Az új-kaledóniai erőszakos zavargások után Gabriel Attal francia miniszterelnök felszólította a zavargókat, hogy "őrizzék meg a rendet, a nyugalmat és a higgadtságot". Kedd este óta a Csendes-óceán déli részén fekvő tengerentúli területen fosztogatások, gyújtogatások és a biztonsági erők elleni erőszakos támadások történtek a függetlenségi mozgalom többnyire fiatal támogatói részéről.

Ennek hátterében az új alkotmányról szóló, kedd estére tervezett szavazás áll a párizsi nemzetgyűlésben. A szigetcsoport őslakosai, akik magukat kanakoknak nevezik, befolyásuk elvesztésétől tartanak. Eddig a 270 ezer lakos közül csak azok rendelkeztek szavazati joggal, akik 1998 előtt éltek ott. Az alkotmánymódosítás 25 ezer olyan franciának adna választójogot, akik legalább egy évtizede megszakítás nélkül Új-Kaledónián élnek.

"Egy rendkívül veszélyes projekt"

Ez azt jelenti, hogy a kanakok befolyása a szavazóurnáknál egyre csökken. Ez nem kedvez a kanak függetlenségi mozgalomnak, amely továbbra is független állam létrehozására törekszik. Új-Kaledónia különleges státuszt élvez. Az ott élők a csendes-óceáni frankkal fizetnek, amelynek rögzített árfolyama van az euróval szemben. A Párizstól 17 000 kilométerre, Ausztrália és Új-Zéland közelében fekvő egykori gyarmat nem része az EU-nak, és Helgolandhoz hasonlóan rá nem vonatkoznak az uniós vámszabályok.

"Több mint 24 órája gyűlöletkitöréssel szembesülünk, a gyakran részeg és nyilvánvalóan manipulált fiatalok támadásával, akik felháborító erőszakot követnek el" - mondta kedden az új-kaledóniai biztonsági erők parancsnoka, Nicolas Matthéos tábornok. A kormány kijárási tilalmat rendelt el és betiltotta az alkohol árusítását. A párizsi belügyminisztérium arról számolt be, hogy hétfő óta 54 rendőr sérült meg. Attal miniszterelnök megvédte az alkotmánymódosítást, amely egy demokratikus folyamat egyik állomása volt.

Új-Kaledónia Franciaország egyik legfontosabb csendes-óceáni birtoka, amely a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültségek miatt Franciaország geopolitikai és katonai előőrseként egyre fontosabbá vált. Emmanuel Macron elnök úgy döntött, hogy állandó jelleggel hat új hadihajót állomásoztat az Indo-csendes-óceáni térségben, amelyek közül az egyik már Új-Kaledóniában állomásozik. A gazdag nikkellelőhelyek egy másik ok arra, hogy Párizs meg akarja tartani a tengerentúli terület feletti ellenőrzését. A lakosok 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben három népszavazáson is amellett szavaztak, hogy Franciaország része maradjon.

Forrás: https://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/neukaledonien-unruhen-in-franzosischem-ueberseegebiet-19719006.html, 2024.05.14.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó