A hőség és az aszályok, mint itt Spanyolországban néhány napja, komoly veszélyt jelentenek Dél-Európára, de Közép-Európára is. Kép: IMAGO/Europa Press/ABACA

Koppenhága - Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európának sürgős és kiegészítő intézkedéseket kell hoznia, hogy felkészüljön az éghajlatváltozás "katasztrofális" következményeire. A globális felmelegedés még "optimista forgatókönyvek szerint is súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket, például a hőhullámokat, aszályokat, erdőtüzeket és árvizeket, és hatással lesz az életkörülményekre az egész kontinensen" - figyelmeztet az EEA hétfőn bemutatott első jelentésében. Az EEA vezetője, LeenaYlä-Mononen szerint a szélsőséges időjárási jelenségek már most is "az új normális állapotot jelentik". "Figyelmeztető lövésnek is kell lenniük".

A jelentés 36 fontos éghajlati kockázatot sorol fel Európa számára. A jelentés szerint 21 esetben azonnali kiegészítő intézkedésekre van szükség, nyolc esetben pedig sürgős cselekvésre. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt az európai ökoszisztémákat, különösen az óceánokat és a partokat fenyegető kockázatok.

Összességében a szakértők öt olyan fő területet említenek, ahol az éghajlati fejlemények egzisztenciális fenyegetést jelentenek: Az ökoszisztémák, az élelmiszer, az egészségügy, az infrastruktúra, a gazdaság és a pénzügyek. Például a hőség és az aszály által a növénytermesztésre jelentett kockázatok nemcsak a déli országokat, hanem Közép-Európa országait is érintik. "Különösen az elhúzódó és kiterjedt aszályok jelentenek jelentős veszélyt a terméshozamokra, az élelmiszerbiztonságra és az ivóvízellátásra" - állapította meg az EEA.

A hőség mint a legnagyobb kockázat

A kutatók szerint a hőség a legnagyobb és legsürgetőbb éghajlati kockázat az emberi egészségre nézve. Különösen veszélyeztetettek a szabadban dolgozó emberek, az idősek és azok, akik rosszul szigetelt otthonokban vagy erős hőszigethatással rendelkező városi területeken élnek. Dél-Európában a hőség és az aszályok az energiatermelésre és -szállításra is jelentős kockázatot jelentenek. Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer is érintett - írja az ügynökség. Az éghajlati szélsőségek például a biztosítási díjak emelkedéséhez vezethetnek, veszélyeztethetik az eszközöket és a jelzáloghiteleket, valamint magasabb kiadásokat és hitelfelvételi költségeket eredményezhetnek az állam számára.

A jelentés szerint számos tengeri ökoszisztémát komoly veszélynek tesz ki a vizek felmelegedése, az oxigénhiány és a savasodás - az egyéb, ember által okozott környezeti változások, például a szennyezés vagy a halászat mellett. "Ez a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezethet, beleértve a tömeges pusztulást is" - figyelmeztet az EEA. Az EEA most felszólítja az uniós országokat, hogy ismerjék fel az éghajlati kockázatokat, és még ambiciózusabb intézkedéseket tegyenek az ezekhez való alkalmazkodás érdekében. "Többet kell tennünk és erősebb politikákat kell kialakítanunk" - figyelmeztetett Ylä-Mononen.

A jelentés szerint Dél-Európa van a legnagyobb veszélynek kitéve, ahol a tüzek, a vízhiány és a hőség - és ezek hatása a mezőgazdaságra, a munkaerőre és az egészségügyre - fenyeget. A sekély tengerparti régiók szintén veszélyeztetettek, például az áradások, az erózió és a sós víz behatolása miatt. Az EEA szerint azonban Észak-Európának is fel kell készülnie az éghajlati kockázatokra, amint azt a közelmúltban Németországban bekövetkezett áradások és a svédországi erdőtüzek világossá tették.

Az EEA szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Az 1980-as évek óta az európai kontinens felmelegedése körülbelül kétszer olyan gyors, mint a globális átlag.

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000211032/eu-muss-sich-auf-katastrophale-folgen-des-klimawandels-vorbereiten. 2024. március 11.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó