BALMIX - Az orosz vagyon elkobzása: figyelmeztetés a dollármentesítés és a pénzügyi hadviseléskövetkezményeire

Amerikai dollár és jüan bankjegyek. Kép: Eric Prouzet / Unsplash Licenc

Ez az eszkaláció logikája, amely szerint a szereplők az ellenfél megkárosítására összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a saját magukra gyakorolt negatív hatásokat. Ugyanakkor a meghozandó intézkedések jogszerűségét és legitimitását háttérbe szorítják.

Az elkobzásra irányuló növekvő nyomás

Az USA és Európa már jó ideje vitatkozik és politikai egyeztetéseket folytat arról, hogy az ukrajnai háború során befagyasztott, a G7-országokban tárolt mintegy 300 milliárd dolláros orosz jegybanki vagyont elkobozzák-e és Ukrajna rendelkezésére bocsássák-e.

A nyomás az orosz pénzek "likvidálására" és Ukrajna számára történő felhasználására (különösen a fegyverszállításokra) az elmúlt hetekben és hónapokban egyre nőtt, mivel Nyugaton csökkent a hajlandóság az ukrán hadsereg és állam további finanszírozására az orosz fegyveres erők elleni védekezésben, vagy - az USA-hoz hasonlóan - a parlamentben blokkolták a pénzeket.

Az Egyesült Államok jár az élen. Egy kétpárti határozat már felhatalmazta az amerikai elnököt, hogy elkobozza az orosz állami vagyont, és azt egy ukrajnai alapra fordítsa.

Ez azonban a nemzetközi jog szerint rendkívül problematikus lenne. Félő, hogy aláásná a szuverén immunitás normáját és megrendítené a nyugati valutákba vetett bizalmat.

Az európaiak szenvednék meg leginkább az ellenintézkedéseket

A nemzetközi jogot átértelmezik vagy felhígítják az elkobzás hívei. Mert bár a szuverén immunitás kiterjed a központi bankokra is, most azzal érvelnek, hogy "ellenintézkedéseket" lehet hozni egy állam vétségei esetén.

Ez a szabály azonban csak az érintett államra, jelen esetben magára Ukrajnára vonatkozik. Ingrid (Wuerth) Brunk jogi szakértő a Vanderbilt jogi karáról ezért rámutat:

Kevés olyan állami intézkedés van, amelyben harmadik államok ellen intézkedéseket tesznek, kevés vagy egyáltalán nincs olyan ellenintézkedési gyakorlat, amelyben megtagadják a mentességet, és nincs olyan példa, amely alátámasztaná a központi banki mentesség ellenintézkedésként való kihasználását.

Ráadásul a "kollektív ellenintézkedésekre" való jogi kiterjesztés olyan eróziós folyamatot indítana el, amelynek során bármely állam megtorló intézkedéseket vethetne ki más, jogtalansággal vádolt államokra.

Természetesen az orosz vagyonok nyugati elkobzásával kapcsolatos esetleges ellenlépéseket elsősorban Európának kellene viselnie. Hiszen az orosz vagyon nagy része Európában található.

Kamatokat elkobozni: A bankok figyelmeztetnek

Mint arról kollégám, Bernd Müller a Telepolison már beszámolt, a Nyugat által befagyasztott vagyon közel 70 százaléka a belga Euroclear központi értéktárnál van. Az Orosz Nemzeti Bank értékpapírjait és készpénzét összesen mintegy 190 milliárd euró értékben tárolják ott.

Az orosz ellenintézkedések (pl. Moszkva elkobozná az Euroclear pénzeszközeit) tőkehiányt okozhatnának az Euroclearnek, és pénzügyi válságot idézhetnének elő.

Emiatt Európa is ódzkodik attól, hogy fellépjen az orosz eszközök ellen. A megtorló intézkedések egész sora elképzelhető. Az olyan nyugati államok, mint a G7 vagy az EU 288 milliárd dollár értékű közvetlen külföldi befektetéssel rendelkeznek az orosz gazdaságban, amelyeket Moszkva cserébe elkobozhatna.

Brüsszel ezért eddig mérsékeltebb megközelítést alkalmazott. Az egyetlen terv az, hogy a befagyasztott vagyonokból származó jelentős kamatfizetéseket újraosztják Kijevnek.

Több nyugati bank azonban még ezt a lépést is fenyegetésnek tekinti. Ellenzik, és elkezdték lobbierejüket használni.

A dollármentesítés Kína kezére játszik

A múlt héten az EU állam- és kormányfői megállapodtak egy olyan tervben, amely évi hárommilliárd eurónyi kamatot von el az orosz eszközökből. Egyes bankok költséges jogi vitáktól és a nyugati bankrendszerbe és a nyugati valutákba vetett bizalom elvesztésétől tartanak ebben az esetben.

Az Egyesült Államokban Ryan Martínez Mitchell, a Quincy Intézet munkatársa, a Hongkongi Kínai Egyetem jogi karának professzora egy másik, a Nyugat számára negatív hatásra hívja fel a figyelmet.

Az orosz vagyon nyugaton történő elkobzása tovább fokozná az amerikai dollár erejével szembeni, már most is széles körben elterjedt elégedetlenséget. A kínai valuta, a renminbi jüan is vonzóbbá válna, mivel a dollár- és eurószámlák egyre inkább ki lennének téve az elkobzásnak.

Ez végül megerősítheti a világgazdaság dollármentesítésének tendenciáját. Mitchell szerint a renminbi még mindig csak az ötödik legfontosabb globális tartalékvaluta, közvetlenül a jen és a font mögött.

A Nyugat járulékos kárai

Kína szigorú devizakövetelményei szintén akadályt jelentenének saját valutájának gyors diadalútja előtt a globális színtéren. Maga a kínai oktatási minisztérium egy tanulmányban megállapítja, hogy "a dollármentesítés nem jelenthet teljes renminbizációt".

Az orosz jegybanki eszközökkel szembeni agresszív politika azonban új lendületet adhat a kínai valutának és a tartalékvaluták Brics-diverzifikációjának, miközben a saját szankciórendszerét is előrébb tolhatná.

Ez aztán újabb "járulékos károkat" jelentene az Oroszországot károsítani és a finanszírozási rést betömni kívánó nyugati kísérletnek - amely egyre szélesedik, mivel az USA és Európa nem hajlandó saját pénzzel támogatni Ukrajnát a háborúban.

A G7 a következő ülésén akarja megvitatni az elkobzási javaslatot. Az Egyesült Államokban a Biden-kormányzat, valamint Kanada és Japán továbbra is határozottan támogatja az ötletet. Az európaiaknak alaposan át kell gondolniuk, hogy csatlakozni akarnak-e.

Olvassa el még:

Terrorvita Oroszországban: Moszkva számára a nyomok Ukrajnába vezetnek