Nancy Faeser belügyminiszter. Kép: BerthasEnkel / CC BY-SA 4.0 Deed
Alig egy hónappal ezelőtt Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnökével, Thomas Haldenwang-gal és a szövetségi bűnügyi hivatal elnökével, Holger Münch-csel közösen új, a demokrácia védelmét szolgáló intézkedéscsomagot mutatott be.
Azóta záporoznak a kritikák. A belügyminisztert vita keretében vizsgálják. Szintén a ZDF-en. Március 10-én, vasárnap Volker Brehme-Nessler alkotmányjogász szerepelt a Berlin direkt- Berlin direkt című műsorban. A jogász, aki az Oldenburgi Egyetem tanszékvezetője, egyenesen a probléma gyökeréhez nyúlt.
A demokrácia lényege
Volker Brehme-Nessler szerint azok, akik a demokrácia védelmének nevében szigorúbb intézkedéseket szorgalmaznak, "nem értették meg a demokrácia lényegét", amely az eszmék szabadságában rejlik.
A demokrácia lényege, hogy sokféle vélemény létezik, amelyek mindegyike egyformán legitim, és ezek a vélemények vitatkoznak egymással. És egy bizonyos ponton szavazásra kerül sor, majd döntés születik. Ez a lényeg. Az eszmék szabadsága és az eszmék versenye - ez a demokrácia lényege.
Volker Brehme-Nessler, Berlin direkt, ZDF
Aminek magától értetődőnek kellene lennie, azt az új demokratikus önképben, ahogyan azt a belügyminiszter a vitában javasolja, lassan aláássák, olyan lassan, hogy az ember alig veszi észre - mondja az alkotmányjogász.
És ha azt mondod: "Nos, ezt már nem mondhatod, nem szabad többé mondanod, mert ez delegitimizálás, és ez bár a büntetőjogi felelősségi küszöb alatt van, de még mindig problémás, ezért jobb, ha nem mondod."
Ez az a pont, ahol elkezdjük elfojtani a demokráciát. A véleménynyilvánítás szabadságát egyre jobban korlátozzák, és ez fokozatosan megfojtja a demokráciát. És ez veszélyes.
Egy dolgot fel kell ismernünk. A demokrácia nem hal meg egy robbanással. Németországban sem hal meg egy katonai puccsal. Centiméterről centiméterre hal meg. Mindig csak egy kis lépés és még egy kis lépés és még egy kis lépés. Aztán a jogi helyzet fokozatosan megváltozik, és a gondolkodás is fokozatosan megváltozik, és ez rendkívül veszélyes.
Volker Brehme-Nessler, Berlin direkt, ZDF
Demokrácia: a megváltozott önkép
Természetesen ez ellen is lehetne lépni a gondolkodás fokozatos megváltoztatásával, amely más nézőpontból jön. Ez oly olyan mondatok segítségével történik, amelyek a demokratikus intézmények, a közszolgálati műsorszolgáltatók, a bevándorlás ellen lépnek fel, vagy a nemzetiszocializmus alatti, programszerűen emberölő Németország múltjával való feldolgozás ellen, és végül minden ellen szólnak, amely a jelenlegi német demokráciában "baloldali zöld".
Mondatok, amelyek az AfD soraiból, az új jobboldalról és a hátországban élő szélsőjobboldaliakból hallatszanak.
Ezek a mondatok a német közvélemény önképét is megváltoztatják.
A Belügyminisztérium túl messzire megy
A kérdés az, hogyan lehet mindezt demokratikus szabályokkal ellensúlyozni. A Belügyminisztérium túl messzire megy, az alapvető demokratikus szabályok rovására, ahogy arra nem csak Volker Brehme-Nessler figyelmeztet. Josef Franz Lindner jogtudós, az augsburgi egyetem tanszékvezetője szintén kritikus megjegyzésekkel szólal meg a ZDF műsorában.
A 2021-es alkotmányvédelmi jelentésben bevezetett "az állam delegitimizációjának" "homályos fogalma" kapcsán azt kérdezi, hogy vajon lehet-e egyszerűen abból kiindulni, hogy az állam értelmezési szuverenitásra tarthat igényt?
A Debate Forum X-en (korábban Twitter) Josef Franz Lindner Gerhard Strate védőügyvéd cikkére hivatkozva erősíti meg a Belügyminisztérium megközelítésével kapcsolatos kételyeit:
Paus, Faeser és Haldenwang legutóbbi követelései a németországi véleménynyilvánítási szabadság korlátozására minden "jogállam támogatójának" homlokára izzadsággyöngyöket hajtanak. Ezt mondja Gerhard Strate, Németország talán legismertebb védőügyvédje. Igaza van!
Mit szabad
Tisztázásra mindenképpen szükség van. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az "állam kigúnyolásának" bűncselekménye alapján, ahogyan azt a fent említett ZDF-riportban a 2021-es alkotmányvédelmi jelentésből kiemelt filctollal megjelölt ZDF-riportban az "állam delegitimizálásának" kritériumaként mutatják be a nézőknek, beavatkozás.
Volker Brehme-Nessler ezt az SVZ-nek írt friss véleménycikkében fejti ki:
"Ez teljesen ellentmond az alkotmányos és demokratikus szellemiségnek. Az alaptörvényben foglalt véleményszabadság természetesen megengedi, hogy az emberek gúnyt űzzenek az államból. Még az alkotmányellenes véleményeket is védi. A demokratikus állam ezt kibírja.
És Paus miniszter úr is teljesen téved. Természetesen minden megengedett - és az alaptörvény által védett -, ami a bűncselekményi küszöb alatt van. A Szövetségi Alkotmánybíróság régimódi alkotmányos német nyelven fogalmazza meg: a véleményszabadság "abszolút konstitutív" a szabad és demokratikus államrend számára. Röviden: nincs demokrácia véleményszabadság nélkül.
Volker Boehme-Neßler, SVZ
Ha tehát a mai demokrácia szelleméről van szó, nem véletlen, hogy Ernst-Wolfgang Böckenförde alkotmány- és közigazgatási jogász diktumát mostanában újra beemelik a vitába, mint legutóbb a Philosophie-Magazin.
A liberális, szekularizált állam olyan előfeltételekből él, amelyeket önmagában nem tud biztosítani. Ez az a nagy kockázat, amit a szabadságért vállalt. Egyrészt csak akkor létezhet liberális államként, ha a szabadságot, amelyet polgárainak biztosít, belülről, az egyén erkölcsi szubsztanciájából és a társadalom homogenitásából szabályozza.
Másfelől ezeket a belső szabályozó erőket nem igyekezhet magától, azaz jogi kényszer és tekintélyelvű parancs révén biztosítani, anélkül, hogy feladná szabadságát, és - szekularizált szinten - visszaesne abba a totalitásigénybe, amelyből a felekezeti polgárháborúkban kikerült.
Ernst-Wolfgang Böckenförde
"A liberális, szekularizált állam most (...) olyan előfeltételekkel él, amelyeket köteles biztosítani magának, titkosszolgálatokkal megcélozni?" - kérdezte nemrég a FAZ.
Mentalitásváltás a demokratikusabb magatartás irányába
Talán a nagyobb demokráciaképesség irányába mutató mentalitásváltás előbbre való lenne, mint a nagyobb háborús kapacitás igénye. A vitakultúrára ráférne ez.
Nemcsak az ókori görögök, a demokrácia úgynevezett feltalálói tulajdonítottak nagy politikai jelentőséget a nyelvnek.
A megalapozott, sok vízben megmosott, sablonokkal, táborokkal, csoportgondolkodással, tekintélyekkel szemben kritikusan megmaradó, szembe nézni merészelődő politikai kompetencia jó védekezés lenne a jobboldali politikai spektrumban kacérkodó autoriter rendszerekkel szemben.
Ezzel kapcsolatban nem szükséges illúziókat táplálnunk.
Olvassa el még: Háborús alkalmasság: A német mentalitás átrendeződése
A cikk forrása: https://www.telepolis.de/features/Im-ZDF-zur-Meinungsfreiheit-Warnung-vor-langsamen-Erstickungstod-der-Demokratie-9651533.html2024. március 11.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
