Egyre több makroökonómus és pénzügyi elemző kongatja a vészharangot a robbanásszerűen növekvő amerikai államadósság miatt, amely már megközelíti a 35 billió dollárt, vagyis a GDP 120%-át. Az adósságkamatok kifizetése az USA nemzeti költségvetésének legnagyobb tételévé vált, megelőzve a védelmi kiadásokat és a jogosultságokat.

Június elején Paul Ryan, az amerikai képviselőház korábbi elnöke azt javasolta, hogy az amerikai kormány fogadjon el stabilcoinokat, eszközfedezetű kriptovalutákat az amerikai államkötvények ellenértékeként. Ryan azzal érvelt, hogy az intézkedés "azonnal és tartósan növelné az amerikai adósság iránti keresletet, ami csökkentené egy sikertelen adósságaukció és az azzal járó pénzügyi és gazdasági válság kockázatát".

Ryan javaslata annak jeleként értékelhető, hogy mennyire súlyossá vált az amerikai adósságprobléma. A kriptókatanti-fiat (korlátlanul nyomtatható) valutákként fogalmazták meg. Ezek olyan magánkézben lévő digitális valuták, amelyeket névtelenül lehet használni az egész világon. A Bitcoin, az első kriptopénz, egy új pénzügyi rendszer platformjának szánták, amely tiszta lappal indulhat.

Ugorjunk előre 2024-be, és az Egyesült Államokban a kripto szószólói azt követelik, hogy az eszközfedezetű kriptókat (stablecoins) szabályozzák, hogy azokat amerikai állampapírok vásárlására és adófizetésre lehessen használni. A kriptók megmenthetik azt a hibás pénzügyi rendszert, amelyet elvileg helyettesíteniük kellene.

Két héttel azután, hogy Ryan megtette javaslatát, Matt Gaetz amerikai kongresszusi képviselő olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné az amerikaiak számára, hogy szövetségi jövedelemadójukat Bitcoinban fizessék. Gaetz szerint a radikális lépés elősegítené az innovációt, növelné a hatékonyságot és nagyobb rugalmasságot biztosítana az amerikai polgároknak.

Gaetz egy nyilatkozatban azt mondta: "Ez egy merész lépés egy olyan jövő felé, amelyben a digitális valuták létfontosságú szerepet játszanak pénzügyi rendszerünkben, biztosítva, hogy az Egyesült Államok továbbra is a technológiai fejlődés élvonalában maradjon".

A kérdés az, hogy a fiat valuta, fiat pénz (hitelpénz belső érték nélküli, nemesfémből készült pénzre beválthatatlan pénz, bankjegy, papírpénz vagy pénzérme, amely csereeszközként és fizetési eszközként szolgál). A hitelpénz csak akkor működhet pénzként, ha a társadalom azt közmegegyezés alapján elfogadja, alapja tehát a bizalom. A hitelpénz gyakran törvényes fizetési eszköz. A modern pénz, gyakorlatilag hitelpénz, együtt tud-e létezni a magánkiadású valutákkal. A dollár az elmúlt 50 évben értékének 90%-át veszítette el, és továbbra is évente körülbelül 10%-kal veszít vásárlóerejéből.

A kriptók értéke széles skálán mozog, de szinte mindegyiknek dollárban van az ára. Ez azt jelenti, hogy nem immunisak a dollár esetleges (egyes közgazdászok szerint elkerülhetetlen) leértékelődésére.

Bitcoin Pizza Day

Egy kis kriptotörténelem. 2008. október 31-én egy Satoshi Nakamoto álnevet használó számítógépes programozó egy kriptográfiai faliújságon közzétett egy írást, amelyben bejelentette a Bitcoint, az első peer-to-peerkriptopénzt. A felhasználók bonyolult matematikai problémák megoldásával "bányászhattak" Bitcoint, és az újonnan vert Bitcoinnal jutalmazták őket.

Nakamura a Wall Street 2008-as, adófizetők pénzéből történő megmentésére mutatott rá azzal érvelve, hogy a pénzügyi rendszer korrupt, és egy kis elitnek kedvez. A Bitcoin az emberek pénze lenne, amely nem állna a kormányok ellenőrzése alatt. Lehetővé tenné, hogy az emberek névtelenül és szinte ingyenesen fizethessenek bárkinek a világon.

Mindössze 21 millió Bitcoint lehetne bányászni, ami immunissá tenné a digitális valutát a túlzott pénznyomtatás okozta inflációval szemben, ami a fiat pénznemekre jellemző.

A Bitcoin már létező technológiákon alapul, többek között a digitális aláírásokon.

A Bitcoin 2010-ben rögzítette első kereskedelmi tranzakcióját. Egy Laszlo Hanyecz nevű Bitcoin-bányász 10 000 BTC-t ajánlott fel annak, aki két pizzát szállít a floridai otthonába.

Jeremy Sturdivant brit programozó elfogadta az ajánlatot. Két pizzát szállíttatott Hanyecz otthonába 25 dollárért, Hanyecz pedig 10.000 bitcoint utalt át StudivantBitcoin-tárcájára. A tranzakció során a Bitcoin értéke 0,0041 dollár volt.

A Bitcoin első tranzakciója, amely Bitcoin Pizza Day néven maradt meg az emlékezetünkben, szélesebb körű érdeklődést váltott ki a digitális valuta iránt. Vállalkozók szerverfarmokba fektettek a bitcoinok bányászatához, és kriptotőzsdéket nyitottak, hogy segítsenek az embereknek kriptókat vásárolni és eladni. Mindössze 15 év alatt a Bitcoin árfolyama a 2009-es gyakorlatilag nulláról 2024 elejére 75 830 dolláros csúcsra emelkedett.

A Bitcoin fizetési valutaként nem tudott nagyot lépni előre. A Bitcoin-tranzakcióknak csak egy elenyésző töredékét használják kiskereskedelmi célokra. A többi a kriptokereskedelmet foglalja magában.

A kriptovállalkozók a kriptók számos változatát indították el. Ezek között vannak a stabilcoinok. Egyes stabilcoinok mögött olyan eszközök állnak, mint az ingatlanok, vállalati adósságok vagy akár más kriptovaluták, mások mögött pedig bankszámlákon tartott fiat valuták tartalékai. A DigixDAO nevű kripto mögött 1 gramm arany áll, amelyet egy páncélteremben tárolnak, így "fizikai arannyal alátámasztott stabil értéket biztosít".

Az aranyfedezetű kriptók megjelenése ironikus. A pénzügyi rendszer problémáit, amelyek látszólag a Bitcoin kialakulásának kiváltó okai voltak, nagyrészt az amerikai kormány 1971-es döntése okozta, hogy kivonja a dollárt az aranystandardból.

A petrodollár

A második világháború után az amerikai dollár lett a globális tartalékvaluta. Az 1944-es BrettonWoods-i megállapodás értelmében a dollárt az aranyhoz kötötték, unciánként 35 dolláros rögzített áron. A brit fontot, a francia frankot és más országok valutáit a dollárhoz, és így közvetve az aranyhoz kötötték. Az aranytartalékok költségvetési fegyelmet írnak elő az országok számára azáltal, hogy korlátozzák a kibocsátható pénzmennyiséget.

Az 1960-as években több európai ország aggódni kezdett amiatt, hogy az USA kormánya pénzügyileg túlterhelt, ami a költséges vietnami háború és a szociális programok (a szegénység elleni háború) bevezetésének eredménye volt. Az európai közgazdászok azt gyanították, hogy az USA több dollárt nyomtat, mint amennyit arannyal fedezni tud.

A francia kormány drámai módon adta hangot aggodalmainak. Egy hadihajót küldött New Yorkba dollárral megrakodva, és aranyat követelt cserébe. Több más ország is követte a példát, bár hadihajók nélkül, és fokozatosan lecsapolták az USA aranytartalékait.

A második világháború végén az USA 21 tonna aranytartalékkal rendelkezett. 1971-ben már csak 8,133 tonna maradt. Az USA kormánya a fennmaradó készletének elvesztése miatt aggódva bejelentette, hogy átmenetileg bezárja az úgynevezett aranyablakot, és ezzel nem teljesíti a Bretton Woods-i megállapodást.

A dollár iránti globális kereslet fenntartása érdekében az USA 1974-ben meggyőzte Szaúd-Arábiát, hogy katonai védelemért cserébe kizárólag dollárban adjon el olajat. A megállapodás minden olajimportőr országnak dollárkészleteket kellett fenntartania, ami egyre növekvő keresletet teremtett a dollár iránt.

Az úgynevezett petro-dollár megszilárdította az amerikai dollár globális tartalékvaluta szerepét. Az olajkereskedelem a világgazdaságnak csupán 7%-át teszi ki, de a gazdaság másik 93%-a számára nélkülözhetetlen.

Robbanásszerűen növekvő adósság

Mivel az amerikai kormányt már nem korlátozták az aranystandard által szabott korlátok, gyorsan növelte adósságát. Az USA adóssága 1971-ben 400 milliárd dollár volt, 2024-ben pedig elérte a 34 billió dollárt, vagyis a GDP 120%-át.

Hiányának finanszírozására az USA kormánya kamatozó állampapírokat bocsát ki. Az amerikai kormány "teljes hitele és hitelképessége" által fedezett állampapírokat kockázatmentes befektetésnek tekintették. A fő vásárlók a magánbefektetők, külföldi kormányok, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok voltak.

Az amerikai adósság felváltotta az aranyat, mint a dollárrendszer gerincét.

A történelem azonban ismétli önmagát. Az 1960-as évek végén Franciaország aggódott az amerikai aranytartalékok miatt. Ma Kína az amerikai állampapírok miatt aggódik.

Ahogy Kína a világ gyárává vált, hatalmas kereskedelmi többletet alakított ki az USA-val szemben, amely egy ponton elérte a napi nettó 1 milliárd dollárt. Kína dollárkészletének egy részét arra használta fel, hogy amerikai állampapírokat vásároljon, és a világ legnagyobb hitelezőjévé vált az Egyesült Államokkal szemben, amellyel csak Japán vetekszik.

De aztán jött a 2008-as globális pénzügyi válság és a Wall Street hírhedt megmentése. Kína arra a következtetésre jutott, hogy az USA-nak nem áll szándékában visszafogni kiadásait, illetve megreformálni pénzügyi vagy politikai rendszerét. A 2010-es években Kína fokozatosan csökkentette az amerikai adósságvásárlásokat. Emellett elkezdte egy alternatív pénzügyi struktúra alapjainak lerakását.

A dollármentesítés

2021: Kína, Hongkong, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek bejelentették, hogy kifejlesztik az mBridge-et, a SWIFT (Society forWorldwideInterbank Financial Telecommunication) digitális alternatíváját. Az mBridge nevezetesen a legtöbb kriptovalutában használt technológia, a blokklánc egyik változatán alapul.

Az mBridge, a SWIFT BRICS alternatívájának alapvető felépítése

Az mBridge a központi banki digitális valuták befogadására épül, és valószínűleg a BRICS-országok pénzügyi elszámolási rendszerének mintája. Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa (GCC), amely Bahreint, Kuvaitot, Ománt, Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket foglalja magában, tesztelte saját CBDC Bridge-jét, amely az mBridge-hez csatlakozik majd.

A BRICS egy olyan kereskedelmi valutaegységet is fejleszt, amelyet részben arany, olaj és más nyersanyagok fedezhetnek. Egy arany- vagy olajfedezetű valuta lenne az eddigi legnagyobb kihívás a dollárral szemben. Az arany és az olaj furcsa párosításnak tűnik, de több mint egy évszázadon keresztül közel azonos értéket képviseltek. Áruk nagyon szűk sávban mozog.

1971-ben, amikor az USA bezárta az aranyablakot, egy uncia aranyat 35 dollárért adtak el. A 2024-es év elején elérte a 2450 dollárt. 1971-ben egy hordó olaj 3,60 dollár volt. Az elmúlt években hordónként 80 és 100 dollár között mozgott. Aranyban és olajban mérve a dollár az elmúlt 50 évben értékének mintegy 90%-át veszítette el.

Ha a BRICS-országok aranyhoz kötött valutát vezetnek be, az az olajtól és az aranytól kezdve a réz, az alumínium és a zöld technológiában használt, stratégiailag fontos ritkaföldfémek árát is befolyásolhatja.

A bővülő BRICS nemcsak a globális nyersanyagok oroszlánrészét fogja ellenőrizni, hanem számos ipari és fogyasztási cikk vezető gyártója is lesz. A jelenlegi BRICS-tagok teljes gazdasági teljesítménye már most meghaladja a G7-ekét.

Idén júniusban Szaúd-Arábia bejelentette, hogy csatlakozik a BRICS-hez és az mBridge-hez is. A szaúdiak már eddig is értékesítettek nem dollárban denominált olajat, de a bejelentés egyértelművé tette, hogy a szaúdiak petro-dollár iránti elkötelezettsége megszűnt.

A szaúdi döntés kiváltotta Michael Saylor, a Micro Strategy kriptogazdasági óriás társalapítójának válaszát. Saylor szerint a szaúdiak hibát követtek el, és inkább a Bitcoin mellett kellett volna dönteniük.

Azt írta: "Képzeljünk el egy olyan világot, ahol 50 000 bank használja a bitcoint az egymás közötti P2P elszámolásokhoz. Kérdezzék meg az Ausztrál Bankot, az Osztrák Bankot vagy a Kínai Bankot, hogy nem szeretnének-e egy olyan eszközt, amely nem veszíti el évente értékének 7-10%-át. Kérdezd meg őket, hogy nem szeretnék-e, ha a világ bármely más bankjával peer-to-peer tranzakciókat tudnának lebonyolítani. Ez előrelépés a jelenlegi rendszerhez képest."

Saylor valószínűleg jobban tudja. Miért adná el Szaúd-Arábia, Kína és más BRICS-országok a nyersanyagaikat vagy ipari termékeiket egy olyan kriptopénzben, amelyet dollárban értékelnek, miközben eltávolodnak a dollárrendszertől?

Kriptó vagy arany?

Az USA adósságproblémáját a pénzügyi tervezés szélsőséges formái súlyosbították. A kriptovaluták bevonása a pénzügyi rendszerbe egy nagy lépéssel továbbviszi ezt. A kriptókat névtelenül és határokon átnyúlóan lehet használni, ami ideális az adóelkerüléshez. Michael Hudson közgazdász szerint ez az USA-t "az új Svájccá" változtathatja.

Hudson azt írta: "Az USA pozitív nemzeti stratégiaként tekint arra, hogy a világ adóelkerülők, bűnözők és mások célpontjaként lépjen fel. A terv nem az adóbűnözés és az erőszakosabb bűnözői tevékenységek elítélése, hanem az, hogy igyekszik hasznot húzni abból, hogy e funkciók bankárja legyen"."

Luke Gromen makroökonómus szerint, hacsak nem történik termelékenységi csoda a mesterséges intelligencia vagy az olcsó energia területén áttörés, az USA-nak három választási lehetősége van, amelyek közül egyik sem fájdalommentes: legalább 30%-kal csökkenteni kell a védelmi kiadásokat és a jogosultságokat, részben fizetésképtelenné válhat, vagy felduzzaszthatja az adósságot. Az első két lehetőség politikailag csak nemzeti vészhelyzetben lehetséges, az utóbbi évekig tartó, rendkívül magas inflációt okozna.

Gromen szerint az USA-nak emellett újra kell iparosítania, hogy még a legalapvetőbb termékek esetében is csökkentse a külföldi gyártóktól való függőségét. A következő amerikai elnöknek iparpolitikát, vagy még inkább a társadalom újragondolására irányuló nemzeti tervet kell kidolgoznia.

Rövid távon nincs okunk optimizmusra. Donald Trump korábbi amerikai elnök áldását adta a kriptókra. Újraválasztási kampánya kriptovalutákban fogad el adományokat, és megfogadta, hogy megbünteti azokat az országokat, amelyek felhagynak a dollár használatával.

Ez nem hangzik tervnek. A tartalékvaluták a végét járják. Ezek a gyarmati korszak maradványai.

LEGFRISSEBB TÖRTÉNETEK

A "Made in China" itthon is egyre mélyebb visszhangra talál

Newsom jobb választás, mint Biden a Kína-kapcsolatok terén

Kína demográfiai problémája nem rövid távú probléma

Forrás: https://asiatimes.com/2024/07/cryptos-gold-and-the-end-of-the-dollar/ 2024.07.03.

Angolból frodította: Naetar-Bakcsi Ildikó