Foto: Yves Herman/REUTERS Mindent a védelmi iparért: sugárzó arcok a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson.

Az uniós védelmi ipar fellendítése uniós támogatással, több fegyver Kijevnek, a gázai háború és az EU bővítése - plusz egy újabb nagyszabású gazdatüntetés a brüsszeli küszöbön: az uniós állam- és kormányfők csütörtöki és e pénteki "Európai Tanácsának" napirendje bőven tartalmazott vitára okot adó anyagot. Egyetértés csak az első pontban van: eurómilliárdokat dobnak oda a nyugat-európai hadiipari komplexumnak. Charles Michel, a Tanács elnöke a csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében ezt a kérdést a legfőbb prioritássá tette: "itt az ideje egy valódi paradigmaváltásnak a biztonságunk és védelmünk tekintetében", sőt "legfőbb ideje radikális és konkrét lépéseket tenni a védelmi felkészültség és az EU gazdaságának "háborús alapokra helyezése" érdekében". Ez azt jelenti, hogy "többet kell költeni és többet kell vásárolni együtt, azaz hatékonyabban". A védelmi iparnak gyorsabban kell hozzáférnie a magán- és közpénzekhez, és csökkenteni kell a "szabályozási terheket és akadályokat".

Eközben Franciaország folytatta a vitát az Ukrajnába vezényelt katonákról. Bár Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) többször is elutasította az ötletet, Robert Habeck alkancellár (Szövetség 90/ Zöldek) közvetve felvetette a kérdést. A Dieter von Holtzbrinck-csoport lapjainak szerda esti berlini rendezvényén kijelentette, hogy az EU-nak "meg kell csinálnia a saját házi feladatát, amikor a védelemről van szó". A német kormány 1990 után csak "katonai rendőri műveletekhez" tartotta szükségesnek a hadsereget. "De nem vagyunk felkészülve arra, hogy hirtelen visszatér a szárazföldi hadviselés. És ez az, amit tennünk kell". Habeck a fegyvergyártás felfuttatása mellett szólalt fel, és amellett, hogy a honvédelmi célú bevetési forgatókönyveket is újra kell aktiválni.

Scholz csütörtökön Brüsszelben szintén az előbbit szorgalmazta, az utóbbiról azonban hallgatott. A kancellár a kijevi fegyverkezést részben orosz eszközök ellopásával akarja finanszírozni. Az elkobzott 200 milliárd euróból származó kamatnyereséget fegyverekre és lőszerre fordítanák. Scholz azt állította: "olyan bevételről van szó, amely senkinek sem jár, és ezért az EU felhasználhatja". Moszkvában Dmitrij Peszkov, Putyin sajtószóvivője "megtorlással" fenyegette meg az EU-t, ha az orosz vagyonhoz nyúl. Karl Nehammer osztrák kancellár megjegyezte: "Nekünk, semlegeseknek biztosítani kell, hogy a pénzt (...) ne fegyverekre és lőszerre költsék". António Costa leköszönő portugál miniszterelnök "jogi problémákra" hivatkozott. Franciaország, Észtország és Görögország az úgynevezett eurókötvények - a koronavírus-járvány idején hozott intézkedések mintájára közös adósságok - kibocsátását támogatja. Scholz ezt elutasítja.

A csúcstalálkozó elején a résztvevők António Guterres ENSZ-főtitkárral a gázai háborúról tárgyaltak. Guterres ismét "tűzszünetre" szólított fel, és "példátlannak" nevezte a megölt civilek számát. Scholz egy "hosszabb távú tűzszünet" mellett szólalt fel, "amely az összes túsz szabadon bocsátásához is kapcsolódik - és ami számomra szintén fontos, a halottak kiadásához". Spanyolország és Írország a csúcstalálkozó előtt keményebb hangnemet követelt Izraellel szemben.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/471870.eu-gipfel-eu-erh%C3%A4lt-kriegsbasis.html 2024. 03.22.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(Ezek háborúkba akarnak vinni bennünket, vérünket és verejtékünket akarják - ideje, hogy ébredjünk! - Balmix szerk.)