Kép: Jevgenyij Volokin/REUTERS
Égő jelzőfény: A fasiszták támadásai után lángokban áll az odesszai szakszervezeti épület 2014. május 2-án.
A Metalist Harkiv és a Csernomorec Odessza közötti labdarúgó bajnoki mérkőzést 2014. május 2-án rendezték meg az ukrajnai Odessza kikötővárosban. Az esemény alkalmat szolgáltatott arra, hogy a kijevi kormány különvonatot szervezzen a vendég futballszurkolókkal teli Odesszába. Az utasokat a "Jobb Szektor" és a harkivi huligánmiliőből toborozták, akiket egy bizonyos Andrij Biletszkij - aki később az "Azov" fasiszta ezred alapítójaként és sokáig vezetőjeként lett ismert - a 21. század első éveitől kezdve az orosz nacionalizmusról az ukrán nacionalizmusra térített át. A szurkolókat nem érdekelte, kinek a nevében harcolnak, amíg volt ok a lázadásra. Az a tény, hogy a nyugat-ukrajnai "megbízható" Lviv városából több száz rendőrt vezényeltek Odesszába, hogy megerősítsék a helyi rendőrséget, szintén arra utal, hogy valamit az állam tervezett. A fekete-tengeri várost politikailag megbízhatatlannak tartották, és a kijevi kormány oroszbarát szimpátiával gyanúsította a helyi hatóságokat.
A szurkolók kezdetben nem a stadionhoz vonultak, hanem az "egység menetének" részeként kék és sárga zászlók alatt vonultak végig Odessza belvárosán. A helyi "Antimaidan" mintegy 300 támogatója kora délután megpróbált szembeszállni ezzel az erődemonstrációval. Előző este azt a jelszót adták ki, hogy készüljenek fel a militáns összecsapásokra, és vigyenek magukkal megfelelő felszerelést. Az összecsapások során lövések is eldördültek a városközpontban, mindkét oldalon hat ember meghalt. Bizonyítékok vannak arra, hogy antifasiszta aktivisták nyitottak tüzet, de arra is van bizonyíték, hogy félkormányzati szervezetek adtak ki fegyvereket a Majdan támogatóinak. Az odesszai események még a későbbi események nélkül is az ukrán polgárháború kezdetének egyik legvéresebb epizódjaként vonultak volna be a történelembe.
Az odesszai erőszakot csak részben importálták. Vannak zavaró videók, amelyeken kék és sárga zászlókkal a vállukon fiatal nők sörösüvegekbe töltik a benzint kaniszterekből, hogy gyújtószerkezeteket készítsenek. Az összecsapások következtében a Majdan ellenzői gyakorlatilag védtelenül hagyták a Szakszervezeti Központ előtti tiltakozó táborukat. Csak néhány idős ember maradt a sátrakban. Késő délutánra világossá vált, hogy a Maidán-ellenes aktivisták kísérlete, hogy erőszakkal megakadályozzák az "ukránbarát" felvonulást, kudarcot vallott, részben az antifasiszták számbeli alulmaradása miatt: 300-an voltak a több ezerrel szemben.
Kora este a Majdan támogatói megrohamozták a szakszervezeti központ előtti teret, és gyújtószerkezeteket dobtak az antifasiszták sátraiba. Az antifasiszták a szakszervezeti központba menekültek, de nem tudtak ott meghúzódni. A rendőrök és a nacionalisták egy oldalsó bejáraton keresztül hatoltak be az épületbe, és felgyújtották a lépcsőházat. A lángok gyorsan terjedtek, és arra kényszerítették azokat a Majdan-ellenzékieket, akik nem égtek meg, vagy nem haltak bele a füstmérgezésbe, hogy kiugorjanak a felsőbb emeletek ablakaiból. Ha sérülten a földön feküdtek, a nacionalisták vasrudakkal agyonverték őket.
A helyi tűzoltóság nem sietett a beavatkozásra, annak ellenére, hogy a város központi tűzoltóállomása csak néhány száz méterre volt a szakszervezet épületétől. A rendőrség egy sikátort alakított ki, amelyen keresztül az égő épületbe menekült antifasisztáknak kellett kifutniuk, ha ki akartak jutni. A szakszervezeti központban keletkezett tűz eredménye: további 42 halott és 250 sebesült. Utólag az antifasiszta aktivisták magukat kritizálták: nem kellett volna hagyniuk, hogy a Majdan támogatói provokálják őket. Az események bírósági kivizsgálása nem vezetett eredményre. Különösen az "oroszbarát" aktivisták ellen nem született ítélet. A kérdés nyilvánvalóan túl "forró" volt az ukrán igazságszolgáltatás számára.
A 2014. május 2-i események emléke még mindig nagyon élénken él Odesszában. A szakszervezeti központ előtti teret az évfordulón rendszeresen lezárják a látogatók elől, hogy senki ne tudjon ott virágot elhelyezni. Még 2021-ben is volt egy helyi vita, mert egy városi tanácsos azt javasolta, hogy a téren emlékfalat állítsanak a pogrom áldozatainak. Petro Porosenko volt elnök pártja felháborodott az "ukránellenes szakadárok tiszteletére tett kísérleten", és arra figyelmeztetett, hogy Odessza elszakadhat Ukrajnától. A kikötővárosban állítólag egy "oroszbarát alvilág" tevékenykedik, amely a katonai infrastruktúra létesítményei elleni szabotázsakciókért vállalja a felelősséget. A legutóbbi bejelentés erről az oldalról szerda reggel érkezett: Oroszország több rakétát lőtt ki az ukrán hadsereg déli hadseregcsoportjának ugyanazon a téren található vezérkari épületére. Ez hátborzongató tisztelgésként is értelmezhető.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/474497.ukrainischer-b%C3%BCrgerkrieg-blutige-provokation.html, 2024. május 2.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
