Putyin és Macron mint matrjoska. Kép: Free Wind 2014, Shutterstock.com
Emmanuel Macron francia elnök legújabb ukrajnai lépései egyre nagyobb értetlenséget váltanak ki az EU-ban és a nyugati szövetségesek körében. A szakadás egyre inkább téma a nyugati médiában is, ahogy a Spiegel és a Bloomberg hírügynökség beszámolói is mutatják.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos katonai álláspont mellett a fő kérdés az EU-ba irányuló ukrán importra vonatkozó, 2022 tavasza óta érvényben lévő vámmentesség. Lengyelország és Franciaország ellenzi ezt a piacnyitást, azzal érvelve, hogy az "túlzásokhoz" vezetett, amelyek destabilizálták az európai piacot. Macron azt kéri, hogy más termékcsoportokat, különösen a búzát is vonják be a vámszabályozásba.
Cem Özdemir szövetségi mezőgazdasági miniszter (Zöldek) ezt hevesen ellenzi. Hangsúlyozza, hogy a kompromisszum, amely szerint egyes ukrán importtermékek esetében újra vámokat vezetnek be, "nehéz kompromisszum volt minden érintett fél számára". Azzal vádolja a kritikusokat, hogy megkérdőjelezik az Ukrajnával való szolidaritásukat.
Az uniós tagállamok és az Európai Parlament megállapodtak abban, hogy bizonyos importmennyiségek túllépése esetén újra vámot vezetnek be az ukrán tojásra, baromfira, cukorra, kukoricára, zabra és mézre. Franciaország és Lengyelország most azt követeli, hogy az árpát és a búzát is vegyék bele. Érvelésük szerint az olcsó ukrán import lenyomná az uniós árakat és ártana a hazai gazdáknak.
Özdemir visszautasítja ezeket az állításokat, és tényeket és számokat követel. Hangsúlyozza, hogy Ukrajna támogatása nemcsak a lőszerellátásból áll, hanem abból is, hogy "nem veszünk részt Putyin propagandájában". Nincs bizonyíték arra az állításra, hogy az ukrán import nyomja le a gabona árát az EU-ban.
Emmanuel Macron mint Putyin propagandistája? Ilyen retorikai fegyvereket eddig nem vetettek be. Ez nem valószínű, hogy javítana a Berlin és Párizs közötti, amúgy is feszült viszonyon.
A retorika és a tettek közötti ellentét
Franciaország és Lengyelország tettei ellentétben állnak hivatalos kötelezettségvállalásaikkal, miszerint támogatják Ukrajnát az Oroszország elleni harcban - véli Markus Becker, a Spiegel hírmagazin brüsszeli tudósítója. Hiszen Macron nemrég még a francia szárazföldi csapatok ukrajnai bevetését is szóba hozta. A csúcstalálkozó után azonban megkérdőjelezte Ukrajna uniós csatlakozási kilátásait, ha nem születnek további védőintézkedések az uniós gazdák számára.
Ukrajna 2022 nyara óta nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket szállít az EU-ba. Ennek nagy részét továbbértékesítik Afrikába, de jelentős része az EU-ban marad. Ezt különösen a lengyel és a franciaországi gazdák látják problémának.
A vita nyílt kimenetele
A vita kimenetele még nyitott. Az eredetileg erre a hétfőre tervezett szavazást a tagállamok uniós nagyköveteinek bizottságában a mai, szerdai napra halasztották. Franciaország és Lengyelország kerülhet fölénybe, mivel minősített többségre van szükség az Ukrajnára vonatkozó vámmentesség meghosszabbításához. Diplomaták szerint Magyarország és Ausztria is az ő oldalukon áll, míg Olaszország bizonytalannak számít.
Ha mind az öt ország a meghosszabbítás ellen szavaz vagy tartózkodik, akkor az EU-ba irányuló ukrán importra hamarosan a 2014-ben kötött társulási megállapodás részeként megállapított vámok vonatkoznának. Ez sokba kerülne Ukrajnának.
Macron a vezető szerepre törekszik
Macron az utóbbi időben igyekezett egyre inkább vezető szerepben pozícionálni magát az európai külpolitikában. Ez különösen akkor mutatkozott meg, amikor nyilvánosan fontolgatta, hogy csapatokat küld Ukrajnába az orosz agresszió ellensúlyozására.
Annak ellenére azonban, hogy igyekszik meghatározó szereplőként megjelenni a nemzetközi színtéren, nem minden szövetségese van meggyőződve vezető szerepéről - számol be a Bloomberg hírügynökség.
Macron megközelítésének kritikája
Macron célzása arra, hogy csapatokat küld Ukrajnába Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szembeszegülés céljából, egyes NATO-tisztviselők szerint éppen ellenkező hatást érhetett el.
Berlin nyilvános elutasítása a csapatok küldésével kapcsolatban egy dolgot világossá tett - mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő a Bloombergnek -: a NATO-n belül nincs konszenzus a kérdésben. Olyan kritikák is elhangzottak, hogy Macron megjegyzései műveletbiztonsági szempontból nem bölcsek, mivel néhány ország már csendben személyzetet telepített Ukrajnába.
Belpolitikai indítékok
A nemzetközi politika mellett belpolitikai tényezők is szerepet játszanak Macron álláspontjában. A francia elnök az ukrán válságot arra használja fel, hogy szélsőjobboldali riválisát, Marine Le Pent Putyin szövetségeseként tüntesse fel a júniusi európai választások előtt.
Olvassa el még
Francia csapatok az ukrajnai háborúban: Megfordíthatják még a helyzetet?
Telepolis
Ukrajnai háború: Macron orosz győzelemre figyelmeztet
Telepolis
Nuland lemondása után: Háborút tervez az USA Oroszország ellen, vagy jön a B-terv?
Telepolis
Bakancsok a földön? A francia parlament jóváhagyta az Ukrajnával kötött katonai megállapodást
Telepolis
Franciaország és Németország vitatkozik, az ukrajnai válság kiéleződik
Telepolis
Terrorvita Oroszországban: Moszkva számára a nyomok Ukrajnába vezetnek
Telepolis
Gabonafélék Oroszországból: Lettország bojkottálja őket
Telepolis
Ukrajnai háború: az orosz légicsapások a döntő összecsapás előhírnökei?
Telepolis
Mértékre gyártott összeesküvés: A moszkvai terrortámadás és annak eszközei
Telepolis
A terror árnyékában: Hogyan forrósodik fel az energiaháború Oroszország és Ukrajna között
Telepolis
"Egyre világosabbá válik, hogy Oroszország fenyegetést jelent számunkra" - mondta Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján. "Nem engedhetünk meg magunknak egy orosz győzelmet".
Több a beszéd, mint a tett?
A kritikusok azonban azzal vádolják Macront, hogy többet beszél, mint cselekszik. Ennek egyik példája a Cseh Köztársaság azon kezdeményezése, hogy mintegy 800 000 lövedéket vásároljon az EU-n kívüli forrásokból.
Bár Macron a múlt hónapban azt mondta, hogy támogatja a cseh kezdeményezést, Franciaország eddig nem járult hozzá anyagilag. Ezzel szemben Németország 300 millió eurót költött 180 000 lövedék vásárlására.
Az ukrajnai háború harmadik évének előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá válik az ellentmondás az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás politikai retorikája és a valós támogatás között.
Macron külpolitikai mérlege
Macron megpróbálta betölteni azt az űrt, amelyet Angela Merkel 2021-ben német kancellárságáról való lemondásával okozott. Ennek során a francia külpolitika hosszú hagyományaira támaszkodott.
Sok európai kollégájával ellentétben nyíltan közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, hogy Franciaország háborús bűncselekménynek tekintené a Rafah városából való bármilyen kényszer ki-és - betelepítést.
Háború vagy béke Macronnal?
Közel hét évnyi hivatalban töltött idő után azonban Macron külpolitikai kudarcokat is elkönyvelhetett. Afrika-stratégiája kudarcot vallott, és Franciaország nehezen tudja meggyőzni a Száhel-övezet országait az egykori gyarmati hatalom jelenlétéről.
Rym Momtaz, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének párizsi kutatója a Bloombergnek nyilatkozva kritikusan értékelte Macron vezetői igényét: "Macron az ukrajnai orosz invázió kezdetén elszalasztotta a lehetőséget, hogy határozottan megragadja az európai vezető szerepet" - mondta - "Most lépéseket tesz, hogy ezt a hibát kijavítsa".
Hogy ez kielégíti-e Európát, vagy háborúhoz vezet, az folyamatos vita tárgya - és nem csak Párizsban.
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Monsieur-le-Propagandiste-9669107.html, 2024. március 27.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
