A képen: járművek a Zaporozsjei Atomerőmű (ZAE) közelében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői missziója következő turnusának biztonságos lebonyolítása során az erőműben. TASSZ 

A cikket Igor Juskov kommentálja

A világ veszélyesen megközelítette a nukleáris katasztrófát - nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a zaporizzsjai atomerőmű elleni közelmúltbeli támadásokat kommentálva.

"Nem szabad önelégültnek lennünk, és hagyni, hogy a kocka döntse el, mi történik holnap. Ma mindent meg kell tennünk, hogy minimalizáljuk egy baleset kockázatát" - mondta.

Emlékeztetünk arra, hogy az elmúlt hetekben - 2022 novembere óta először - drónokkal többször is támadták a ZAE-t.

Így április 7-én Ukrajna három kamikaze drónnal csapott le az erőműre, amelyek közül az egyik a hatodik erőművi blokk kupoláját találta el. Az atomerőmű területén lévő étkezde közelében egy élelmiszert kirakodó teherautó is megrongálódott, és három ember megsérült. Másnap egy az ukrán hadsereg által indított drónt lőttek le, de annak roncsai ugyanannak a hatodik erőműblokknak a tetejére zuhantak. Április 9-én megtámadták azt az épületet, amelyben a világ egyetlen teljes körű reaktorcsarnok-szimulátora található.

Bár az atomerőmű infrastruktúrájában keletkezett károk nem kritikusak, a NAÜ vezetője szerint mindez magában hordozza egy nukleáris incidens kockázatát. Ugyanakkor sem Ukrajnát, sem Oroszországot nem tette felelőssé a lövésekért. Csak arra mutatott rá, hogy az ilyen akcióknak véget kell vetni.

"Azonnal véget kell vetni ezeknek a vakmerő támadásoknak. Bár szerencsére ezúttal nem vezettek radiológiai eseményhez, jelentősen növelik a kockázatot a zaporizzsjai atomerőműben, ahol a nukleáris biztonság már most is veszélyben van" - hangsúlyozta Grossi.

De hogy kinek kellene megállítania ezeket a támadásokat, ha nem nevezi meg a bűnös felet, az rejtély marad.

Valójában az atomerőmű másfél éve van orosz irányítás alatt és azóta egyszer sem mondta ki – ez az állítólag semleges szakértő, akit azért neveztek ki, hogy megvédje a világot a nukleáris incidensektől – , hogy ki lövi az erőművet. Pedig a NAÜ ellenőrei folyamatosan ott vannak, és tudniuk kellene, hogy honnan jönnek a lövések és a drónok.

Egyébként Grossi az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az ügynökség sohasem akar eltitkolni semmit. De ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket lehessen tenni, megdönthetetlen bizonyítéknak kell lennie arra, hogy “lőszer vagy bármiféle fegyverek maradványai egy bizonyos helyről származnak" - mondta.

"Ebben az esetben ez egyszerűen lehetetlen" - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy "a NAÜ tekintélyét meg kell őrizni".

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a maga részéről sürgette, hogy hagyjanak fel a »verbális egyensúlyozással«, ismerjék fel a nyilvánvaló tényeket, és mutassanak rá az atomerőmű elleni támadások forrására, elkövetőjére. Szerinte ez már nem is politikai kérdés. Nemcsak az erőmű, hanem egész Európa biztonsága forog kockán. Továbbá az ügynökség titkárságának tétovázása, hogy a dolgokat a nevükön nevezze, csak további rendkívül veszélyes lépésekre bátorítja a kijevi hatóságokat.

"Ha Kijev továbbra is támadásokat rendel el a zaporizzsjai atomerőmű ellen, nem lehet kizárni egy regionális, sőt globális méretű nukleáris katasztrófát" - hangsúlyozta az orosz nagykövet.

A diplomata felszólította a nemzetközi közösség minden józan gondolkodású tagját, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megmentsék a világot egy nukleáris incidenstől. Véleménye szerint az egyik legfontosabb ilyen lépés az lesz, ha egyenesen és nyíltan elítélik Ukrajna cselekedeteit, amelyek már többször is a katasztrófa szélére sodorták a világot.

A Szvobodnaja Pressza (SzP) megkérte Igor Juskovot, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzőjét és az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértőjét, hogy kommentálja a NAÜ és főigazgatója álláspontját:

- Úgy gondolom, hogy amíg van lehetőség arra, hogy ne mondják meg, ki lövi az atomerőművet, addig a NAÜ továbbra is élni fog ezzel a lehetőséggel. A NAÜ úgy gondolja, hogy így megőrizheti semlegességét, ezért nem mer állást foglalni ebben a kérdésben. Legalábbis az a stratégiájuk, hogy nem vádolnak meg senkit semmivel. Valamint az is, hogy jó kapcsolatokat ápoljanak mind Ukrajnával, mind Oroszországgal.

Egyrészt nem akarják Oroszországot hibáztatni, mert Oroszország az egyik legnagyobb szereplő a nukleáris szektorban. Sok saját erőművi egységünk van. Ráadásul a Roszatom a dúsítotturán legnagyobb termelője a világon. És ebben a tekintetben a NAÜ nem akarja figyelmen kívül hagyni Oroszországot. És nem akarja megszakítani a kapcsolatokat. Minden másban Ukrajna oldalán állnak. 

Vagyis politikailag ez egy nyugatosabb, úgymond nyugati szervezet, amely a nyugati célok kontextusában létezik, ahol Ukrajna jó, Oroszország pedig rossz. Ezért nem vádolhatják Ukrajnát olyan nyilvánvaló dolgokkal, mint például egy atomerőmű lerombolása. 

»SzP« Tehát az ukrán drónok nem érvelés mellettük?

- És íme, amit mondanak: az erőmű legutóbbi bombázását drónok végezték, de nem világos, honnan jött a drón. Mármint, hogy ez egy irányított drón, ekképpen megfordulhatott a levegőben. Tehát nem biztos, hogy a drón Ukrajnából érkezett. És mivel nincs 100 százalékos bizonyítékunk arra, hogy pontosan ki lőtte az erőművet, ezért nem fogunk erről beszélni.

Szó szerint ilyen ravasz ez az érvelés. De alapvetően ez egy kísérlet a semlegesség fenntartására. Sőt, még a saját alkalmazottjaikat is hajlandóak beáldozni annak érdekében, hogy valójában Ukrajnának kedvezzenek. És hogy ebben a nyugati kontextusban maradjanak.

Például úgy szervezik, hogy minden alkalommal amikor lecserélik a személyzetüket az állomáson a frontvonalon keresztül utaznak oda. Pedig repülhettek volna valahova Rosztovba, és utána utazhattak volna autóval az erőműig.

Maga Grossi, amikor meglátogatta párszor a Zaporizzsjai Atomerőművet, Lengyelországba (vagy egy másik kelet-európai országba) repült. Onnan autóval utazott Ukrajnáig. Majd ő és a munkatársai sisakban és golyóálló mellényben, a frontvonalon át, és valami lerombolt hídon átfutva jutottak el a Zaporizzsjai területre.

Elvégre bármi történhetett volna, amíg a frontzónában utaztak. Ha viszont Oroszországba repült volna, akkor az orosz oldalról nyugodtan eljutott volna oda. Legalább nem kellett volna átfutnia a frontvonalon.

Ugyanakkor ők szándékosan kockáztatnak, hogy a nemzetközi közösségnek demonstrálják, hogy az erőművet ukránnak tekintik.

»SzP«: Milyen következményei lehetnek ezeknek a »személytelenített« támadásoknak?

- A Roszatomnak köszönhetően már régen »hideg leállásba« helyeztek mintegy öt erőműblokkot. Grossi legutóbbi jelentése egyébként erről is szól.

A legkockázatosabb helyzet, amikor valóban bekövetkezhet egy, a technológiai rendszer okozta robbanás, ha az áramellátó rendszer megszakad. Ekkor ennek megfelelően az erőmű áram nélkül maradna, ellenőrizetlen felmelegedés következne be (mivel a hűtőrendszer nem működne), és felrobbanna, ahogyan Fukusimában is történt.

Robbanás. Ráadásul a nukleáris fűtőanyag megolvadna, és valahová a föld alá kerülne. Ha pedig a Dnyeper talajvize mossa ki, akkor ennek megfelelően az egész a Fekete-tengerbe kerül. Nagyjából ez a kép.

A Roszatom azonban a maga részéről igyekezett minimalizálni ezeket a kockázatokat, és öt erőműegységet leállított. Olyan állapotba kapcsolta őket, amelyben nem termelnek hőenergiát.

Egy másik blokkot szintén leállítottak, viszont ez már a »forró leállás« fázisában van. Vagyis még mindig hűl, és még mindig szüksége van a hűtőrendszerre.

»SzP«: Szombaton jelentették, hogy az utolsó erőműegységet is a »hideg leállás« üzemmódba kapcsolták.

Van azonban egy második forgatókönyv is a legkézenfekvőbb balesetre. Ez pedig az, ha Ukrajna felrobbantja a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolóhelyét. Most ott némi megerősítést végeztek, legalábbis hálókat állítottak fel, és egy betonkerítést építettek. Ez azonban kevés védelmet nyújt egy célzott csapás ellen.

Ha ez megtörténik, a helyi sugárzás beindul. Lehet, hogy nem terjed ki egész Európára, de a terület szennyezett lesz. Beleértve azt is, hogy ennek a víznek egy része a folyóba kerül, majd végül a Fekete-tengerbe fog kijutni.

Vagyis a kár mértéke természetesen kisebb lesz. De ettől még ember okozta szennyeződés lesz a területen.

Nem valószínű, hogy a reaktorcsarnok megsemmisülését fogjuk látni - elvégre ez egy betonszerkezet. Bár ezt megint senki sem tudhatja. A NAÜ a jelentésében rámutat arra is, hogy a helyzet megjósolhatatlan, kiszámíthatatlan.

Tény, hogy a 2001 óta épülő erőművek például még azt is kibírják, ha egy polgári utasszállító repülőgép a reaktor tetejére zuhan. Az építkezés során volt ilyen követelmény. Viszont, hogy kibírja-e a rakéták, gránátok vagy drónok becsapódását - ezeket a követelményeket eddig senki nem támasztotta az atomerőművek építésével szemben. Ráadásul a zaporizzsjai erőmű a szovjet korszakban épült, amikor még nem voltak a repülőgépek becsapódása elleni védelemre vonatkozó követelmények.

Szvetlána Gomzikova – Szvobodnaja Pressza

Igor Juskov – Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzője

2024 április 16

A Szvobodnaja Pressza honlapján megjelent eredeti, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:Запорожская атомная: Для "большого бадабум" взрыв реактора не понадобится - СвПресса - Новости. Новости сегодня. Новости 16 апреля 2024. Сводка на 16.04.2024. Новости России и мира 16 апреля 2024. Новости России (svpressa.ru)

Fordította: Péter János