Drezda, 2021. kép: 1take1shot, Shutterstock.com

A Matthias Ecke szászországi SPD-politikus elleni támadás, akit éjszaka Drezdában plakátkihelyezés közben sebesítettek meg, a fasizálódás új szintjét mutatja.

Ugyanazon az estén, és feltehetően ugyanazok az elkövetők újabb támadásokat követtek el a Zöld Párt kampányolói ellen, amelyek szerencsére kevésbé súlyos kimenetelűek voltak az áldozatok számára.

A jobboldaliak nem riadnak vissza attól, hogy tömegesen testi sérülést okozzanak ellenfeleiknek, és láthatóan a végzetes kimeneteleket is elfogadják. Ezt Walter Lübcke 2019-es lelövése óta tudjuk.

Elvileg ez nem újdonság, de a támadások száma ijesztő módon növekszik és ijesztő. Sok minden emlékeztet a weimari köztársaság kései szakaszára és az NSDAP felemelkedésére.

A demokraták ellenállásának hiánya

A demokratikus erők ellenállásának általános hiánya is, akik bizonyos tehetetlenséggel reagáltak az erőszakra. A Matthias Ecke elleni támadás egyik elkövetője mostanra feladta magát a rendőrségen, és elismerte részvételét a bűncselekményben. Egy 17 éves fiatalemberről van szó.

A hatóságok hazaengedték, míg Matthias Ecke fejsérülései miatt műtétre szorult. Így működik ez Szászországban és Németországban. Ez is egy végzetes és meglehetősen bátorító jel a szélsőjobboldaliak számára.

Hétfőn láttam, hogy Armin Schuster (CDU) szászországi belügyminiszter bejelentette, hogy négy gyanúsítottat azonosítottak. Voltak arra utaló jelek, hogy egyikük "szélsőjobboldali szimpátiával" rendelkezett.

A szászországi belügyminiszter keményen játszik

És a másik három? Mi az indítékuk? Miért támadnak fiatal nácik a szemükben "baloldali-piros-zöld" (SPD és Grüne) politikusokra?

Hogy lökdösődött a háttérben a miniszter! Négy tizenhét és tizennyolc éves német fiatalembert gyanúsítottak a bűncselekmény elkövetésével; háromnak az indítékát még mindig vizsgálták.

Miért esik olyan nehezére a miniszternek kimondani, hogy négy fiatal náci gyanúsított, akik itt Szászországban úgy nőnek és virulnak, mint a gomba a meleg nyári eső után?

Nyakkendő és csizma

Mert akkor nem tudná elkerülni, hogy az okokkal foglalkozzon. A négy fiatalember még mindig szabadlábon van, mert a rendőrség szerint nincs ok a letartóztatásukra.

Ahogy Bodo Morshäuser írta még a kilencvenes évek elején: "Amikor a nyakkendő a fényszórók előtt "idegenkorlátozást" követel, a csomagtartó a sötétben megváltja. Azt, hogy a szavakból tettek lettek, a nyakkendő nem akarja, hogy utólag magához kössék."

Az AfD idézetei

A "baloldali-piros-zöld" politikusok esetében Jörg Meuthen, az AfD korábbi európai parlamenti választási csúcsjelöltje a nyakkendő, aki 2016 áprilisában, az AfD országos pártkongresszusán alkotta meg a kifejezést.

Ezek a szavak álló ovációt váltottak ki a pártkonferencián: Végre valaki kimondja!

Alexander Gauland Merkel asszonynak és a fennálló politikai osztálynak tett kijelentése - "Le fogunk vadászni titeket!" - utólag visszatekintve szintén több mint retorikai jelentőséggel bír. Szó szerint valóra vált.

A mag kicsírázott

Évekkel később, amikor a magokat elvetették, és egy "baloldali-piros-zöld politikust" kórházi kezelésig vertek, Meuthen, Gauland és az AfD nem akarnak semmit sem kezdeni vele.

Jurek Becker egyszer azt mondta, hogy nem mindegy, hogy valami kínos vagy undorító. Zavarba hoz valami, amiben részt veszel, és amikor ez a rejtett részvétel napvilágra kerül. A jobboldali terror azért kínos az olyan emberek számára, mint Armin Schuster (és mások), mert részt vesznek benne és csendes partnerek.

Néhány nappal a drezdai támadások után Franziska Giffey-t megtámadták és könnyebben megsebesítették Berlinben. A nyilvánosság, amelyet a drezdai elkövetők kaptak, most a figyelemre szomjazó utánzókat is vonzhatja.

Erőszak és elismerés

A felismerés hiánya az én számára az, ami az éhség a gyomor számára. A "figyelemgazdaság lumpenproletariátusának" krónikus elismeréshiánya, amely Georg Franck szerint a "mentális kapitalizmusban" keletkezik, fogékonnyá teszi az embereket a másoló magatartásra és a szabadúszásra.

Azok, akik lemaradtak és kiestek a piacról, szintén szeretnének kilépni a mellőzöttség és az elutasított elismerés árnyékából, és a kamerák fényében sütkérezni.

Aki ilyen támadásokról tudósít, az mindig egyben reklámozza is ezeket a bűncselekményeket. Másrészt természetesen teljesíteni kell a tájékoztatási kötelezettséget, és az ilyen bűncselekményeket jelenteni kell.

Nárcizmus a médiában

Dilemma és nehéz egyensúlyozás a komoly média és a médiaszakemberek számára. A radikális jobboldali elkövetők politikai indítékaihoz most a média nárcizmusa által táplált indítékok is csatlakoznak.

A politikusok elleni támadások bevált eszköznek bizonyulnak az elismerés iránti éhség és a nagyképűség érzésének kielégítésére.

A nácizmus és a kortárs nárcizmus gusztustalan és végzetes keverékével állunk szemben. Egyik ellen sincs megfelelő ellenstratégiánk, pedig sürgősen szükségünk lenne rá, ha politikailag és emberként túl akarunk élni.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Nazis-und-Narzissten-Ueber-die-um-sich-greifenden-Attacken-auf-Politiker-9713173.html, 2024. május 09.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó