A politikai nézeteltérések ellenére, például Lengyelországgal és Magyarországgal, a bővítést sikerként értékelik - és érvként szolgál további országok, például Ukrajna gyors felvétele mellett. Egyre hangosabbak azonban a bővítés előtti uniós reformokra vonatkozó felhívások is.

Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Lengyelországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Ciprussal a volt Szovjetunió számos országa, Szlovéniával együtt pedig egy jugoszláv köztársaság is csatlakozott az államszövetséghez 20 évvel ezelőtt, egy "nagy robbanással", ahogy akkoriban nevezték. Bulgária és Románia 2007-ben követte őket, az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt késve. Horvátország 2013-ban csatlakozott.

Minden eufória és a történelemkönyvekbe szánt képek ellenére akkor is, mint ahogy most is, sok kritikus érezte magát igazolva az elmúlt évek fejleményei által. Először Magyarország, majd Lengyelország fejlődött politikailag olyan irányba, amely a bővítés híveit meglehetősen váratlanul érte.

Kép: APA/AFP/Mafa/MichalRuzicka

A bővítést széles körben ünnepelték 2004-ben - itt Prágában

A gazdaság egyértelműen fellendülőben volt

Gazdasági szempontból az EU keleti bővítésének országai azóta is folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. Románia, Bulgária, Lengyelország és a balti államok különösen erőteljesen felzárkóztak - derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (wiiw) adataiból.

A Raiffeisen Research nemrégiben kiszámolta, hogy a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia gazdasági teljesítménye jelenleg az EU bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 8,7 százalékát teszi ki, és gazdasági erejük jelentősen meghaladja például Hollandia gazdasági erejét. A wiiw szerint Lengyelország egy főre jutó GDP-je 1990-ben nagyjából akkora volt, mint Dél-Afrikáé, Brazíliáé, Észak-Macedóniáé és Törökországé - de Lengyelország a következő években mindezeket a gazdaságokat megelőzte. Az Eurostat szerint az egész EU GDP-je 2022-ben 15,8 billió eurót tett ki.

Fel kell zárkóznia marad

A wiiw 2024-re 2,5 százalékos, 2025-re pedig három százalékos átlagos növekedést prognosztizál a közép- és kelet-európai uniós országok számára. Románia (három százalék) és Horvátország (2,9 százalék) 2024-ben várhatóan különösen erőteljesen növekszik, részben az EU koronavírus helyreállítási alapjából származó finanszírozásnak köszönhetően.

 Kép: APA/AFP/WojtekRadwanski

Az EU gazdaságának még 20 év után is van mit behoznia.

A számadatok hangsúlyozzák, hogy még mindig szükség van a gazdasági felzárkózásra. Míg Ausztriában az Eurostat szerint 2022-ben 109,6 pont volt az árszínvonal, addig Romániában 59,3, Lengyelországban 60,7, Magyarországon 67,7 és Litvániában 78,8 pont körül alakult. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritás szerinti GDP Litvániában 52-ről 89-re, Lengyelországban 51-ről 79-re, Magyarországon 63-ról 76-ra emelkedett, Romániában szintén 76-ra. Ausztriában a vásárlóerő 124 volt (minden adat 2022-re vonatkozik).

Grafika: APA/ORF

A wiiw még mindig lát némi reformszükségletet a gazdasági ágazatban, például a korrupció elleni küzdelemben és az EU kiterjesztett munkapadjaként betöltött pozíciójából való eltávolodásban. Továbbra is jelentős regionális különbségek vannak. A kivándorlás miatt sürgető munkaerőhiány is van. Már a vasfüggöny 1989-es leomlása is erős elvándorlással járt ezekből az országokból, különösen Bulgáriából, Lettországból és Litvániából (mintegy 16 százalékkal). Emellett a születési arányszámok is csökkentek.

Az EU mint kedvenc bűnbak Magyarországon

A növekvő jólét a Brüsszelből érkező pénznek is köszönhető, ami nem mindig tükröződik politikailag. Magyarországot, de a PIS párt alatt Lengyelországot is többször bírálták vagy bírálják a jogállamiság megsértése miatt. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor például állandóan az EU ellen szónokol, és fontos döntéseket blokkol, holott maga az ország nagymértékben részesül az uniós pénzekből.

Ez még az uniós intézmények közötti vitához is vezetett: márciusban az EU Parlament az Európai Bíróság elé vitte az EU Bizottságot a 10,2 milliárd euró Magyarországnak történő kifizetése miatt. A pénzt a magyar igazságszolgáltatás függetlensége körüli vita miatt zárolták. A menekültválság és az ebből fakadó politikai viták az EU-ban lappangó idegengyűlölő tendenciákat és az egyes politikai táborokat is felerősítették.

 Kép: APA/AFP/Ferenc Isza

Magyarország a remény egyik nagy világítótornya volt - a 20. évfordulót hivatalosan nem ünneplik Magyarországon

A migráció is fontos kérdés a bővítésben

A túl sok bevándorlástól való félelem már a bővítés idején is téma volt - akkor még az új uniós országokból érkező emberekről volt szó. A régi uniós tagállamok jogot kaptak arra, hogy akár hét évre lezárják munkaerőpiacukat az új tagállamokból érkezők előtt. Az Egyesült Királyság azonnal megnyitotta munkaerőpiacát, ezért néhány év alatt mintegy egymillió ember érkezett Lengyelországból - a folyamatos bevándorlás valószínűleg döntő tényező volt az EU-ból való kilépésről szóló népszavazáson.

A következő tagjelöltek már véglegesítve vannak, és a tárgyalások már folyamatban vannak. Az EU 2012 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval. Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország szintén uniós tagjelölt státuszban van. A Törökországgal folytatott tárgyalások azonban évek óta szünetelnek.

Az EU-nak folytatni kell a reformokat

Az EU-nak még van némi házi feladata a bővítés előtt - mondta Johannes Hahn költségvetési biztos a múlt héten. Hahn becslése szerint Ukrajna EU-ba való felvétele a finanszírozási szabályok megváltoztatása nélkül is 20 százalékos növekedést igényelhet a nemzetközi közösség költségvetésében. De ez lenne a legkisebb probléma.

Kép: Reuters/Str New

A szakértők szerint az uniós intézményeknek is fel kell készülniük a jövőbeli bővítésre

Johannes Hahn a nagyobb problémát máshol látja: "Hogyan hozunk döntéseket, hogyan biztosítjuk a jogállamiságot? Hogyan hozzuk össze Ukrajna nagy mezőgazdasági ágazatát a mi mezőgazdaságunkkal?". Függetlenül attól, hogy Ukrajna és a nyugat-balkáni országok csatlakoznak-e az EU-hoz, az EU-ban intézményi reformokra van szükség - mondta Hahn. A külpolitikában például az egyhangúság helyett a többségi döntések mellett érvelt.

Az uniós politika ragaszkodik a bővítéshez

Charles Michel, a Tanács elnöke a hétfői bővítési ünnepségen az EU előtt álló reformfeladatokkal is foglalkozott. "A bővítés szuverenitási stratégiánk egyik sarokköve, és nekünk - a tagjelölt országoknak és az uniós intézményeknek - még sok tennivalónk van" - mondta. Határozottan úgy véli, hogy 2030-ra minden félnek készen kell állnia a bővítésre.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy múlt heti ünnepségen szintén hangsúlyozta a más országokkal folytatott tárgyalások fontosságát. "Az uniós tagság mindenki számára előnyös helyzet" - mondta Strasbourgban.

Forrás: https://orf.at/stories/3355828/, 2024. május 1.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(Ez nem a „mi Uniónk”, ez a transznacionális nagytőke Uniója – Balmix szerk.)