Tönkretett ipar Ukrajnában. Kép: armyinform.com.ua
Az európai média fellélegzik: Orbán Viktor végre engedett. December óta akadályozta, hogy 50 milliárd euró uniós segélycsomagot adjanak ki Ukrajnának.
Jó hír - bizonyos értelemben
Tegnap egy második rendkívüli csúcstalálkozón áttörés született - állítólag tizenegy órás nyomásgyakorlás után, amelyet Orbánra gyakoroltak uniós partnerei, élükön az olasz Giorgia Meloni, a francia Emmanuel Macron és természetesen a német Olaf Scholz. Korábban szóba kerültek a Magyarországgal szembeni gazdasági szankciók is. A pénz most már folyhat.
Ez mindenképpen jó hír, hiszen Kijevben a pénz már kifogyóban volt, és az uniós csomag célja, hogy a kórházak, iskolák és a közszférában dolgozók megkapják a béreket és nyugdíjakat.
De a brüsszeli politikai leszámolás, a drámai eszkaláció és az azt követő megkönnyebbülés, az "EU egysége" miatti vállveregetés ellenére fontos tudatosítani, hogy valójában miről is döntöttek ott.
Többnyire nem ajándékokról, hanem kölcsönökről
Amikor az olyan német médiumok, mint a Tagesschau.de vagy a brit The Guardian most kommentár nélkül idézik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatát, miszerint az ígéret megerősítette Ukrajna "hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitását", ennek csak a fele igaz, ha egyáltalán.
Az 50 milliárd soknak hangzik, de az összeg négy évre oszlik meg, vagyis átlagosan jó tizenkétmilliárd euró évente.
A támogatás kétharmadát hitel formájában adják majd. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának valamikor vissza kell majd fizetnie. A feltételek minden bizonnyal kedvezőek, a Reuters "olcsó kölcsönökről" beszél, és a visszafizetést csak 2034-ben, azaz tíz év múlva kell megkezdeni. De az EU-támogatás nagy, túlnyomó része semmiképpen sem ajándék és nincs "ingyen".
A gazdasági mutatók lefelé ívelő spirálban
Az "áttörés" körüli felhajtás ellenére őszintének kell maradnunk: A pénz többé-kevésbé tartja csak életben Ukrajnát, megmentve azt a csődtől vagy a belátható jövőbeni fizetésképtelenségtől. Semmi több. A gazdaságot nem erősítik, hanem talán megmentik az összeomlástól.
Az EU-tagállamok döntéshozói és a média tisztában van ezzel. Például az EU Parlament által 2024 januárjában kiadott, az Ukrajnának nyújtott segélyeket vizsgáló dokumentum összefoglalja az orosz invázió pusztító következményeit az ukrán gazdaságra nézve:
- Az invázió óta 6,3 millió menekült hagyta el Ukrajnát;
- a gazdaság csak 2022-ben csaknem 30 százalékkal zsugorodott;
- a munkanélküliség 24,5 százalékra szökött fel;
- a fogyasztói infláció (fogyasztói árindex) 20,2 százalékra nőtt (2022).
És így tovább.
A kijevi pénzügyminisztérium szerint ez a legnagyobb gazdasági visszaesés, amit az ország 1991-es függetlenné válása óta tapasztalt.
Két recesszió, egy sokk
És ez a gazdasági összeomlás két közelmúltbeli recessziós időszak után következik. Az első visszaesés a donbásszi válság nyomán következett be 2014-2015-ben, majd a második recesszió 2020-ban, a Covid-19 járvány idején következett.
Ezt követően Ukrajnának mindössze három százalékpontos átlagos növekedési rátával sikerült csak talpra állnia.
Az Economic Observatory - Gazdasági Megfigyelőközpont szerint Ukrajnának becslések szerint 13 évre lesz szüksége ahhoz, hogy gazdasága kiheverje a sokkot, ha a növekedési ráta három százalékon marad. Ez azt jelenti, hogy az országnak legalább négy százalékos rekord növekedési ütemet kell elérnie ahhoz, hogy elkerülje az egy évtizedes visszalépést - állítja a Center for Strategic & International Studies – a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja.
Ehhez viszont számos kihívás leküzdésére lenne szükség. Ezek közé tartozik a kivándorlás és az ezzel járó munkaerőhiány.
A zsugorodó Ukrajna
Az orosz agresszió óta Ukrajna lakossága drámaian összezsugorodott. A demográfusok becslése szerint az ország lakossága a háború előtti 40 millió főről mára jóval 30 millió alá csökkent (a menekülés, valamint a Krím és a Donbassz orosz megszállás következtében történt leválasztása miatt).
A tendencia a háború előrehaladtával egyre csökken. Az elmenekültek közül sokakat a károk elriasztanak a visszatéréstől.
Egy európai demográfiai tanulmány feltételezi, hogy a munkaképes korú ukránok száma 2040-ig további egy harmaddal csökkenhet, a gyermekek száma pedig a háború előtti szint felére eshet vissza. Ennek nagyon súlyos negatív következményei lennének a gazdaságra és a társadalomra nézve.
A korrupció, amely ma is burjánzik, szintén égető probléma. 2021-ben Ukrajnát a világ második legkorruptabb országának rangsorolták, ironikus módon Oroszország mögött. Félő, hogy az államapparátus és a gazdaság elitje visszaélhet a segélyekkel és az újjáépítési pénzekkel a maga javára.
Akár 1,1 billió dollár
Ehhez jön még az infrastruktúra szükséges modernizálása, amelynek nagy része még a szovjet időkből származik. Ez szintén nagy erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel. Csak az acéliparnak közel hétmilliárd euróra van szüksége.
És akkor ott van még az újjáépítés. Az orosz invázió által okozott károk már most is óriásiak.
A becslések csak a 2022 februárjában történt orosz támadások által okozott közvetlen és közvetett károkat 564-600 milliárd dollárra teszik. Az újjáépítés várhatóan legalább egy évtizedig, ha nem tovább tart. A teljes költséget 411 milliárd és 1,1 billió dollár közé becsülik.
A hanyatlás ördögi köre
Minden egyes évvel, amíg a harcok tartanak, a különböző gazdasági paraméterek romlanak - Ukrajna hátrányára. Ez a hanyatlás veszélyes ördögi köre, ahogy George Beebe, a Quincy Institute munkatársa egyszer megfogalmazta.
Minél több forrást kell az országnak a hadseregre költenie, annál kevesebb áll rendelkezésére új kereskedelmi vállalkozások létrehozására és egy termelő polgári gazdaság kiépítésére. Ukrajna mezőgazdasági ágazata - gazdaságának egyik alapja - máris drámai mértékben zsugorodott. Minél tovább tart a háború, annál több termőföld fog elveszni a taposóaknák és más károk miatt, amelyek helyreállítása évtizedekig tart majd. Minél kisebb az ország gazdasága, annál szűkebb az adóalap. Az adóbevételek csökkenésével Ukrajna egyre kevésbé lesz képes kielégíteni az elöregedő és a háború miatt megnyomorodott lakosság szociális szolgáltatási igényeit, és még inkább függővé válik az USA és Európa pénzügyi támogatásától.
Továbbá az évek óta húzódó kimerítő háború tovább fogja erodálni az ukrán demokráciát, a polgári jogokat és szabadságjogokat. Ez nem az ukránok hibája, hanem minden háborúban megfigyelhető.
Természetesen a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is ad pénzt és kölcsönt Ukrajnának, és néhány mutató, például a GDP és az infláció javult. De ez nem tudja fedezni a károkat, a folyamatosan növekvő háborús gazdasági szakadékot.
A virágzó demokrácia tündérmeséje
És végső soron a hiteleket vissza kell fizetni, mert az EU, az IMF és a Világbank nem önzetlen jóléti szervezetek. Egy bizonyos ponton előbb-utóbb Ukrajnának a saját lábára kell állnia gazdaságilag.
Az afrikai, latin-amerikai és ázsiai fejlődő országok (valamint Görögország) tudnak egy-két dolgot mesélni arról, hogy a nyugati adósságrendszerek hogyan kényszerítették őket az úgynevezett "strukturális kiigazítási intézkedésekre" (azaz merev megszorító intézkedésekre), amelyek még ma is kiszipolyozzák az országokat a lakosság általános jólétének rovására.
Ukrajnára is ez várhat. Remélhető, hogy másként alakulnak a dolgok, hogy a Nyugat nem hagyja elbukni az országot, és egy-két évtized múlva emlékezni fog az akkori ígéretekre.
De aki azt várja, hogy az 50 milliárdból a következő években - különösen egy erőforrásokat és embereket felemésztő háborúval párhuzamosan - virágzó tájat és virágzó demokráciát teremtsen Ukrajnában, az csak akkor teheti ezt, ha egy sor kellemetlen valóságot figyelmen kívül hagy.
Olvassa el még: "A gazdasági válság az elmúlt években a következő évtizedekben is folytatódott...
Zelenszkij Davosban: A semmibe vezető úton
Telepolis https://www.telepolis.de/features/Selenskyj-in-Davos-Auf-dem-Weg-ins-Nirgendwo-9600212.html
A Klicsko-villa és "monacói zászlóalj": Tényleg mindenki egyenlő az ukrajnai háborúban?
A cikk forrása: https://www.telepolis.de/features/EU-Deal-50-Milliarden-Euro-fuer-Ukraine-sind-ein-Rettungsring-keine-bluehenden-Landschaften-9616105.html?seite=all, 2024. február 02.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
