úton történő befagyasztására irányuló erőfeszítések ellen.

Szégyen, hogy a jobboldali konzervatív magyar miniszterelnök ebben élen jár. Szégyenletes azonban nem Orbán Viktor, hanem az uniós országok kormányképviselői számára.

Olvassa el még

A zúzott kőzet és a tengeri trágyázás megoldhatja az éghajlati problémát?