Nyomtatás

Olajszállító tartályhajó Rotterdam előtt. Fotó: Kees Torn, CC-SA-2.0

 

Amikor Németországban az Oroszország elleni szankciókról számolnak be, a sikertörténetek közvetlenül a csalódottsággal teli cikkek mellett vannak, hogy nem működnek vagy nem úgy működnek, ahogyan tervezték.

Amikor arról kérdezik, hogy kik a nyertesei ezeknek a történelmileg egyedülálló uniós és amerikai szankciócsomagoknak, amelyek mértéke érezhetően megváltoztatta az áruforgalmat a bolygón, a válasz vagy "Kína", vagy - különösen a nyersolaj és az olajtermékek tekintetében - "India".

Az USA profitál a saját szankcióiból

Kevésbé ismert, hogy az USA is profitál a saját szankcióiból az olajpiacokon. Az amerikai szállítók egyre inkább hozzáférnek olyan piacokhoz, amelyeket korábban az OPEC és szövetségesei uraltak - írja a Times of India.

Ez a fejlemény nemcsak az Oroszország, hanem a Venezuela elleni szankcióknak is köszönhető. A latin-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított olajtartalékával, megelőzve Szaúd-Arábiát.

Rendszeresen új rekordokat állít fel

Az amerikai olajexport rendszeresen új havi rekordokat dönt, és szinte mindig meghaladta a havi 100 millió hordót, amióta a nyugati államok 2022-ben szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Az amerikai szállítások kezdik helyettesíteni a szankciókkal sújtott nyersolajat Indiában is.

A szubkontinens jelenleg a világ harmadik legnagyobb nyersolajimportőre és Kína után Moszkva második legnagyobb vásárlója. Ennek ellenére az Indiába irányuló orosz kőolajimport a tavalyi csúcsra járás óta napi mintegy 800 ezer hordóval csökkent. Ez tovább csökkenhet, mivel az indiai olajfinomítók már nem fogadják el az állami tulajdonú Sovcomflot által üzemeltetett tartályhajók szállítmányait, amelyet a közelmúltban az USA szankciókkal sújtott.

Az amerikai nyersolaj régóta rugalmas tartalékként szolgál, ha a piacokon hiány van. Most azonban az energiaáramlásnak Oroszország ukrajnai invázióját követő megszakadása új piacokat teremtett az amerikai olaj számára. Ennek eredményeként az Európába és Ázsiába irányuló szállítások ugrásszerűen megnőttek, így az USA a világ egyik legnagyobb olajexportőrévé vált.

India a harmadik legnagyobb nyersolajimportőr

Az USA jelenlegi rekordtermelését éppen akkor érte el, amikor az OPEC+ csökkenti saját kínálatát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai termelők erősebben megvetették a lábukat a tengerentúli piacokon. Az olajárak ezt tükrözik - az amerikai WTI referenciafajta jelenleg hordónként 85 USD körül mozog.

Európában az amerikai szállítások márciusban rekordszintre, napi 2,2 millió hordóra emelkednek. A szállítások már a szankciók bevezetése után is jelentősen növekedtek, mivel az európai országok nem orosz beszerzési forrásokat kerestek. A Franciaországba irányuló amerikai import 2021 és 2023 között csaknem 40 százalékkal, a Spanyolországba irányuló pedig 134 százalékkal nőtt.

Mivel az amerikai termelés tovább emelkedik, minden további kitermelt hordó valószínűleg exportra kerül. Ez annál is inkább valószínű, mivel az OPEC+ úgy döntött, hogy 2024-ben folytatja az olajtermelés csökkentését.

Az USA egyébként a cseppfolyósított földgázzal is hatalmas üzletet csinál, amióta az Oroszország elleni szankciókat bevezették.

Szerkesztői megjegyzés: A szöveg egy korábbi verziójában az állt, hogy az amerikai olajexport "rendszeresen új havi rekordokat döntött, és szinte mindig meghaladta a havi 100 000 hordót, amióta a nyugati államok 2022-ben szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben". Való igaz, hogy stabilan havi 100 millió hordó felett van.

Olvassa el még

Az ukrajnai háború következményei: jégkorszak Oroszország és Japán között

Telepolis

Bulgária gázüzlete: a TurkStream mint az orosz ellenőrzés eszköze

Telepolis

Oroszország elleni szankciók: A "fekete lovagok" keresése

Telepolis

Botrány a G20-ak találkozóján: Oroszország "zsarolással" vádolja a Nyugatot

Telepolis

Gazdasági válság bejelentéssel

Telepolis

 

A cikk forrása: https://www.telepolis.de/features/Sanktionen-gegen-Moskau-Russland-ruinieren-oder-die-USA-sanieren-9678048.html, 2024. április 11.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Uwe Kerkow 2024-04-12  telepolis.de