Nyomtatás

Kép: Yara Nardi/REUTERS Tüntetés a Rassemblement National ellen a Place de la Republique-on (Párizs, 2024. július 3.)

Háttér: Hátrafelé dübörögve

Megdöbbentő 306 választókerületben nemhogy nem volt győztes a szavazatok összeszámlálása után a múlt hétvégén, de három-négy jelölt maradt bennük, akiknek esélyük van a nemzetgyűlési mandátumra, és a második fordulóban elegendő az egyszerű többség. Ennél is érdekesebb azonban a köztársasági választási biztos bejelentése, miszerint több mint 200 jelölt visszavonta jelöltségét a regisztráció határidejének lejártáig, kedden 18 óráig. Így alig száz "háromszög választókerület" maradt, a többi, még el nem dőlt választókerületben pedig csak két lehetőség maradt.

A Népfront összesen 127 jelöltje lépett vissza. Ők a baloldali szövetség döntését követték, hogy helyet csináljanak egy, a szélsőjobboldali ellenféllel, a Rassemblement National-nal (RN) szemben esélyesebb jelöltnek, még akkor is, ha ez a jelölt a konzervatív táborból vagy akár Macron polgári blokkjából, az Ensemble-ból érkezik. Másrészt az Ensemble 81 jelöltje a Népfront vagy a jobboldali konzervatív Les Républicains számára csinált helyet - tehát a szokásos: az RN söprését meg kell akadályozni.

Ezzel szemben Jordan Bardella szélsőjobboldali pártja csak néhány esetben ment hátrafelé dübörögve. Például a fiatal calvados-i Ludivine Daoudi esetében, aki az RN online propagandaoldalain Wehrmacht-tiszti sapkával a fején mutatkozott, és akit végül a párt kivett a versenyből. Nem kommentár nélkül Bardella: "Ne hagyjuk, hogy jelöltjeinket a semmiért mocskoljuk be, ők a francia népet képviselik" - mondta az RN vezetője párttársa "sajnálatos hibája" után. (hgh)

Franciaország kaotikus hetek és hónapok elé néz. Néhány nappal az előrehozott parlamenti választások első szavazása után az ország mintegy 50 millió választásra jogosultja dilemma előtt áll. Ha nagy számban döntenek a Marine Le Pen által képviselt szélsőjobboldal, a Rassemblement National (RN) mozgalom mellett - ami a múlt vasárnapi első kör eredményei után várható -, akkor egy olyan pártra adhatják szavazatukat, amely valójában nem is akar kormányozni: az RN vezető jelöltje, Jordan Bardella többször is hangsúlyozta, hogy csak akkor akar beköltözni a Matignonba - a miniszterelnök hivatalos rezidenciájába -, ha a nemzetgyűlésben abszolút többségre, azaz az 577 képviselőből 289-re, vagy a párt legalább 270 támogatójának relatív többségére számíthat. A másik oldalon a baloldali Népfront Nouveau Front Populaire (NFP), amely alig két héttel a választások első fordulója előtt alakult négy pártból, szintén nem valószínű, hogy abszolút többséget szerez, amint azt a számos közvélemény-kutatás és a vasárnapi első eredmény is mutatta.

Maga az elnök is politikai zűrzavart okozott az elmúlt napokban. Az RN kormányra kerülésének veszélyére tekintettel Emmanuel Macron biztosította, hogy választási szövetsége, az Ensemble visszaléptetheti saját jelöltjét a Népfront jelöltje javára azokban a választókerületekben, amelyekben az első fordulóban a szélsőjobboldali jelöltek domináltak. "Hogy megakadályozzuk az RN-t" - mondta az államfő. Az azonban, hogy emberei koalícióra lépjenek a parlamentben a Népfronttal, "teljesen kizárt", függetlenül a leendő többségtől. Nem balközép kormányt tehát, hanem talán egy ideiglenes kabinetet, amelyről Macron hatalmi köreiben már szó esett, és amely technokratákból, azaz magas rangú köztisztviselőkből, valamint az üzleti és pénzügyi világ szakembereiből áll.

A francia választási törvény szerint, aki a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kapja, azt választják meg választókerületében az első forduló után. Aki az első fordulóban a szavazatok legalább 12,5 százalékát kapja, az jut be a második fordulóba. Eddig csak 76 jelöltet választottak meg közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy 501 jelölt végtt kell másodszor is az urnákhoz járulni most vasárnap, és ezúttal az egyszerű többség is elég lesz ahhoz, hogy helyet kapjon az Assemblée Nationale-ban. Több mint 300 választókerületben a törvényes szabályoknak megfelelően három vagy akár négy jelölt is szerepel majd a szavazólapon. A Népfront ezért már az első körút utáni este kijelentette, hogy visszalépteti jelöltjeit azokban a választókerületekben, ahol három- vagy négyjelöltes felállásban egy másik párt jelöltje jobban szerepel - köztük a kormánypárti Ensemble vagy akár a konzervatív Les Républicains (LR) jelöltjei. A manőver célja, hogy "mindenáron megakadályozzák az RN-kormányt".

A La France insoumise (LFI) vezetőjét, Jean-Luc Mélenchon-t érte a megtiszteltetés, hogy bejelentse ezt a döntést, amelyet a baloldali táborban mindenki elismeréssel fogadott*. A baloldali mozgalom alapítóját és patriarcháját, többszörös sikertelen elnökjelöltet és az évek során mind Macron jelenlegi államfő, mind Marine Le Pen RN-vezér és politikai neveltje, Bardella legkeményebb ellenfelét nem tartják alkalmasnak arra, hogy többséget szerezzen a kormányfő kinevezésére javasolt Népfront és a hozzá kapcsolódó parlamenti frakciók által. Macron és emberei többször is "a demokráciára nézve komoly fenyegetésnek" állították be Mélenchon-t és az LFI-t - számukra nem az RN szélsőjobboldali csoportja tűnt az igazi ellenfélnek, hanem "a radikális baloldal és annak vezetője, Mélenchon". Az elnök alattomos üzlete, amelyben Marine Le Pen és Bardella váratlanul "a köztársaság védelmezőiként" és "a polgári szabadság védelmezőiként" tudták magukat feltüntetni.

Ebben a helyzetben nehéz volt megvédeni a Népfront négy pártjának elkötelezettségét, hogy "nem lesz koalíció az LFI nélkül", a jobbközép pártokkal, vagy akár a Macron által kívánt polgári blokk-kormány megalakításával. Az elnök nyilvánvaló terve azonban, hogy a Népfrontot a kulcsemberének, Mélenchon-nak a szinte napi szintű (antiszemita, kaotikus, kiszámíthatatlan vádakkal) pellengérre állításával szétzúzza, kudarcot vallott - annak ellenére, hogy a "minőségi média" lelkesen felkapta, többek között a szomszédos Németországban is, nevezetesen a Der Spiegel. Az elmúlt napokban mindenütt a baloldali szövetség "széteséséről" fantáziáltak. Bardella odáig ment, hogy lemondta a BFM tévécsatorna által tervezett tévépárbajt a kormánypárti Ensemble, a Néfront és saját maga vezető jelöltjei között, mert a Front Populaire nem Mélenchont, hanem a Zöldek pártjának Marine Tondelierjét akarta a kamerák elé küldeni. A baloldali szövetség nyilvánvalóan "a szekrényben rejtegeti Mélenchont" - dühöngött a 28 éves férfi, hogy "a választások után elővegyék, és csak azután mutassák be őt Matignon első számú jelöltjeként".

Péntekig csak egy dolog tűnt biztosnak: a következő miniszterelnök, bárki legyen is az, Macronnal együtt vagy ellene, a nép többségét megkerülve fog kormányozni.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/478827.wahl-in-frankreich-hauptfeind-linke.html 2024.07.06.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(* Korántsem fogadta „mindenki” ezt a döntést örömmel a baloldali táborban... Bár eddig magas volt a részvétel a szokásoshoz képest, mégis a távollevők maradtak a legnagyobb „tábor”.Macron Mélenchonnal szinkronban, egy "köztársasági ív" kialakítására szólított fel, a harmadik helyen álló jelöltjeit visszalépésre buzdítva a "baloldali" jelöltek javára. Ilyen körülmények között Macron "nagy plurális többség" lehetőségéről beszél: a "köztársasàgi ívről". - Balmix szerk.)

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Hansgeorg Hermann 2024-07-07  jungewelt