2024. február 10-én lesz Vlagyimir Putyin müncheni beszédének 17. évfordulója. Ezt az orosz szuverenitás újjáélesztése nyilatkozatának nevezték, de ennél többről van szó. Ebben az orosz vezető óva intette az Egyesült Államokat és Európát egy olyan úttól, amely őket (és a világ többi részét) súlyos konfliktusba sodorhatja. Ez az, ami 2024. február 10-től létezik, és amiről Putyin nemrég Tucker Carlson amerikai újságírónak beszélt.

"Putyin már a müncheni konferencián kijelentette, hogy a NATO keleti terjeszkedése fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Müncheni beszédében arról is beszélt, hogy fontos nemzetközi megállapodások válságba kerültek, különösen a fegyverkezési kérdésekben" - emlékeztetett a VZGLJÁD lapnak Jelena Szuponyina nemzetközi politológus, az »Orosz Külügyi Tanács«  szakértője.

Beszélt az Egyesült Államok rakétaelhárítási tervéről, amely tönkreteszi a stratégiai stabilitás rendszerét. Emellett természetesen bírálta az egypólusú világ nyugati koncepcióját. "Ez az egy gazda, az egy uralkodó világa. És ez végső soron nemcsak mindenki számára pusztító ebben a rendszerben, hanem magára a szuverén országra is, mert azt belülről rombolja le" - magyarázta Putyin Münchenben.

"Az orosz elnök arról beszélt, hogy az egypólusú világ halálra van ítélve, és ellenezni fogják, mert ez egy globális diktátum. És ebből a szempontból a NATO bővítése és a rakéta-elhárítás olyan eszközök, amelyekkel az USA fenntartja, vagy inkább megpróbálja fenntartani globális hegemóniáját és dominanciáját. Kísérletek arra, hogy megakadályozzák a potenciális riválisok felemelkedését és újjáéledését, sőt elpusztítsák őket" - magyarázza Dmitrij Szuszlov, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Intézetében működő Komplex Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese. Putyin valójában világossá tette, hogy ez lehetetlen. Hogy egy ilyen politika semmi jóra nem vezet. Csak még nagyobb ellenállást fog kiváltani.

A történelem azt mutatja, hogy igaza volt. "Putyin müncheni beszédéből szinte minden valóra vált. Az egypólusúság megőrzésére tett kísérletek kudarcra vannak ítélve - ez valóra vált. A többpólusú világ kialakulása - valóra vált. A Nyugat és Oroszország közötti konfrontáció a NATO bővítése miatt - valóra vált. A fegyverkezési verseny és a stratégiai stabilitás rendszerének megsemmisítése az USA rakétavédelmi rendszer létrehozására tett kísérletei miatt - ez is megvalósult" - folytatja Szuszlov.

Ahelyett, hogy fenntartotta volna a hegemóniát, az USA csak felgyorsította az egypólusú világ lerombolását, és tönkretette a fenntartásának valódi, hatékony eszközeit (a dollárt, világvaluta státuszával, a liberalizmus globális vonzerejét a kapitalizmussal együtt stb.).

Amiről Putyin most ismét beszélt Carlsonnak adott interjújában. "A dollár az amerikai hatalom alapjainak lényege... Amint a politikai vezetés úgy döntött, hogy a dollárt a politikai harc eszközeként használja, csapást mértek erre az amerikai hatalmi erőre. Nem akarok nem hétköznapi kifejezéseket használni, de ez ostobaság és hatalmas hiba" - magyarázta az orosz vezető.

Hogyan látta Putyin 2007-ben azt, amit az amerikaiak nem láttak? És miért nem hallgattak rá? A válasz egyszerű: míg Putyin a történelmi törvényszerűségekre és a nemzetközi kapcsolatok elméletének alapvető pontjaira támaszkodott, addig Washington egy álomvilágban lebegett.  
"A Nyugat nem vehette volna komolyan Putyin figyelmeztetéseit a kétezres évek első évtizedének vége felé. Akkoriban a Nyugat még a hidegháborúban aratott győzelem eufóriájában volt.

