A tüntetésekre többek között a Central Unitaria de Trabajadores de Colombia (CUT) szakszervezeti ernyőszervezet, a Federación Colombiana de Educadores (Fecode) tanári szakszervezet és a Servicio Nacional de Aprendizaje (Sindesena) állami alkalmazottak szakszervezete hívott fel. A reformtervezet támogatói a reform kudarcát az egészségügyi magánszektor és a hozzá tartozó vállalati csoportok hatalmával és befolyásával magyarázták.

A törvénykezdeményezéssel az ország első baloldali kormánya az egészségügyi rendszert magántulajdonból állami tulajdonba kívánta átvinni, és különösen a szegényebb és vidéki lakossági csoportok számára hozzáférést kívánt biztosítani az egészségügyi ellátáshoz. Ezt a lehetőséget vették el a kolumbiaiaktól a múlt heti parlamenti blokáddal, ezért mozgósítottak a szakszervezetek, a támogató pártok és a civil lakosság.

A kormány most rendeletben akarja végrehajtani az reform egyes részeit. Guillermo Alfonso Jaramillo egészségügyi miniszter nyolc rendeletet jelentett be a rendszer átszervezésére.

Hétfőn bejelentette, hogy a Bank Adres, az egészségügyi források állami bankjának több pénzét közvetlenül a klinikákra és a kórházakra fogják irányítani. Így megszűnik az egészségfejlesztési szervezetek (Entidad promotora de Salud, EPS) egyik fő funkciója, amelyeket magáncégek működtetnek, és az állam és az egészségügyi intézmények közötti pénzközvetítőként működnek.

Ezt az eljárást az alkotmány az egészségügyi reform elfogadása nélkül is szabályozza. Petro elnök ezt hangsúlyozta az X-en közzétett üzenetében: „A törvény lehetővé teszi, hogy közvetlenül fizessünk az állami és a magánkórházaknak és klinikáknak, és ezt meg is fogjuk tenni annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyük az állami egészségügyi források felhasználását”.

Írta: Sara Meyer

Forrás: Amerika21.de