A minap az ulánbátori Orosz Házban az orosz nyelv ünnepségét tartották, amelyen orosz és mongol tudósok közös tanulmányát mutatták be "Az orosz nyelv Mongóliában: oktatás" címmel. A Plehanov Orosz Közgazdasági Egyetem ulánbátori kirendeltsége Puskin hetet tartott.
Ezek az események a mai viharos időkben jelentéktelennek tűnnek, de a maga nemében jelzés értékűek. Különösen azért, mert az orosz-mongol humanitárius kapcsolatok felélesztésével kapcsolatban már számos rendezvény zajlott.
A képen: Dzsingisz kán lovas szobra a mongóliai Ulanbátor melletti Csonjin-Boldogban. (Fotó: Viktor Dracsev/TASS)
A szovjet időkben Mongóliát a 16. szovjetköztársaságnak nevezték. A Távol-Keleten, ez pontosan így volt. A Szovjetunió szakembereinek tízezrei dolgoztak az országban; 1972-ben a Mongol Népköztársaság északi részén, a Szovjetunió közvetlen részvételével megalapították Erdenet városát, amely a köztársaság második legnagyobb városa lett; az iskolákban orosz nyelvet tanítottak; mongol diákok szovjet egyetemeken tanultak; vállalataink a Mongóliában kitermelt nyersanyagokkal dolgoztak.
A Szovjetunió összeomlása után az évtizedes kapcsolatok - mind gazdasági, mind kulturális téren - megszakadtak. Az amerikaiak gyorsan elkezdték betölteni a vákuumot. Amerikai cégek kezdtek befektetni a gazdag ásványkincsek kitermelésébe, különböző nem kormányzati szervezetek (NGO) kaptak pénzügyi támogatást, angolszász struktúrák alapján kezdtek beavatkozni az államigazgatás rendszerébe, mongol bírák és ügyészek mentek az Államokba »tapasztalatért«.
Ennek eredményeként az angol-ausztrál Rio Tinto vállalat tulajdonképpen »kicsikarta« a mongoloktól a legnagyobb rézlelőhelyet, az Oyu Tolgoi-t.
Dzsingisz kán leszármazottait az mentette meg a durvább gyarmati terjeszkedéstől, hogy a köztársaság területileg Oroszország és Kína közé szorult.
Mongólia földrajzi sajátossága, hogy optimális közlekedési folyosó a nyersanyagokban gazdag Szibéria, a Távol-Kelet és Kína között. Jelentősége még fontosabbá vált, miután Oroszország gazdasági fordulatot hajtott végre nyugatról keleti irányba.
A közlekedés, a gázvezetékek építése és a bányászat területén a hosszú távú projektek megvalósításához azonban humanitárius együttműködésre is szükség van, egyszerűen azért, hogy az emberek megértsék egymást.
Valójában ez a fő különbség a nyugati országok gyarmati politikája és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok modellje között az élet minden területén - és nem csak a »pillanatnyi« pénzügyi haszon reményében.
- “A szovjet korszakban minden, ami Oroszországhoz és az orosz nyelvhez kapcsolódott, nagyon népszerű volt Mongóliában, de amikor a Szovjetunió összeomlott, a régi kapcsolatok komolyan megszakadtak. A humanitárius szférában az 1990-es években kudarc következett be" - mondta a Szvabodnaja Presszának Vlagyimir Grájvaronszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Tanulmányok Intézetének vezető kutatója, a mongóliai szovjet és orosz nagykövetség egykori munkatársa.
- “Oroszország és Kína évszázadok óta aktívan befolyásolja az ország politikai, gazdasági és ideológiai életét. Ám Mongólia is segítette szomszédait. Ha egészen mélyen visszatekintünk az évszázadokba, a mongolok voltak azok, akik a császári Kínával való kapcsolatok kiépítésében a vezetőink voltak. A háromszög elég hosszú időn keresztül létezett egymás mellett, és az erőviszonyok az idők során hol az egyik, hol a másik oldal javára változtak" - magyarázza Jevgenyija Zsuravljova, a Patrice Lumumbáról elnevezett Orosz Egyetem vezető oktatója, a történettudományok kandidátusa.
- Oroszország jelentős szerepet játszott a független Mongólia megalakulásában, és a Mongol Népköztársaság létrejöttével a Szovjetunió jelenléte és befolyása a térségben jelentősen megnőtt. Moszkva széles körű támogatást nyújtott Ulánbátornak: ipari vállalatokat és gyakorlatilag egész városokat épített, a szovjet fegyveres erők jelenléte pedig garantálta az ország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben.
A bilaterális politika előre meghatározta a humanitárius együttműködés magas szintjét. Az 1990-es évek elejére a mongolok 67,5 százaléka tudott oroszul olvasni és 33,7 százalékuk beszélt oroszul.
Az 1990-es évek elején »demokratizálódás« kezdete Mongóliában felbolygatta az Oroszországgal való kapcsolatokat. Most azonban egyértelmű a tendencia, és kapcsolataink pozitív irányba térnek vissza.
A mongol oktatási rendszerben több százezren tanultak és tanulnak oroszul. Az orosz nyelv 2006 óta kötelező második idegen nyelv az ország összes középiskolájában a 7. osztálytól kezdve. A köztársaságban orosz egyetemek fióktelepei működnek, emellett Moszkva rendszeresen emeli a mongol diákok kvótáit az Orosz Föderációban folytatandó tanulmányokra.
- “Rendszeresen sok jó képességű, aktív és érdeklődő mongol diákot látok az óráimon. Egyikük nemrég védte meg méltó doktori disszertációját. Mint kiderült, az egyik oktatási kiállításon való részvétele motiválta arra, hogy beiratkozzon egy orosz egyetemre. Véleményem szerint a jelentkezőkkel való közvetlen párbeszéd ilyen eszköze nagyon hatékony" - vélekedik Jevgenyija Zsuravljova.
»SP«: Mit lehet ma kihangsúlyozni?
- Ami általában a kulturális és humanitárius kapcsolatokat illeti, mindig arra buzdítok, hogy ne riadjunk vissza az innovatív eszközök, például a közösségi média használatától. Ez nemcsak magára a tartalom létrehozására és a bloggerek képzésére vonatkozik, hanem az e területen használt szoftverek népszerűsítésére is (a kínai TikTok esete), ami lehetővé teszi a »puha hatalom« »diszkurzív hatalommái« való átalakítását.
Alapvető fontosságú, hogy ne csak a hagyományos kultúrát és annak eredményeit hangsúlyozzuk, hanem a modern kultúrát is népszerűsítsük, és ezáltal sokkal szélesebb célközönséget érjünk el. Meg kell próbálni ötvözni a hagyományt és az innovációt.
Jevgenyija Zsuravljova szerint az oroszországi mongol tanulmányokat folytató iskolák aktívan fejlődnek a határ menti területeken, de szeretnénk, ha az Orosz Föderáció központi régióiban is hasonló helyzet alakulna ki.
- A kínai, koreai, arab nyelvek iránt a fiatalok körében látjuk a nagyobb igényt, de a mongol nyelv iránt nem olyan nagy az érdeklődés. Úgy gondolom, talán érdemes lenne odafigyelni és ösztönözni a fiatal mongolisták képzését a tudományos és gyakorlati orientalista személyzet képzésének részeként.
Fontosnak tartom, hogy ne felejtsük el, hogy Mongólia az Orosz Föderáció régi és stratégiai szomszédja, és sokan vannak, akik itt szeretnék megerősíteni pozícióikat, ezért azt hiszem, a mi érdekünk, hogy ne nőjön itt semmilyen »harmadik ország« befolyása.
Szvjatoszláv Knyázev - Szvabodnaja Pressza
A cikket kommentálják: Vlagyimir Grájvaronszkij és Jevgenyija Zsuravljova
2024 június 12
A Szvabodnaja Pressza honapján megjelent cikk eredeti, orosz nyelvű szövege az alábbi hivatkozáson található: Россия, Китай, США: Чингисхан с неба следит за тем, с кем теперь начнут дружить монголы - СвПресса - Новости. Новости 12 июня 2024. Новости 12.06.2024. Новости России. Новости сегодня. Новости России и мира. Новости мира и России. (svpressa.ru)
Fordította: Péter János