“Az általa az egypólusúság korszakának tekintett egypólusú pillanatban az amerikai elit hitt abban, hogy az Egyesült Államok képes lesz örökre fenntartani ezt a hegemóniát és megakadályozni az objektív történelmi fejlődést (azaz megakadályozni azt, hogy a nap felkeljen, ahogy Putyin mondta egy interjúban)" - fogalmaz Szuszlov.

A szakértő szerint a nyugati elit eufóriájának megértéséhez elég, ha megnézzük Zbigniew Brzezinski »A nagy sakktábla« című könyvének elejét. A szerző ott azt írta, hogy a világon sok hegemónia volt, mindegyik összeomlott - de az amerikai nem fog összeomlani, vagy legalábbis rendkívül kicsi az esélye a bukásának. Az amerikai hegemónia ugyanis egy újfajta hegemónia, amely alapvetően különbözik minden korábbi hegemóniától. Abban különbözik, hogy egyetemes értékeken - szabadság, demokrácia, emberi jogok - alapul, és nem az USA saját területszerzésén.

A nyugati elit valóban azt hitte, hogy eljött a történelem vége. Valamint azt, hogy a liberális nemzetközi rend állítólag minden ország (nem csak az amerikai szövetségesek) számára annyira vonzó és csodálatos, hogy mindannyian szívesen csatlakoznának hozzá. ”És hogy e rend terjedésének legfőbb akadálya a »rossz diktátorok« léte. A Nyugat úgy vélte, hogy Putyin a történelem rossz oldalán áll, és történelmi vereségre van ítélve" - magyarázza Szuszlov.

Oroszországot nem tekintették olyan szereplőnek, akinek a véleményét figyelembe kellene venni. "Nemcsak hallani, hanem meg is kellett volna hallgatni bennünket. A Nyugat szemszögéből Oroszország, mivel nem része az európai civilizációnak, a terjeszkedés és a gyarmatosítás tárgya. Vagyis egy egyenlőtlen partner. Az 1990-es évek eleje óta az Egyesült Államok és a NATO-országok a nem elismerés és az érdekeink aláásásának útját járják, ami végül előre meghatározta a kétezres években az éles konfrontációba való átmenetet" - emlékeztet Nyikita Mendkovics, az Eurázsiai Elemző Klub vezetője.

A Nyugat nem sok figyelmet fordított az orosz figyelmeztetésekre és intelmekre (hogy ha nem veszik figyelembe az érdekeinket, akkor más eszközökkel fogjuk megvédeni azokat). "A müncheni konferencia sokkolta őket, de amennyire a nyugati képviselőkkel való akkori kommunikációmból tudom, Putyin beszédét kizárólag verbális kritikának fogták fel, amelyet nem követnek majd komoly valós lépések" - mondja Szuponyina.

"Akkoriban Oroszországot tényleg benzinkútnak tekintették, nem pedig országnak. Emlékszünk ezekre a sértő megjegyzésekre, amelyeket John McCain és az Egyesült Államok más képviselői tettek. Emlékszünk Dick Cheney akkori alelnök Vilniuszban elmondott beszédére - miszerint az olajárak zuhanni fognak, és Oroszország is velük együtt fog zuhanni. Azt hiszem, ennek a beszédnek a nyugati felfogását nagyon világosan illusztrálta Max Boot egyik cikke. A főcím: »Az egér, mely üvöltött« “- tette hozzá Szuszlov.

Ugyanebben az évben azonban Oroszország gyorsan kezdte visszanyerni a dühös medve körvonalait. Először is Moszkva felfüggesztette tagságát a diszfunkcionális hagyományos fegyverzetkorlátozási CFE egyezményben. Majd 2008 augusztusában helyreállította a rendet a Dél-Kaukázusban. Megkezdte a hadsereg modernizálását és a legújabb fegyverrendszerek létrehozását.  
A legkellemetlenebb következmények azonban az Egyesült Államok számára a kijevi Euromajdannal kezdődtek, amikor végre körvonalazódtak a szuverén politikát folytató orosz állam kontúrjai.

"Az amerikaiak a Krímhez kapcsolódó 2014-es események szemszögéből figyeltek. Úgy vélték, hogy Oroszországnak nincs elég ereje és vérmérséklete ahhoz, hogy az elégedetlenség kifejezése mellett konkrét lépéseket tegyen.”

Aztán 2015-ben Oroszország terrorellenes művelete is megkezdődött Szíriában, meghiúsítva Amerika és szövetségesei terveit Bashar el-Assad elnök megbuktatására" - közölte Szuponyina.  
A végeredmény 2022 februárja volt. A Nyugat nem tudta megtörni Oroszországot az egykori ukrajnai területeken végrehajtott akcióiért - sőt, saját magát sikerült megroppantani. Az amerikai hegemónia, amelynek megőrzése érdekében ilyen erőfeszítéseket tettek, kezdett felmorzsolódni. "Ma sok ország keresi az amerikai hegemónia alternatíváját, és ezt más szervezetek, például a BRICS formájában találják meg" - teszi hozzá a szakértő.

Az orosz vezető Carlsonnak adott interjújában ismét azt javasolta, hogy a nyugati elitek térjenek észhez, és a konfrontációs modellről térjenek át az együttműködésre, vagy legalábbis a békés együttélés elveinek megfogalmazására. "Javaslata továbbra is érvényes: dolgozzunk együtt a felgyülemlett problémák megoldása érdekében. Igen, 2007-ben és később az USA és szövetségesei elutasították ezeket az orosz javaslatokat. Ám ezután sok fontos dolog történt. És ha most elutasítják, a világ még közelebb kerül egy veszélyes szakadékhoz, amelyen túl már nemcsak lokális regionális konfliktusok, hanem globális konfliktusok is kezdenek kialakulni. Erről pedig Moszkva most nagy riadalommal beszél. 2007-ben ez az aggodalom kisebb volt" - mondja Szuponyina.

Elfogadja-e az amerikai elit az orosz javaslatot? A szakértők kételkednek ebben, mert ehhez az amerikai hatóságoknak teljesen át kell alakítaniuk a világról alkotott képüket. "Ahhoz, hogy meghallgassanak minket, hogy figyelembe vegyék az érdekeinket, ahogyan azt München óta követeljük, legalább egyenrangú félként kellene elismerni bennünket. Mint olyan országot, amelynek saját érdekei vannak, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Nyugat érdekeivel. Mint a nemzetközi politika független alanyát" - magyarázza Mendkovics. A Biden-kormányzat pedig, viselkedéséből ítélve, erre nem áll készen.

Talán azok, akik őket követik, készen állnak majd. Akik rájönnek, hogy a Nyugat arroganciája, a hidegháború kimenetele miatti kábultsága és a saját mítoszaikba vetett hite a valóság téves megítéléséhez vezetett. És kik lesznek azok, akik nem fogják megismételni ezeket a hibákat. Akik megértik, hogy Oroszország most is, mint 17 évvel ezelőtt, nyitott az együttműködésre azokkal az államokkal és nemzetközi szövetségekkel, amelyek készek a kölcsönösen előnyös, egymást tiszteletben tartó együttműködésre, és a nemzetközi együttélés problémáinak megoldására általában, globális szinten.

"Meggyőződésem, hogy olyan kritikus pillanathoz érkeztünk, amikor komolyan el kell gondolkodnunk a teljes globális biztonsági struktúrán. És itt abból kell kiindulnunk, hogy ésszerű egyensúlyt találjunk a nemzetközi kommunikáció valamennyi alanya érdekei között. Különösen most, amikor a »nemzetközi környezet« olyan kézzelfoghatóan és gyorsan változik – és változik számos állam és régió dinamikus fejlődése miatt" - mondta Putyin 2007-ben. Ezek a szavak 2024-ben még mindig aktuálisak.

Gevorg Mirzayan, egyetemi docens, Pénzügyi Egyetem

VZGLJÁD-üzleti lap

2024. február 10.

Az eredeti, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:ВЗГЛЯД / Мюнхенская речь Путина оказалась пророческой :: Политика (vz.ru)

Fordította: Péter János