Január végén a hágai Nemzetközi Bíróság sürgősségi ítéletben kötelezte Izraelt, hogy a Hamász elleni háborúban lényegesen hatékonyabb védelmi intézkedéseket és elegendő humanitárius ellátást biztosítson a polgári lakosság számára. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Rafah városára tervezett szárazföldi offenzívájával egyértelmű, hogy Izrael egyiket sem kívánja megtenni.

Jelenleg mintegy 1,4 millió ember, a civil lakosság több mint fele él ebben a Gáza déli részén fekvő városban, sátrakba, házakba és autókba zsúfolva. Annalena Baerbock német külügyminiszter a Rafah elleni tervezett támadást "bejelentéssel egybekötött humanitárius katasztrófának" nevezte. Az USA, amely Németország mellett Izrael legszorosabb szövetségese, most már nyilvánosan is bírálja Izrael akcióját. Erre minden oka megvan, hiszen ezt nem legitimálja sem az önvédelemhez való jog, sem Izrael azon állítása, hogy Rafahban döntő győzelmet aratott a civileket pajzsként tartó visszaélő Hamász ellen. De ez a humanitárius katasztrófa már hónapok óta tart.

Izrael többször is rámutatott, hogy ahol csak lehet, megvédi a civileket a saját támadásaitól azáltal, hogy "biztonságos zónákat" jelöl ki, ahová a palesztinok menekülhetnek. Rafah volt az egyik utolsó biztonságos zóna. Az Amnesty International és más nem kormányzati szervezetek mostanra számos olyan támadást dokumentáltak, amelyeket az IDF a nemzetközi jogot megsértve hajtott végre a biztonságosnak nyilvánított területeken. A nem kormányzati szervezetek kutatásai szerint egész családokat irtottak ki anélkül, hogy bármi jele lett volna annak, hogy az épületeket, amelyekben tartózkodtak, a Hamász használta volna.

Támadások Rafah ellen: mi kell most történjen Gázában?

300 ezer embert fenyeget az éhínség

A Human Rights Watch (HRW) már tavaly novemberben beszélt a gázai kórházak és mentőautók elleni szisztematikus, a nemzetközi jogot sértő izraeli támadásokról. Annie Sparrow amerikai egészségügyi szakértő és Kenneth Roth, a HRW korábbi igazgatója "nyilvánvaló háborús bűncselekménynek" nevezi az egészségügyi infrastruktúra lerombolását. Az ilyen támadások figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius jog lényegét - nevezetesen a civilek szenvedésének minimalizálását - "és gyakran rosszabb atrocitások előjelei".

Közeleg Rafah lerohanása?

A Gázai övezet legdélebbi városában jelenleg 1,5 millió ember él.

Kép: OpenStreetMap contributors

Jelmagyarázat:

Rózsaszín területek: Izraeli szárazföldi operációk

Rózsaszín csíkos területek: nem visszaigazolt elörenyomulások

Forrás: Nézze meg, hogy mi a helyzet Rafahban! Institute for the Study of War, AEI Critical Threats Project, 2024. február 13-i állapot szerint.

Az ENSZ sürgősségi segélyszervezete, az OCHA szerint a nagyrészt elpusztított Gázai övezet északi részén 300 000 embert fenyeget most az éhínség - részben azért, mert a terület e részére irányuló segélyszállítmányok több mint felét a múlt hónapban izraeli csapatok blokkolták. Az éhezést fegyverként használni - ez is háborús bűncselekmény.

Aki komolyan gondolja a nemzetközi jogot, az nem állhat meg a szóbeli tiltakozásnál és a diplomáciai nyomásgyakorlásnál. Le kell állítaniuk az Izraelnek nyújtott katonai támogatást. A gázai civil áldozatok óriási méreteit siratni, ahogy az amerikai és a német kormány egyre gyakrabban teszi, miközben továbbra is lőszert és fegyvereket szállít Izraelnek, egyszerűen képmutatás. A segélyek kondicionálása nem korlátozódhat a Gázai övezetre. Ennek Ciszjordániára is vonatkoznia kell, ahol a zsidó telepesek és az izraeli hadsereg által a palesztinok ellen elkövetett támadások október 7-e óta meredeken megnőttek.

Néhányan most azt fogják kiáltani, hogy ez Izrael-ellenes. Ellenkérdés: miért lenne Izrael-barát, ha katonai támogatást nyújtanánk egy olyan kormánynak, amely a Hamász szörnyű terrortámadását követően egy elzárt területen több mint kétmillió embert vetett alá masszív légicsapásoknak és szárazföldi offenzíváknak - és amely nyilvánvalóan meggyengítette a Hamászt katonailag, de közben politikailag megerősítette? Mi az Izrael-párti abban, hogy tétlenek maradunk, amikor e kormány tagjai nyíltan a palesztinok etnikai elűzésére szólítanak fel, és legjobb esetben is azt a kilátást kínálják nekik, hogy másodrendű állampolgárok lesznek az izraeli megszállás alatt?

Németországnak teret kell teremtenie a párbeszédnek

A nemzetközi jog szavakkal és tettekkel való védelme ezzel a kormánnyal szemben Izrael-barát. Ez nem csökkenti az október 7-i mészárlás áldozatai iránti együttérzést, sem a Hamásszal szembeni elutasítást és a Hamász bűneinek jogi megbüntetését. És a legkevésbé sem csökkenti az antiszemitizmus elleni küzdelem felelősségét - függetlenül attól, hogy az milyen baloldali, jobboldali, migráns vagy nem migráns sarokból származik.

Most már amúgy is késő, mondhatják mások. Benjamin Netanjahut, akinek hivatali ideje ennek a háborúnak az időtartamától függ, úgysem lehet befolyásolni. De ez nem igaz. Az izraeli miniszterelnök csak most küldte el hírszerzési főnökét újabb tárgyalásokra a tűzszünetről - nyilvánvalóan az USA erős nyomására. Nem tudjuk, hogy ez pontosan hogyan néz ki. Németország fokozhatja és Németországnak fokoznia kell ezt a nyomást - éppen azért, mert különleges történelmi felelőssége van.

Ez most abban is áll, hogy az izraeli és palesztin civil társadalom számára helyet adjon mindazokhoz a megbeszélésekhez, amelyeket Izraelben és Palesztinában belátható időn belül nem lehet lefolytatni, mert a gyűlölet, a félelem és a traumatizáció túl nagy. A Gáza jövőjéről szóló megbeszéléseket a diplomáciai csatornákon kívül is meg kell tartani. Az elkövetett bűnökkel való megbékélésről. A mindkét fél számára nyújtott biztonsági garanciákról. A Hamász jövőbeli szerepéről, amely nem fog eltűnni, bármennyire is szeretnénk, hogy eltűnjön. A korrupt Palesztin Hatóság alapvető reformjáról, bármennyire is ijesztőnek tűnik ez a feladat. A palesztinok és az izraeliek együttélésének elképzeléseiről, bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik jelenleg.

Ha van olyan ország, amelynek kötelessége, hogy teret biztosítson az ilyen tárgyalásokhoz, akkor az Németország. Ehhez azonban először is világossá kell tennie, hogy a nemzetközi jog védelme a gázai emberekre is vonatkozik.

Forrás: https://www.zeit.de/politik/ausland/2024-02/rafah-angriffsplaene-israel-druck-internationale-gemeinschaft 2024. február 13., 20:15

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó