Nyomtatás

2022-ben Johnson brit miniszterelnök (balra, Zelenszkij ukrán elnökkel együtt) kulcsszerepet játszott a tárgyalásos megoldás kudarcában. Fotó: Ukrajna elnöke, Україна/ CC0 1.0

 

A háború kezdete és az első béketárgyalások

A 2022. április 15-i megállapodástervezet, amelyet közvetlenül a háború kitörése után tárgyaltak meg az orosz és az ukrán tárgyalópartnerek, azt mutatja, hogy Kijev és Moszkva nagyrészt megegyezett a háború befejezésének feltételeiben – írja a lap: csak néhány pont maradt nyítva, amelyeket Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij elnökök személyesen tárgyaltak volna meg – ez az a találkozó, amelyre soha nem került sor. A Welt írta:

Egyetértés volt a béke alapelveiben. A szerződéstervezet 1. cikke szerint Ukrajna elkötelezte magát az „állandó semlegesség” mellett. Kijev így lemondott minden katonai szövetségi tagságáról. Az ország NATO-csatlakozása ezért lekerült volna az asztalról. Az első cikk 13 alpontja megmutatja, hogy milyen széles körben határozták meg a semlegességet.

Oroszország visszavonulása az ukrán csatatérről

A tárgyalások akkor kezdődtek, amikor a világot és az ukránokat még sokkos állapotban érte az orosz invázió. Miután Ukrajna egyre sikeresebb lett a harctéren, Oroszország még el is távolodott maximális pozícióitól. Egy fontos pillanat, amelyet Kijev kihagyott a kilépési stratégia szempontjából.

Hogy ebben milyen szerepet játszottak a nyugati szereplők, arról majd a publikáció eredményeként kell beszélni. A tárgyalásokkal egy időben jelentősen megkeményedett a nyugati országok hozzáállása és stratégiája az ukrajnai konfliktusban.

A nyugati támogatás és a NATO háborús preferenciája

Állam- és kormányfők egy csoportja – köztük Olaf Scholz, Joe Biden, Mario Draghi, Emmanuel Macron és Boris Johnson – egy 2022. március 29-i telefonkonferencián már megállapodott abban, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, tűzszünetet és és a csapatok kivonását követelik Oroszországtól a diplomáciai megoldások lehetővé tétele érdekében.

A titkos szerződés preambuluma. Kép: Képernyőkép

Ezt a hozzáállást a nemzetközi médiajelentések is tükrözik. A Washington Post április 5-én arról számolt be, hogy a NATO-n belül a háború folytatását részesítették előnyben, a tűzszünet és a tárgyalásos megoldás helyett.

Ami a NATO szemszögéből a háború korai befejezése ellen szólt

A NATO-ban az volt az uralkodó hozzáállás, hogy a béke ebben a korai szakaszában, mivel Ukrajna és Európa számára nagy költséggel jár, ezért nem kívánatos. Inkább Zelenszkij ukrán elnöknek folytatnia kellene a harcot Oroszország teljes vereségéig.

Ezzel összefüggésben ismétlődő hírek jelentek meg a később lemondott Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meglepetésszerű kijevi látogatásáról. A 2022. április 9-i be nem jelentett látogatás megerősítette a keményvonalasok táborát.

Boris Johnson hatása az ukrajnai háborúra

Guardian című brit lap április 28-i értesülései szerint Johnson arra buzdította Zelenszkijt, hogy ne tegyen engedményeket Putyinnak. Az Ukrainska Pravda 2022. május 5-én arról számolt be, hogy Johnson két egyértelmű üzenetet közölt: Putyin háborús bűnös, és nyomást kell gyakorolni rá, nem pedig tárgyalni vele.

Johnson azt is jelezte, hogy ha Ukrajna kész is lenne a megállapodásokra, a Nyugat nem akarna Putyinnal tárgyalni.

A katonai győzelem elsőbbsége a diplomáciával szemben

A Neue Zürcher Zeitung április 12-én arról számolt be, hogy a Johnson vezette brit kormány Ukrajna katonai győzelmével számol.

Liz Truss akkori brit külügyminiszter és más konzervatív képviselők a katonai támogatás masszív kiterjesztése mellett emeltek szót.

A kritikus hangok, például a Guardian rovatvezetője, Simon Jenkins azonban figyelmeztetnek egy ilyen politika kockázataira, és azzal vádolják a brit kormányt, hogy a háborút saját politikai ambícióinak előmozdítására használja.

Az USA és stratégiai érdekei az ukrajnai háborúban

A konfliktus geopolitikai dimenziója még egyértelműbbé vált, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter 2022. április 25-i kijevi látogatása után kijelentette, hogy az Egyesült Államok a háborúban lehetőséget lát Oroszország hosszú távú katonai és gazdasági meggyengítésére.

Harald Kujat egykori katona és Hajo Funke politológus részletesen leírta az ukrajnai válság következtében valószínűleg Európa-szerte zajló háborúba sodródását a Telepolis-ban 2023 novemberében.

A Welt legfrissebb jelentése szerint Kijev és Moszkva megbeszélései végül az első közvetlen tárgyalásokat eredményezték Isztambulban Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetítésével 2022. március végén.

A béke alapelveit a szerződéstervezet rögzítette. Ukrajna elkötelezte magát az "állandó semlegesség" mellett, ami kizárta a NATO-hoz hasonló katonai szövetségben való tagságot. Cserébe Oroszország megígérte, hogy nem támadja többé Ukrajnát.

A békeszerződés tervezetének megoldatlan kérdései

Voltak azonban vitás pontok is. Oroszország azt követelte, hogy Ukrajnában az orosz nyelv legyen a második hivatalos nyelv, szüntessék meg a kölcsönös szankciókat, és ejtsék el a nemzetközi bíróságokon indított pereket. Kijevnek a „fasizmust, a nácizmust és az agresszív nacionalizmust” is törvényben kell betiltania.

A Welt rámutat, hogy Ukrajna hónapok óta védekező állásban van, és súlyos veszteségeket szenved el. Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja akkor azt mondta a lapnak, hogy az akkori üzlet utólag még előnyösnek tűnt. Ha a költséges háborúnak körülbelül két hónap után véget vethettek volna, számtalan ember életét és sok szenvedést mentettek volna meg.

A háború tragikus valósága: az áldozatok száma növekszik

Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának adatai is erre utalnak. Csaknem 40 százalékkal nőtt idén az Ukrajnában meggyilkolt gyerekek száma tavalyhoz képest – figyelmeztet az Unicef. 2024. január 1. és március 31. között a támadások 25 gyermek halálát okozták, a legfiatalabb mindössze két hónapos.

"Minden támadás hátráltatja a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseket, és meghosszabbítja a gyermekek életminőségének romlását" - mondta Regina De Dominicis, az Unicef európai és közép-ázsiai regionális igazgatója ukrajnai látogatásán.

Hivatalos ENSZ-adatok szerint a 2022-es háború kiéleződése óta legalább 600 gyermek vesztette életét támadásokban , és több mint 1350 gyermek sérült meg. Az elhunyt és megsérült gyermekek tényleges száma valószínűleg lényegesen magasabb.

Az Unicef Ukrajna-szerte azon dolgozik, hogy iskolák és menhelyek rehabilitációjával, otthoni tanulási készletekkel és online tanulási támogatással megőrizze a gyermekek tanulási lehetőségeit. 2023-ban az Unicef 1,3 millió gyermeket ért el formális és informális tanulással.

Olvassa el még:

Fegyverszállítás Ukrajnába: Folytatódik a Taurus-vita

Telepolis

 

Titkos szerződés Kijev és Moszkva között: Tíz fontos pont és egy nyitott kérdés

Telepolis

 

Ukrajna háború: Az ukrán tartalékok apadnak, Oroszország felgyorsítja az előrenyomulást

Telepolis

Az ukrán háború és következményei Oroszország számára

Telepolis

A cikk forrása: https://www.telepolis.de/features/Geheimer-Friedensvertrag-haette-Ukraine-Krieg-nach-wenigen-Wochen-beenden-koennen-9700618.html, 2024. április 27

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Harald Neuber 2024-05-01  telepolis.de