Wilfred Wan, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója elmondta: „A hidegháború óta nem láttuk, hogy a nukleáris fegyverek ilyen kiemelkedő szerepet játszanának a nemzetközi kapcsolatokban.”

A hónap elején Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország elindította a taktikai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiképzési gyakorlatok második szakaszát, amely a Kreml válasza a NATO katonai szövetség tagjainak agresszív hangvételére.

Egy külön jelentésben a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért Nemzetközi Kampány (ICAN), amely 2017-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, közölte, hogy a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező állam 2023-ban összesen 91,4 milliárd dollárt költött arzenáljára.

A csoport szerint az adatok azt mutatják, hogy a globális nukleáris fegyverekre fordított kiadások 2023-ban 10,7 milliárd dollárral nőttek 2022-höz képest, az Egyesült Államok ennek a növekedésnek a 80 százalékát tette ki.

Az Egyesült Államok részesedése az összes kiadásból, 51,5 milliárd dollár, több, mint az összes többi nukleáris fegyverrel rendelkező ország együttesen.

Alicia Sanders-Zakre, az ICAN politikai és kutatási koordinátora elmondta: „Az elmúlt öt évben jelentős növekedés figyelhető meg az embertelen és pusztító fegyverek fejlesztésére fordított pénzösszegek terén.”

Hozzátette: „Ez a rengeteg pénz nem javítja a globális biztonságot, sőt, veszélyezteti az embereket, bárhol is élnek.”

A Sipri becslése szerint mintegy 2100 bevetésre kész harci robbanófejet tartanak magas szintű operatív készenlétben ballisztikus rakétákon, és szinte mindegyik az Egyesült Államokhoz vagy Oroszországhoz tartozik.

Dan Smith, a Sipri igazgatója az atomtöltetek növekvő számát „rendkívül aggasztónak” nevezte.

A Sipri szerint az Egyesült Államok és Oroszország együttesen az összes nukleáris fegyver közel 90 százalékát birtokolja.

A Sipri 2024-es évkönyvében az intézet közölte, hogy az átláthatóság a nukleáris erők tekintetében mindkét országban csökkent Oroszország 2022 februári ukrajnai invázióját követően, és a nukleáris megosztási megállapodásokkal kapcsolatos viták egyre fontosabbá váltak.

Washington felfüggesztette a kétoldalú stratégiai stabilitási párbeszédet Oroszországgal, és tavaly Moszkva bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az Új START nukleáris szerződésben.

Ázsiában India, Pakisztán és Észak-Korea mind azon dolgoznak, hogy képesek legyenek több robbanófejet hordozó ballisztikus rakétákat bevetni – közölte az intézet. Az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína már rendelkezik ezzel a képességgel.

forrás: Morning Star