Részletek

Készült: 2024. április 29.

Az oroszok viszonyát a háborúhoz három dologgal lehetne jellemezni. Egyrészt ők sem szeretik a háborút, érezhetően növekszik bennük a jövővel kapcsolatos aggodalom, békét szeretnének, de nem minden áron, csak az orosz feltételek többségének teljesülésével. Magyarán, a többség elfogadja a jelenlegi helyzetet, lezárná a háborút, de csak orosz győzelemmel. Az úgynevezett háborús párt hívei nagyjából a társadalom 15 százalékát teszik ki. Ők puhának tartják az orosz vezetést, és eltüntetnék a térképről Ukrajnát. Hogy ezért a frontra is mennének-e, abban azért nem vagyok teljesen biztos. S vannak persze, akik túlteljesítenek, és nem igazán meggyőződésből, hanem inkább egzisztenciális megfontolásból hangos patrióták.

„Így például a duma egyik képviselője (Zsuravljov) is, aki a minap felháborodott azon, hogy a fiatalok többsége számára az élet, nem pedig a haza a legfőbb érték”

Azért a csinovnyikok sokszor zavarban vannak a jelenlegi helyzetben, s bizony össze-vissza beszélnek. A szverdlovszki terület ombudsmanja például azzal magyarázta a sorkötelesség korhatárának felemelését 27-ről 30 évre, hogy jelenleg a fronton általában olyan fiatalok halnak meg, akiknek még nincs gyerekük. Egy 30 évesnek viszont általában már van, így tudatosabban bánnak a fegyverrel, és morális, ideológiai értelemben is felelősségteljesebbek, világnézetük kialakultabb. De hogy jön ez ide? Főképp e kérdés kapcsán, hiszen a sorköteleseket az alkotmány szerint nem viszik a frontra. Szóval, van azért zavar egyesek fejében rendesen. Oroszországban minden 18 éves korát betöltött férfinak egyéves katonai szolgálatot, vagy, ha a felsőoktatásban van, ezzel egyenértékű képzést kell teljesítenie. Tavaly júliusban az orosz parlament alsóháza megszavazta, hogy 27-ről 30 évre emeljék a férfiak besorozási korhatárát. Az új jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba. Bár a sorkötelesek elvileg nem küldhetők Oroszországon kívüli harcba, a kötelező katonai szolgálat régóta érzékeny téma Oroszországban, ahol sok férfi mindent megtesz azért, hogy ne kapja meg a behívópapírokat a kétszer évente esedékes behívási időszakokban.

„Azért a háború természetes módon felerősítette a patrióta érzéseket, mint ahogy a katonai nevelésre is még jobban odafigyelnek. Jó példa erre, hogy szeptember 1-től az iskolákban bevezetik a drónok kezelésének oktatását”

Azért jegyezzük meg e hír kapcsán azt is, hogy Oroszországban a katonai nevelést soha nem hanyagolták el. Még háború sem kellett hozzá. Ugyanígy mindig megvolt az egyenruha tisztelete. Nincs ez másképp ma sem. A háborút megjárt hivatásosokat és mozgósítottak nemcsak erkölcsi, hanem komoly anyagi megbecsülésben is részesülnek. Ezen kívül Putyin velük töltené fel az új elitet. Éppen ezért egyéb kiváltságok mellett például azonnal jelentkezhetnek bármelyik egyetemre. Ahogy az elnök a legutóbbi évértékelőjén fogalmazott, a veteránoknak központibb szerepet kell kapniuk az orosz üzleti életben és az oktatásban. „Az igazi elit azok, akik Oroszországot szolgálják, a munkások és a katonák, akik tetteikkel bizonyították Oroszország iránti hűségüket” – mondta Putyin.

„Akik nem értettek egyet a háborúval, azok rögtön a kitörése, majd a 2022 őszén meghirdetett mozgósítás idején elhagyták az országot. Az új elit építése jegyében nem tartották vissza őket”

A számukat nagyjából egymillióra teszik, de egy részük a helyzet konszolidálódásával vagy visszatért, vagy hazatérni szándékozik. Sok ismert celeb is elhagyta Oroszországot, és közülük sokan az orosz média, ennek nyomán a társadalom meghatározó szegmensében is a közmegvetés tárgyává váltak. Finoman szólva megosztja a közvéleményt a jelenleg Izraelben élő popdíva Alla Pugacsova is. Ez a helyzet komoly váltást hozott a show biznisz világában, hiszen az állam eddigi kedvezményezettjei közül sokan kegyvesztettekké váltak. Ez a változás egyben azt is jelentette, hogy az ezt a világot eluraló liberális attitűd sokkal konzervatívabbra váltott.

„Aki talpon akar maradni, és nem emigrált, az köpönyeget váltott. Mint például a popsztár Filip Kirkorov, aki <bűneit megváltandó> előbb a tőle már megszokott, az ízléstelenségig tarka megjelenés után terepszínű ruhára váltott – természetesen Louis Vuitton márkára -, majd elzarándokolt Donyeckbe is”

Válaszul amerikai aktivisták követelik, hogy tiltsák meg a beutazását az Egyesült Államokba, és vegyék el tőle a Maiamiban lévő 800 négyzetméteres, 10 millió dollárra becsült villáját. Az emigrációt választók most azokban a városokban turnéznak, ahol az orosz ajkúak élnek. Néhány helyen, így az Egyesült Arab Emírségekben vagy Kazahsztánban már Moszkvához igazodva nem engedik fellépni őket. Érdekes, hogy a kazahok e téren is egyensúlyozgatnak, hiszen aktivisták tiltakozására váratlanul lefújták a „különleges katonai műveletek” mellett kiálló pop csillag Polina Gagarina turnéját is.

„A háború megkeményítette az állam mellett egyébként is mindig mellszélességgel kiálló Orosz Ortodox Egyházat (RPC) is”

A pravoszláv egyház előbb azt vetette fel, hogy öt év börtönnel sújtsák a sátánizmust, mint szélsőséges és destruktív ideológiát, majd Kirill pártiárka „lefokozta”, és három évre eltiltotta az istentiszteletektől az Alekszej Navalnijt eltemető pópát. Dmitrij Szafronov „bűne” emellett az volt, hogy aláírta az ellenzéki politikus holttestének kiadatását követelő petíciót. Nehéz ehhez bármit is hozzátenni, hiszen úgy gondolom, keresztényi kötelesség, hogy a holtakat el kell temetni, a végtisztesség mindenkinek jár.

Közben a rendszert is tovább keményítette a háború. Ennek jegyében a minap letartóztattak két orosz újságírót, mert állítólag Alekszej Navalnij alapítványának dolgoztak. Konsztantyin Gabovot és Szergej Karelint azzal vádolják, hogy anyagokat készítettek az orosz hatóságok által betiltott Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa által működtetett YouTube-csatorna számára. Az orosz bíróságok szerint mindkettőjükre legalább két év, de legfeljebb hat év börtönbüntetés vár „szélsőséges szervezetben való állítólagos részvétel” miatt. Az orosz kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyek büntethetővé teszik a hadseregről szóló hamis információk terjesztését, valamint a hadsereget lejárató kijelentéseket, és gyakorlatilag betiltják az ukrajnai háborúval kapcsolatos kritikát vagy a hivatalos narratívától eltérő beszédet.

„De ha már Navalnij, akkor ne feledkezzünk el arról, hogy az amerikai titkosszolgálat megállapította, sokak állításával ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem rendelte el az ellenzéki politikus februári meggyilkolását egy sarkvidéki fogolytáborban”

Azért azt jegyezzük meg, hogy a Wall Street Journal erről szóló hírének nem volt a nyugati fősodorban nagy visszhangja, ahol pedig azért mégis teret adtak neki, igyekeztek a nyugati narratívához igazítani a hír tálalását. Közben szintén a WSJ számolt be arról, hogy egy másik ismert ellenzéki bebörtönzött, a korábban kétszer is mérgezéses tünetekkel kórházban kezelt, majd az ukrajnai háború kapcsán tett kijelentéseiért 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza sincs jó egészségi állapotban. A hír szerint Kara-Murza barátai és rokonai felszólították az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy diplomáciai úton érje el a korábban Amerikában élt, orosz-brit állampolgár kiadatását.

„Közben az oroszok már a májusi ünnepekre készülnek, és a tavalyihoz képest több mint a duplájára nőtt a törökországi utakra befizetők száma. Az oroszok (90 százalék) Antalyat részesítik előnyben”

S hogy a szankciók nem kényszerítették térdre az oroszokat, mutatja az is, hogy első alkalommal vált a rubel Oroszország külkereskedelmi elszámolásainak fő fizetőeszközévé. Az orosz jegybank szerint a rubel részesedése februárban az orosz export elszámolásban 2023 augusztusa óta a legmagasabbra, 41,6 százalékra, az importban rekordszintű 38,1 százalékra emelkedett, miközben a kínai jüan fajlagos súlya a külkereskedelmi tranzakciókban csökkent. Februárban mind az export, mind az import volumenének csökkenése közepette a jüan aránya az export bevételekben 30,2 százalékra csökkent (januárban 40,7 százalék volt), az import elszámolásaiban pedig 32,3 százalékra süllyedt (januárban 38,5 százalék volt). E

„Ezt megelőzően a nyilvános adatok szerint a rubel részesedése az importban nem érte el az egyharmadot sem”

Emlékezzünk csak, a szankciók célja az orosz költségvetési bevételek radikális csökkentése volt abból a célból, hogy ne legyen pénz a háború finanszírozására. Ehhez képest az oroszok 650 milliárd dolláros bevételre tettek szert 2023 elejétől mostanáig az energiahordozók kereskedelméből, és ennek harmada – 200 milliárd dollár körüli összeg – származott a szankciókat foganatosító EU/G7 országokból. Az orosz kőolaj export negyedével-harmadával növekedett a háború előtti időszakhoz képest, és Oroszország lett az EU harmadik legnagyobb LNG beszállítója.

„Az S&P Global adatai alapján az EU függősége az orosz LNG-től 2023 hasonló időszakával összehasonlítva 12,74 százalékkal nőtt, és 2024 első négy hónapjában az európa LNG import 16 százalékát tette ki”

A legnagyobb vásárlók Franciaország, Spanyolország és Belgium. Ezekben az országokban az orosz cseppfolyósított gáz aránya az importban 27, 32, illetve 49 százalékot tett ki. Csak Franciaország az idén már 600 millió dollárt fizetett ki LNG-ért orosz cégeknek.

Ami pedig az orosz gazdaság helyzetét illeti, a Bloomberg már a túlfűtöttség veszélyére figyelmeztet. Az amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy mind az orosz kormány, mind pedig az IMF megemelte a növekedési várakozásokat az idei évre. A Valutaalap 2,8-ról 3,2 százalékra, ráadásul megjegyezve, hogy ezt a stabilitást messze nem csupán a hadi ipar felpörgése, hanem alapvetően a munkaerő piac helyzete miatt a fogyasztás növekedése adja. A Bloomberg felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi 80-90 dolláros olajár mellett az orosz költségvetés stabilitása, és a GDP jóval a nyugati átlag feletti növekedése biztosított, és a problémák 60 dolláros árnál kezdődnének.