Az első téma Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentése volt, miszerint Trump elnökké választása esetén le kívánja állítani Ukrajna finanszírozását. Orbán Viktor az elnök floridai Mar-a-Lago birtokán találkozott Donald Trumppal. Orbán szerint Trumpnak van egy terve az orosz-ukrán konfliktus lezárására.
Az OFKP KB első elnökhelyettese megjegyezte, hogy az amerikai elnökválasztás nagy politikai színjátéka előtt állunk. Ebben a látványosságban Trump azt mondja majd, amit a választó hallani akar. A szavazói pedig azt akarják hallani, hogy Amerika pénzét, vagyis az ő, mint adófizető pénzét, nem fogják többé elherdálni jobbra-balra. De vajon teljesíti-e Trump az ígéreteit?
Jurij Afonyin emlékeztetett arra, hogy amikor Trump volt az elnök, oroszellenes szankciókat vezettek be, amelyek tulajdonképpen megakadályozták az Északi Áramlat-2 gázvezeték elindítását. Szintén Trump idején lépett ki az USA az IRNFT szerződésből ( Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty-ből vagyis a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat tiltó szerződésből), ami újabb veszélyeket teremtett Oroszország biztonságára. Trump alatt az USA három egyidejű háborút vívott: Afganisztánban, Szíriában és Jemenben. Végül Trump volt az, aki csapást mért szövetségesünkre, Kubára azzal, hogy élesen megszigorította a »Szabadság-szigete« elleni szankciókat.
Jurij Vjacseszlavovics szerint azonban jellemző, hogy a különböző nyugati politikusok nyilatkozataiban egyre gyakrabban hallani az ukrán konfliktus befejezésének témáját. Nyilvánvaló, hogy ezek az érzések választ jelentenek csapataink fronton elért sikereire. Tény azonban, hogy a Nyugat nyilvánvalóan mindenáron meg akarja őrizni a konfliktus befejezésével a kijevi náci rezsimet.
Macron francia elnök robbanásveszélyes kezdeményezése, amelyet most az egész bolygó vitat - NATO-csapatok küldése Ukrajnába - szintén azt a félelmet tükrözi, hogy a Nyugat elveszíti ukrán bábját. Ezzel próbálnak jelzést küldeni az orosz vezetésnek: ne menjenek tovább azoknál a régióknál, amelyek alkotmányosan már Oroszország részei. Távolabb már a NATO-csapatok fognak állni.
Az ilyen nyomásgyakorlás kísérlete Oroszországra azonban globális konfliktussal jár. Ráadásul - mondta Jurij Afonyin - a NATO-csapatok bevetése valójában valódi beavatkozás lenne, méghozzá olyan helyeken, ahol a nyugati megszállók, például a franciák, már eddig is elrontották a dolgokat. A NATO-csapatok Ukrajnába való bevonulásának forgatókönyvét egyre inkább az 1918-1919-es eseményekhez hasonlítják, amikor az antant csapatok megjelentek hazánk különböző területein. Ukrajnában pedig főként a franciák voltak azok, akik itt berendezkedtek.
Az intervenciósok ugyanúgy a fehér hadseregek háta mögött álltak, ahogy most a NATO az ukrán fegyveres erők háta mögött akar állni. Viszont amikor a Vörös Hadsereg elkezdte sikeresen legyőzni a fehérgárdistákat, az intervenciós csapatok elkezdtek kivonulni, a legtöbb esetben igyekeztek elkerülni a közvetlen konfrontációt a Vörös Hadsereggel. Amint a fehér front megroppant, a hátországban lévő intervencionisták elkezdtek hajóra szállni és menekülni. Nos, valami hasonló ismét megtörténhet a XXI. Században.
Jurij Vjacseszlavovics felhívta a figyelmet a baloldali francia politikai pártok vezetőinek - Jean-Luc Melanchon (Engedetlen Franciaország) és Fabien Roussel (Francia Kommunista Párt) - a Macronnal való találkozót követően tett nyilatkozataira. Ezen a találkozón Macron arról beszélt, hogy koalíciót tervez létrehozni, hogy csapatokat vigyenek Ukrajnába. Jellemző módon mind Mélenchon, mind Roussel rendkívül veszélyesnek tartotta az egész ötletet, és határozottan felszólalt ellene. És mindezt annak ellenére, hogy sok európai baloldali, köztük a franciák is, a burzsoá rezsimek propagandájának hatása alá kerültek, és az „orosz agresszió” elítélésének álláspontjára helyezkedtek. Ugyanakkor kategorikusan nem hajlandók támogatni a nyugati országok és Oroszország közötti közvetlen összecsapást. Ami a világ többi részének kommunista és munkáspártjait illeti, ma elsősorban Oroszországot támogatják a nyugati imperializmussal való szembenállásban. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az orosz kommunista párt, az OFKP és személyesen Gennagyij Andrejevics Zjuganov, aki nagy tekintélyt élvez a nemzetközi baloldali mozgalomban, óriási felvilágosító munkát végzett. Az orosz kommunisták világosan megmutatták külföldi elvtársaiknak, hogy Oroszország jelenlegi harca valójában antiimperialista és nemzeti felszabadító harc.
A vita másik témája Ferenc pápa ukrajnai konfliktusról szóló, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozata volt. Azt mondta, hogy Ukrajnának "bátorságot kellene vennie, hogy felvonja a fehér zászlót" és tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal. Véleménye szerint, ha egy ország látja, hogy "vereséget szenved", akkor "legyen bátorsága" tárgyalásokat kezdeni.
Jurij Afonyin megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon különböző politikai irányultságú pápák ültek a pápai trónon. Ott volt a lengyel II János Pál, akit hevesen antikommunista álláspont jellemzett, és valójában jelentős szerepet játszott a nyugati imperializmus felforgató akcióiban a Szovjetunió és a keleteurópai szocialista országok ellen.
Másrészt a jelenlegi Ferenc pápa, aki latin-amerikai származású, politikai nézetei szinte baloldaliaknak számítanak. Talán ez az oka annak, hogy meglehetősen józanul látja az ukrajnai eseményeket.
Természetesen Ferenc pápa egyáltalán nem kommunista. Mégis nagyon is lojális a politikai baloldalhoz. Többször kijelentette, hogy nem szégyen egy hívő ember számára, ha baloldali politikai nézeteket vall, és hogy "a szegények zászlója a keresztény zászló". Azt is elmondta, hogy nem veszi zokon, ha a sajtóban »marxistának« nevezik. Teljesen lehetetlen volt elképzelni egy ilyen kijelentést II János Pál szájából. Ferenc közvetlen elődjének a pápai trónon, XVI. Benedeknek a szájából sem, aki fiatalon a Hitlerjugend tagja volt.
Jurij Afonyin összegezve a nyugati személyiségek erőfeszítéseit, hogy előkészítsék az utat az ukrajnai konfliktus befejezéséhez, azt mondta: a Nyugat kész azzal fenyegetőzni, hogy beveti csapatait, és Trumpon vagy a pápán keresztül tárgyalásokra és békés rendezésre vonatkozó javaslatokat hangoztat - csak azért, hogy valahogyan hatalmon tartsa a jelenlegi rendszert Kijevben. Oroszország számára azonban az ukrajnai náci rezsim fenntartása az országunk biztonságát fenyegető legveszélyesebb fenyegetés fenntartását jelentené. Az így elért béke ugyanis nem lesz tartós. Csak Ukrajna demilitarizálása és nácitalanítása teszi lehetővé a valóban tartós béke biztosítását. Ezért ma elsősorban hadseregünk sikerére van szükségünk a fronton és védelmi komplexumunk zavartalan működésére a hátországban. Ez az, ami el fogja hozni azt a fajta békét, amelyre Oroszországnak szüksége van.
Az OFKP sajtószolgálata 2024 március 12
Az orosz Föderáció Kommunista Pártja (OFKP) és Gennagyij Zjuganov meggyőzte a kommunista és munkáspártok többségét, hogy támogassák hazánkat
Jurij Vjacseszlávovics Afonyin, az OFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese részt vett a Rosszija-1 televíziós csatorna 60 perc című műsorában.
Az OFKP honlapján megjelent, eredeti, orosz nyelvű tudósítás az alábbi hivatkozáson található:
Fordította: Péter János
