A jelentések szerint a Nemzetközi Bíróság döntését követő 48 órában több mint 60 izraeli légicsapás érte a Gázai övezet legdélebbi városát, beleértve a sátrakban élő civilekkel teli menekülttábor elleni szörnyű mészárlást.

Az ABC beszámolója:

"Az izraeli légicsapások legalább 35 palesztint öltek meg és több tucatnyi palesztint sebesítettek meg a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városának egy, a kitelepítettek számára kijelölt területén - közölték a palesztin egészségügyi és polgári segélyszolgálat tisztviselői.

"A gázai egészségügyi minisztérium szerint a halottak és a több tucatnyi sebesült többsége nő és gyermek.

"A csapás helyi idő szerint vasárnap történt a nyugati Rafah Tel Al-Sultan negyedében, ahol több ezer ember keresett menedéket, miután sokan elmenekültek a város keleti területeiről, ahonnan az izraeli erők több mint két hete szárazföldi offenzívát indítottak."

A mészárlásról készült videofelvételek rendkívül szemléletesek, és egész életedben veled maradnak, ha úgy döntesz, hogy megnézed. Elszenesedett és feldarabolt holttesteket és kisgyerekeket mutatnak, akiknek a feje egészben vagy részben hiányzik. A közösségi médiában számos embert láttam, aki megfigyelte, hogy a Hamász október 7-i csecsemők lefejezéséről szóló hazugságokat Izrael arra használta fel, hogy igazolja azokat az atrocitásokat, amelyekben valójában ők fejeznek lecsecsemőket.

Ali Abunimah, az Electronic Intifada munkatársa megjegyzi, hogy ez egy olyan táborban történt, amelyről Izrael néhány nappal ezelőtt még azt mondta a civileknek, hogy biztonságos zóna, ahová át kell költözniük.

A gázai médiairoda jelentése szerint a támadás az UNRWA logisztikai bázisa mellett történt, ami körülbelül olyan egyértelmű válasz az ENSZ bíróságának utasítására, hogy hagyja abba a népirtó mészárlást Rafahban, amilyet csak kérni lehet. Ahogy Maya Angelou mondta, ha valaki megmutatja, hogy ki ő, higgy neki.

Ez történetesen pontosan akkor történt, amikor a vírusos figyelem egy olyan cikkre irányul, amelyet a The Atlantic néhány nappal ezelőtt tett közzé, és amely azt az állítást tartalmazza, hogy a gyermekek megölése bizonyos körülmények között jogilag megengedett.

Azt írva, hogy újságírók beengedése Gázába "kockázatot" jelentene Izrael számára, mert "a háború csúnya dolog", a The Atlantic munkatársa, Graeme Wood a "legálisan megölt gyermek" kifejezést használja, hogy azzal érveljen, hogy az Izrael által jogszerűen megölt halott gyermekekről készült újságírói felvételek még mindig károsak az izraeli PR-érdekekre.

"A Hamász állításait azzal cáfolni, hogy az újságírók közelről láthatják a háborút, kiszámított kockázat lenne" - írja Wood. "A háború még akkor is csúnya, ha törvényesen zajlik. Gyerekeket is lehet legálisan megölni, ha például az embert megtámadja az ellenség, aki mögéjük bújik. De egy legálisan megölt gyermek látványa nem kevésbé felkavaró, mint egy meggyilkolté".

Gondoljunk csak bele, milyen világnézet az, amelyik ilyesmit kiadhat. Ez átjutott a teljes szerkesztési folyamaton egy mainstream liberális kiadványban.

Bárki, aki ma a közösségi médiában követi a gázai népirtást, ezt a "törvényesen megölt gyermek" kifejezést fogja látni a civil menekülttáborban izraeli katonai robbanószerkezetek által széttépett gyermekekről készült felvételek mellett - egy olyan párosítás, amely, ha dobogó szívvel a mellkasában és működő empátiaközponttal az agyában, nagyon különleges dühöt fog kiváltani benned.

Az, ahogy ez a két pont együtt táncol, nagyon sokat elmond arról, hogy mivel állunk szemben, ha egy lépést hátrébb lépünk, és tényleg megnézzük. Nagyon sok mindent elmond Izraelről. Sokat mond a nyugati civilizációról. Nagyon sokat mond a nyugati sajtóról általában, és különösen az olyan liberális háborús propagandalapokról, mint a The Atlantic. Sokat elmond arról a fajta mainstream politikai világnézetről, amely lehetővé teszi, hogy ilyesmi létezzen. És azt mondja, hogy egy olyan civilizációban élünk, amely teljesen, teljesen megőrült.

Forrás: https://x.com/caitoz/status/1794907314614624266?t=FHuux1W9ks-zR6_twUtHMQ&s=03, 2024.05.27-ig 218.526 alkalommal nyitották meg az írást

Angolból fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó