Nem is olyan régen egy színházi fesztivál ezzel az egykor kedves névvel, úgy döntött, hogy megváltoztatja a jelét. A szervezők szükségesnek érezték, hogy óvintézkedéseket tegyenek az ellen, hogy »LMBT propagandával« vádolják őket (az LMBT egy Oroszországban betiltott szélsőséges mozgalom).
Nyizsnyij Novgorodban volt egy eset, amelyet akár viccesnek is nevezhettünk volna, ha nem lett volna nagy a közfelháborodás, és nem kellett volna a főszereplőnek, egy jelentéktelen helyi lánynak öt napig a rendőrőrsön töltenie a büntetését.
A lány egy szivárványon ülő béka formájú fülbevalót viselt és ezért bilincselték meg. Ez teljesen abszurdként hangzik. A lány egy kávézóban kávézott, de valakinek sikerült meglátnia a közrendet fenyegető LMBT-szimbólumot. Így kezdődött a történet. Rendőrség, tanúk, rendőrőrs, bíróság. Végül öt napot kapott.
Egyébként furcsa dolgok történnek a szivárvánnyal kapcsolatosan hazánkban. Nem is olyan régen egy színházi fesztivál, amelynek egykor ez volt a tetszetős neve, úgy döntött, hogy megváltoztatja a fesztivál nevét. A szervezők szükségesnek érezték, hogy óvintézkedéseket tegyenek, nehogy »LMBT-propagandával« vádolják őket. Még ennél is viccesebb dolgok történnek nálunk. Például az ország összes online mozija szorgalmasan keresi az LMBT-szimbólumokat, és igyekszik azokat a lehető legnagyobb mértékben semlegesíteni. Az egyik ilyen szolgáltatás szerkesztője újságíróknak vallotta be, hogyan telt a munkanapja február elején: "Ültünk a számítógép előtt a kollégákkal, és számoltuk a csíkokat egy póni farkán. A pónit Rainbow Dashnek hívják, »Az én kicsi pónim - A barátság az maga a csoda« című animációs sorozat egyik szereplőjének sörénye és farka a szivárvány színeiben pompázik, a szivárványzászlót pedig nemzetközi LMBT-szimbólumnak tekintik.” A törvény követelményei alapján a Rainbow Dash eredeti képe a nem hagyományos szexuális kapcsolatok bemutatásának tekinthető, ami viszont arra kötelezi az online mozikat, hogy a »18+« maximális korhatár megjelölést tegyék fel a hirdetéseikre. Nos, ez egy gyerekeknek szóló rajzfilm. A kisgyerekek pedig semmit sem értenek a tiltott szimbólumokból. Számukra ez vicces. Ilyenkor a gyerekek a napra gondolnak.
Végül a rajzfilm megkapta a 18+-os minősítést, bár a kollégák így érveltek: "Ugyan ki fogja megszámolni a többszínű csíkok számát egy állóképen?". Úgy döntöttek azonban, hogy biztosra mennek. Mégpedig mindezt annak ellenére, hogy nemrég a »Karuszel« tévécsatornán is bemutatták a »Barátság az maga a csoda« című filmet.
Ennek fényében még egy felhívás is elhangzott: "Adjátok vissza a szivárványt a gyerekeknek!".
A legsúlyosabb nemzeti jelentőségű kérdések után még az elnöki szóvivőnek, Dmitrij Peszkovnak is tettek fel kérdést a szivárvánnyal kapcsolatosan. Az elnöki szóvivő elmondta, hogy a szivárványt nem fogják betiltani Oroszországban.
Ekkor kellett Alekszandr Hinstein parlamenti képviselőnek, a nevezetes törvény szerzőjének helyére tenni a dolgokat. Meg kellett erősíteni, hogy a szivárvány jelenséget senki sem vette el a gyerekektől, és az égen még mindig szerencsés előjelnek szabad tekinteni.
Ráadásul Oroszországban számos vállalkozás, cég, sőt óvoda is működik »Szivárvány« elnevezéssel - tette hozzá Hinstein. És senki sem kényszeríti őket arra, hogy lecseréljék a cégtábláikat. Tehát nem szükséges a törvényt az őrületig vinni. Egyébként – tette hozzá a képviselő – a csodálatos szovjet rajzfilm, a »Kék kiskutya« jogalkalmazási gyakorlata sem fenyeget semmit. Noha abban is van egy dal, "Kék, kék kutyus nem akarok veled játszani", de az jóval a mostani megosztó sorok előtt keletkezett.
A képviselő hangsúlyozta: a klasszikus hét színű szivárvány megengedett és nem hibáztatják.
A szerkesztett hatszínű szivárványt viszont, amelyből hiányzik a kék szín - és itt lesz ebből irónia - ezt a színt LMBT-szimbólumnak tekintik. A törvény egyelőre nem határozza meg, hogyan büntethető az eső és a nap a szexuális perverzió népszerűsítésének és propagálásának érdekében.
...De térjünk vissza Nyizsnyij Novgorodba. A minap egy lány, akit a fülbevalója miatt érte a vád, megpróbálta megcáfolni a letartóztatása okát, és bebizonyítani, hogy a fülbevalóján a klasszikus hét színű szivárvány van. Ezt nem sikerült bizonyítani. A bíróság elutasította a fellebbezését.
Ez a történet ellentmondásos benyomást hagy maga után. Talán az öt nap egyfajta megelőzés volt, hogy mások ne essenek kísértésbe, ha kicsinyes LMBT-frontharcot akarnak indítani. Másrészt viszont egy öt napos zárka, mint megelőző intézkedés nagyon is kétséges. Mind az ifjúsági, és mind a szubkulturális pszichológiát ilyenkor figyelembe kell venni. Vajon ez az »öt nap« komolyan megijesztheti a genderdivat meggyőződéses híveit? Nagyon valószínűtlen. Éppen ellenkezőleg, amint kiszabadul, az ilyen személy szűk környezetében máris hőssé válik, és egy ilyen büntetés csak növeli a népszerűségét.
Nagyon jól tudjuk, hogy a frontvonal túloldalán, a mai Ukrajnában a betiltott szovjet és orosz szimbólumok bármilyen demonstrációja, viselése a legsúlyosabb következményekkel jár. Emberek ülnek börtönben és letartóztatásban, közigazgatási, letöltendő büntetéseket kapnak azért, mert Szent György-szalagot és sarló-kalapácsot viseltek, mert orosz dalokat énekelnek nyilvános helyen, beleértve a köztereket is, sőt, még az orosz trikolórral ellátott gombokért is büntetnek.
Utánozzuk le az ellenségeinket, és komolyan számolgassuk a fülbevalókon a szivárványszínek számát, érdemes ezt megtenni? Annál is inkább, hogy ilyenkor alaposan szemügyre kéne vennünk a lányok és nők fülét? Elvégre nem mi vagyunk Haruki Murakami híres regényének hősei, ahol a fülek beteljesületlen szépsége válik a cselekmény fő motorjává. Nem egy regényben élünk, hanem a valóságban, és a mi életünkben ezen kívül van elég gondunk.
Egy erős ország nem lehet kicsinyes. Még azokkal szemben sem, akik a nyakkendők, nadrágok, szoknyák és egyéb kosztümök díszítésével, ékszerekkel virítanak. Még kevésbé kellene piszkálni a gyerekfilmeket. Kell, hogy legyen némi arányérzék. Ha az ifjúsági szubkultúrákban divat a szivárvány színeinek megjelenítése, azt nyugodtan hagyjuk. Vegyék hozzá a kéket is, és hadd járják a saját útjukat.
A kijevi hatóságok és a balti államok sorsa, végzete a fülbevalók, szalagok, gombok és medálok üldözése. Nem kellene olyanoknak lennünk, mint azok, akik gyűlölnek minket.
Andrej Polonszkij - író, történész, Vzglád üzleti lap
Készült: 2024 február 27.
A Vzgljád üzleti lap honlapján megjelent, eredeti, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:ВЗГЛЯД / Правильная радуга не заслуживает наказания :: Автор Андрей Полонский (vz.ru)
Fordította Péter János


