Az ÖVP szerint a támogatások magasak. De ez a magas családi pótléknak is köszönhető. Kép: APA/dpa/Peter Kneffel

Magnus Brunner (ÖVP) pénzügyminiszter jelenleg egy kellemetlen levelet kap az EU Bizottságtól. A levélben a brüsszeli hatóság leírja, hogy szerinte a következő négy évben, 2028-ig mekkora megtakarítást kell elérni a hazai költségvetésben. A levél bizalmas. A brüsszeli agytröszt szakértői azonban kiszámolták, hogy Ausztriának milyen követelményeket kell teljesítenie: bárki lesz is az új pénzügyminiszter az őszi választások után, a gazdasági teljesítmény 0,48 százalékának megfelelő összeget kell megtakarítania - minden évben. Ez kétmilliárd eurót jelent.

A Brüsszelből érkező közelgő gondok az Unió új költségvetési szabályainak következményei, amelyek április óta vannak érvényben. Bár az országoknak a korábbinál valamivel nagyobb mozgástere van, a célok nem változtak: a cél az, hogy minden uniós ország a gazdasági teljesítmény három százaléka alá csökkentse a hiányt, és a teljes államadósság ne haladja meg a 60 százalékot.

A fenyegető brüsszeli követelmények máris mozgósították a Költségvetési Tanácsot, amely szerdán megszorító csomagot követelt a leendő kormánytól. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis Ausztriának szeptemberben tervet kell benyújtania arról, hogyan kívánja teljesíteni a brüsszeli követelményeket - mondta Philipp Heimberger, a WIIW kutatóintézet közgazdásza. A választások és az azt követő kormányalakítás miatt a leendő koalíció haladékot kérhet. Ezt követően kerül sor a tárgyalásokra: Ha egy állam azt állítja, hogy szívesen fektet be például a zöld átállásba, akkor az uniós hatóságok még több időt adhatnak az országnak a megtakarítási célok elérésére. Ausztria ekkor akár hét évet is kaphatna, és jelenleg évente mintegy egymilliárd eurót kellene megtakarítania.

A domenziók méreteinek alapján megvalósíthatók ...

Méreteket tekintve megvalósítható lenne. A kormány 2011 és 2016 között indította el az utolsó konszolidációs programot, amely a pénzügyi válság következménye volt. A Wifo kutatóintézet szerint akkor évente a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeget takarítottak meg - adóemelések és -csökkentések kombinációjával, emelték a legjobban keresők adóját, bevezették a pénztárgépet, és csökkentettek egyes családi juttatásokat.

A kérdés továbbra is az: honnan lesz most pénz?

Elvileg a megszorításoknak és az adóemeléseknek nincsenek korlátai. A gyakorlatban azonban a szervezés nehéznek fog bizonyulni. Vegyük például a jóléti államot: Ausztria szociális kiadásai a második legmagasabbak az EU-ban, csak Franciaország költ többet szociális biztonságra. A köztársaság erre évente mintegy 140 milliárd eurót költ.

Karl Nehammer kancellár (ÖVP) Ausztria-tervében már kijelölte az irányt: nem lesz többé "szociális függőágy". Szóval lehet itt pénzt megtakarítani? Igen, de nem ott, ahol az ÖVP jellemzően kezdené. A szociális ágazatban elköltött 100 euróból 72 eurót az egészségügyre, az ellátásra és a nyugdíjakra fordítanak. A munkanélküliek csak hat eurójába kerül az államnak, és mindössze két eurót költenek a minimális juttatásokra. A szociális ellátásra összességében mintegy egymilliárdot költenek. Más szóval, még ha drasztikusan csökkentenék is a szociális jólétet, akkor sem lenne lehetséges egymilliárdot vagy akár félmilliárdot előteremteni. Nagyon hasonló a helyzet a munkanélküli segélyekkel.

Ausztria államadóssága a GDP százalékában

Ausztria magasan eladósodott? A nagy iparosodott országokat vizsgálva kiderül, hogy sokan még jobban eladósodtak. Forrás: STANDARD

Ahol a kiadások nagy része megtalálhatóak: a nyugdíjak. Idén a nyugdíjakra fordított összes kiadás közel 30 milliárd eurót tesz ki, ami az összes kiadás egynegyedének felel meg. A Neosz évek óta kritizálja, hogy a nyugdíjkiadások kezdenek kicsúszni a kezünkből. Azt követelik, hogy a várható élettartam növekedését vegyék figyelembe a nyugdíjak mértékében, Svédország példáját követve. Ám az ÖVP, az SPÖ és az FPÖ hagyományosan a nyugdíjasok védöfalát építi, akárcsak a zöldek a közelmúltban, és valószínűleg egyik említett párt sem vesz részt komoly reformokban. Az utóbbi időben a költekezés tendenciája tapasztalható: 2017 óta vannak olyan rendkívüli nyugdíjemelések, amelyek 1,8 milliárd euróval terhelték a jelenlegi költségvetést.

... de honnan vegyük el?

Egy másik gyakran vitatott terület a támogatások. Ausztria sokkal többet támogat, mint a többi uniós ország: A támogatások kiadásai átlagosan a gazdasági teljesítmény 7,5 százalékát, azaz több mint 30 milliárd eurót tettek ki. Brunner pénzügyminiszter egyszer kiszámolta, hogy az állam 3,5 milliárd eurót tudna megtakarítani pusztán azzal, ha ezen változtatna, és a többi ország átlagára csökkentené. De hol lehet elvenni? A családi pótlék a támogatások legnagyobb tételei közé tartozik - ki nyúlna ehhez jelenleg? Az agrárszektor is nagy kedvezményezett, és a kutatási kiadások is nagy darabot tesznek ki. Túl sok érdek forog kockán ahhoz, hogy egy nagyobb változás elérhető közelségbe kerüljön.

Margit Schratzenstaller közgazdász egyetért. A nyugdíjak mellett a klímakárosító támogatások megszüntetésében lát potenciált, például a gázolaj csökkentett adóztatásában - bár ez valószínűleg nem lenne megvalósítható az ÖVP-vel, az SPÖ-vel és az FPÖ-vel. Mi a helyzet a közigazgatási reformmal? Ezt rendszeresen szorgalmazzák, de senki nem tudja megmondani, hogy mit érne el vele. A szövetségi tartományok iskolaszékének összevonása egyszerűsíthetné az adminisztrációt. De sok milliót nem spórolna meg. Maradnak az adóemelések: az SPÖ például örökösödési és vagyonadót akar. De ehhez sincs politikai többség.

A végén sok területen kis vágásokat végezhetünk, a fűnyíró modellel. Ez volt a helyzet a 2011 és 2016 közötti megszorító csomagok esetében is, amikor a gazdasági fejlődés gyenge volt.

Bővebben

A Költségvetési Tanács úgy látja, hogy Ausztria megszorító programja közeledik

Mennyi pénzt lehet keresni a szociális ágazatban?

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000225198/pensionen-familien-foerderungen-wo-kann-der-staat-heute-wirklich-sparen  2024.06.21.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó