Imran Khan a nemzethez intézett, 2023-ban sugárzott beszéd közben. kép: PakistanTehreek-e-Insaf / CC BY 3.0 Deed

Az amerikai külpolitika egyik fő eszköze a "burkolt rendszerváltás", amely az amerikai kormány titkos akciója egy másik ország kormányának megdöntésére.

Khan eltávolítása a hatalomból

Jó okunk van feltételezni, hogy az amerikai akció vezetett Imran Khan pakisztáni miniszterelnök 2022 áprilisában történt eltávolításához, majd korrupció és kémkedés vádjával letartóztatták, és a héten kémkedésért tíz év börtönbüntetésre ítélték.

A politikai cél az, hogy megakadályozzák Pakisztán legnépszerűbb politikusának visszatérését a hatalomba a február 8-i választásokon.

A titkos műveletek lényege természetesen az, hogy titkosak, és ezért az amerikai kormány letagadhatja őket. Még akkor is, ha a bizonyítékok bejelentők vagy kiszivárogtatók révén kerülnek napvilágra, ami nagyon gyakran előfordul, az amerikai kormány elutasítja a bizonyítékok hitelességét.

A média figyelmen kívül hagyja a valódi amerikai összeesküvést

A mainstream média általában figyelmen kívül hagyja a történetet, mert az ellentmond a hivatalos narratívának. Mivel a szerkesztők nem akarnak mit kezdeni az "összeesküvés-elméletekkel", vagy megelégszenek azzal, hogy a kormányhivatalok szócsövei legyenek, széles mozgásteret adnak az amerikai kormánynak a valódi, rendszerváltást célzó összeesküvések végrehajtására.

Az USA által végrehajtott titkos rendszerváltás ijesztően gyakori gyakorlat. Lindsay O'Rourke, a Bostoni Egyetem professzorának vezető tanulmánya 64 titkos rendszerváltási műveletet számolt össze az USA részéről a hidegháború alatt (1947 és 1989 között). Valójában ez a szám sokkal magasabb, mivel a szerzőnő úgy döntött, hogy az egy országon belüli többszöri kísérleteket egyetlen elhúzódó epizódnak tekinti.

Azóta az USA többször is végrehajtott rendszerváltásokat, például amikor Barack Obama elnök megbízta a CIA-t (Operation Timber Sycamore), hogy buktassa meg Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Ez a titkos művelet a művelet után több évvel is titokban maradt, és még akkor is alig számolt be róla a mainstream média.

Nagy bizonyítási teher

Mindez elvezet minket Pakisztánhoz, egy másik esethez, ahol a bizonyítékok erősen az USA által vezetett rendszerváltásra utalnak. Ezúttal az USA a karizmatikus, tehetséges és rendkívül népszerű pakisztáni politikus, Imran Khan miniszterelnök kormányát akarta megbuktatni, aki világszínvonalú krikettjátékosi képességeiről és az emberekkel való jó kapcsolatáról egyaránt ismert.

Népszerűsége, függetlensége és óriási tehetsége miatt az USA elsődleges célpontjává vált, amely neheztel a népszerű kormányfőkre, ha azok nem értenek egyet az amerikai politikával.

További részletek

Imran Khan "bűne" az volt, hogy túl sokat működött együtt Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, miközben normális kapcsolatokra törekedett az Egyesült Államokkal.

Az amerikai külpolitika nagy mantrája és a CIA vezérlő elve az, hogy egy másik ország államfője "vagy velünk van, vagy ellenünk". Azok, akik megpróbálnak semlegesek lenni a szuperhatalmak között, azt kockáztatják, hogy az USA ösztönzésére elveszítik pozíciójukat vagy akár életüket, mivel az Egyesült Államok nem fogadja el a semlegességet.

Khan találkozik Putyinnal és tárgyalásokat szorgalmaz

A semlegességre törekvő vezetőket, mint Patrice Lumumba (Zaire), Norodom Sihanouk (Kambodzsa), Viktor Janukovics (Ukrajna) és sokan mások, az amerikai kormány nem is olyan rejtett keze által buktatták meg.

A fejlődő országok számos állam- és kormányfőjéhez hasonlóan Khan sem az USA-val, sem Oroszországgal nem akarta megszakítani a kapcsolatokat az ukrajnai háború miatt. A szerencse úgy hozta, hogy Khan éppen azon a napon (2022. február 24-én), amikor Oroszország elindította a "különleges katonai műveletet", Moszkvában tartózkodott, hogy Putyinnal találkozzon.

Khan kezdettől fogva amellett érvelt, hogy az ukrajnai konfliktust a tárgyalóasztalnál kell rendezni, nem pedig a csatatéren. Az USA és az EU nyomást gyakorolt a külföldi állam- és kormányfőkre, köztük Khanra is, hogy álljanak szembe Putyinnal és támogassák az Oroszország elleni nyugati szankciókat, de Khan ellenállt.

Március 6-án Khan valószínűleg megpecsételte a sorsát, amikor nagyszabású gyűlést tartott Észak-Pakisztánban. Ezen az eseményen szidalmazta a Nyugatot, különösen 22 uniós nagykövetet, akik nyomást gyakoroltak rá, hogy az ENSZ-ben tartott szavazáson ítélje el Oroszországot.

A NATO-háborúkat is bírálta

Keményen bírálta a NATO terrorizmus elleni háborúját is a szomszédos Afganisztánban, amely háború szerinte teljesen pusztító volt Pakisztán számára, anélkül, hogy a NATO látta, tisztelte vagy értékelte volna Pakisztán szenvedéseit.

Khan azt mondta az éljenző tömegnek:

Az EU nagykövetei levelet írtak nekünk, amelyben arra buzdítottak, hogy ítéljük el Oroszországot, és szavazzunk ellene... Mit gondolnak rólunk? A rabszolgáitok vagyunk ... és mindent megteszünk, amit mondotok nekünk?

Hozzátette:

"Barátok vagyunk Oroszországgal, és barátok vagyunk Amerikával is. Barátok vagyunk Kínával és Európával. Nem vagyunk semmilyen táborban. Pakisztán semleges marad, és együttműködik azokkal, akik megpróbálnak véget vetni az ukrajnai háborúnak.

A kiszivárogtatás és a "semlegesség" következményei

Az USA szemszögéből a "semleges" egy harci kifejezés. A Khan-ra nézve súlyos következményekre 2023 augusztusában derült fény a The Intercept online médium oknyomozó riporterei által.

Mindössze egy nappal Khan gyűlése után Donald Lu, az Egyesült Államok dél- és közép-ázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára Washingtonban találkozott Pakisztán amerikai nagykövetével, Aszad Majeed Khan-al. A találkozót követően Khan nagykövet egy titkos táviratot ("cypher") küldött vissza Iszlámábádba, amelyet aztán egy pakisztáni katonai tisztviselő továbbított a The Interceptnek.

A távirat beszámol arról, hogy Lu külügyminiszter-helyettes hogyan szidta Khan miniszterelnököt semleges álláspontja miatt. Ebben Lu-t idézik, aki azt mondta, hogy "az emberek itt és Európában meglehetősen aggódnak amiatt, hogy Pakisztán miért foglal el ilyen agresszívan semleges álláspontot (Ukrajnával kapcsolatban), bár nem világos, hogy egy ilyen álláspont egyáltalán lehetséges. Nem gondoljuk, hogy ez egy semleges álláspont".

Lu ezután a legfontosabb üzenetet közvetítette kollégájának, Khannak.

Úgy gondolom, ha a miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás sikeres lesz, Washington mindent megbocsát Pakisztánnak, mert akkor az oroszországi látogatást a miniszterelnök döntésének fogják tekinteni. Ellenkező esetben szerintem nehéz lesz folytatni.

Orwell üdvözletét küldi

Öt héttel később, április 10-én, amikor az Egyesült Államok nyíltan  megfenyegette Pakisztán hatalmas hadseregét és miután a pakisztáni hadsereg ellenőrzést gyakorol a parlament felett, a parlament bizalmatlansági szavazással eltávolította Khant.

Az új kormány heteken belül szemtelenül koholt korrupciós vádakkal illette Khant, hogy letartóztassa és megakadályozza a hatalomba való visszatérését.

Amikor Khannyilvánosságra hozta a leváltásában játszott amerikai szerepet feltáró diplomáciai táviratot, az új kormány szinte orwelli fordulatot véve Khan-t kémkedéssel vádolta meg. Mostanra hihetetlenül tíz évre ítélték e vád alapján, miközben az amerikai kormány hallgat a botrányról.

Amikor Khan elítéléséről kérdezték, az amerikai külügyminisztérium a következőképpen nyilatkozott: "Ez a pakisztáni bíróságok ügye".

Az USA győzött, egyelőre

Egy ilyen válasz szemléletes példája annak, hogyan működik az USA által vezetett rendszerváltás. A Külügyminisztérium támogatja Khan őrizetbe vételét, mert nyilvánosan felfedte az amerikai beavatkozást.

Pakisztánban most február 8-án választásokat tartanak, miközben az ország legnépszerűbb demokratikus politikusa börtönben van, Khan pártja pedig könyörtelen támadásokkal, politikai gyilkosságokkal, médiatilalommal és más súlyos elnyomással néz szembe.

Az amerikai kormány mindebben nagymértékben bűnrészes. Ennyit az amerikai "demokratikus" értékekről.

Az amerikai kormány egyelőre győzedelmeskedett - és egy 240 millió lakosú, nukleáris fegyverekkel rendelkező ország alapjait destabilizálta. Csak Khan börtönből való szabadulása és a közelgő választásokon való részvétele állíthatja helyre a stabilitást.

Ez a cikk a Common Dreams amerikai hírportállal együttműködésben jelent meg. Az angol nyelvű eredeti itt található. Fordítás: David Goeßmann.

Jeffrey D. Sachs egyetemi tanár és a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója, ahol 2002 és 2016 között az Earth Institute-ot vezette. Emellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke és az ENSZ Széleskörű Fejlesztési Bizottságának biztosa. Három ENSZ-főtitkár tanácsadója volt, jelenleg pedig Antonio Guterres főtitkár SDG-megbízottja. Sachs a nemrégiben megjelent "Egy új külpolitika: az amerikai kivételességen túl" (2020) című könyv szerzője. További könyvei többek között a következők: "(2017) és "A fenntartható fejlődés kora" (2015), Ban Ki Mun-nal közösen.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Regime-Change-in-Pakistan-Wie-die-USA-halfen-Imran-Khan-zu-stuerzen-9616601.html?seite=all2024. február 02

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó